Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-06 / 4. szám
4 A rabszolgatartástól az általános munkakötelezettségig Kis népek is vannak abban a helyzetben, hogy nagyobb népeknek példamutatással szolgáljanak. Így Bulgária volt az a nemzet- amely felsőnek valósította meg a kötelező munkaszolgálatot. Ám Bulgária annyira egyedül áll e törvényével, úgy, hogy eddig nemcsak Európában, de inas kontinensen sem lehetett e törvényt lekopirozni. Epen most száz éve annak, hogy eltörölték a rabszolgakereskedelmet. Természetesen ez a cen- tennárium nem esik egy napra, mint egy születés, vagy halál. Anglia kezdte meg a rabszolgák felszabadítását és a gondolat annál a hajszálszövétségénél fogva, amely minden államot összeköt, diadalmasan haladt végig az összes rabszolgatartó államokon. A rabszolgaság lényegében véve a kötelező munka egy neme. A feljebbvaló kiadja az alantasának- hogy dolgozni kell, oda helyezi valamilyen munkahelyre és a rabszolga nem tehet mást, mint megadja magát sorsának- A munka- kötelezettség legmodernebb korszakunkban azonban egészen más. Egy magasabb hatalom, mint amilyen egy kényur, vagy ültetvényes kényszeríti ki egy ugyancsak magasabb erkölcsi elv nevében egyes állampolgároknak a munkáját. Bulgáriában például demokrácia van és nem diktatúra, Bulgária népe Európa egyik legdemokratikusabb népe, mégis simán, úgyszólván magátol értetődően vetette magát alá a kötelező munka- szolgálatnak. Tizenkét éve áll már e törvény Bulgáriában és azt mutatja, hogy nemcsak átmeneti intézkedésről van szó- amelyet az ország gazdasági vagy politikai helyzete váltott ki, hanem egy általános elvről, amely a későbbi generációk során is az együttmunkálkodásnak természetes alapja lesz. Nem vitatható, hogy a bulgáriai munkaköti- lezettség meghozásánál külső parancsoló követelmények is fellépnek. Egy sereg háború elvéreztette a kis országot, úgy, hogy annak talpraálli- fásához szükség volt minden kézre. A világháború utáni korszak pedig Bulgária számára lehetetlenné tette állandó hadsereg fegyverben tartását és igy önként adódott a gondolat, hogy katonai szolgálat helyett az ország talpraállitását célzó munkaszolgálatot vezessenek be. A törvény gondolata- különben forradalmi eredetű: a paraszt forradalmár Stambulinszky vezette be. Ez az egyetlen törvény, ami az ő forradalmi törvény' hozásából megmaradt. Ma már abban a helyzetben van Bulgária, hogy a legkülönbözőbb számadatokkal tudja iga zoini, hogy milyen bölcs dolog az, amikor munkanélküli segélyek osztogatása helyett a meddőségre kárhoztatott izmos karoknak közmunkalehetőséget nyújtanak- A bulgár kötelező munkatörvény gazdaságilag rendkívül jelentős eredményeket ért el, de le nem becsülhetők azok az eredmények, amelyek az ifjúság erkölcsi nevelése terén mutatkoznak. Az ifjú be lett vonva az állami összefüggés folyton érezhető szövedékébe, láncszeme lett volna annak a koüektivumnak, amely nem papírforma szerint, hanem az élet valóságában az állam. Legújabban a német törvényhozás próbálja a bulgár munkatörvényt német talajra átültetni. Bizonyos, hogy ha a munkanélküliség kérdését nézzük, kevés országban indokolt annyira a munkásság foglalkoztatása, mint éppen a munkanél kűiiség elsorvasztotta Németországban. A kötelező munkához azonban nemcsak törvényhozás szükséges- hanem pénz is. Bulgária évek hosszú sora alatt megszerezte mindazokat az anyagi eszközöket, amelyek lehetővé Tették számára, hogy évről- évre újabb munkahadseregek inkadráltassanak bele az államgépezetbe. A bulgár munkás jórészt földmunkás, akik közmunkáknál, országutak épité sénél, csatornázásnál, a mezőgazdaság fejlesztésénél pompásan felhasználhatók. A német munkásság azonban heterogén. Éppen a gyári munkásság nagyrésze vált munkanélkülivé és nehéz dolog valakit kiemelni _ mondjuk __ a Zeis optikai gyár elbocsájtott személyzetéből, hogy holnap KElETlOjSXG ^llllllll^lHlllll^■■■llll' min in mi Szombati 1934. január 6, Ifjúsági ankétünk Bernád Ágoston szerint a nagyobb városokban kevés a magyar ügy véti s ez biztosítja a magyar jogász* ifjak elhelyezkedési lehetőséget (Kolozsvár, január 5.) Bernád Ágoston dr. kolozsvári ügyvédet szólaltatjuk meg ina, aki most a Székely Társaság elnöke és illetékes arra, hogy az ifjúsági problémához hozzászóljon. A Székelyek Kolozsvári Társasága közvetlenül megalakulása után napirendre tűzte az elhelyezkedés kérdését és ezen a téren komoly eredményeket tud felmutatni. Azokat a szegény falusi ifjakat igyekezett a társaság elhelyezni kézmüiparosoknál, akiket a falu már nem tud eltartani és akiket a városba űzött a kenyér utáni hajszaDr- Bernád Ágoston a következőket mondja: — Székely Társaság fennállása, 1926 óta több mint kétszáz tanoncot helyezett el. Az akciót most is folytatjuk, bár a gazdasági válság nagyon megnehezítette munkánkat. — És a felszabadult tanoncok el tudtak-e helyezkedni? — Az igazi kenyérdés mindig csak akkor vetődik fel, amikor a tanonc kitanulta a mesterségét és állást keres, még pedig fizetéssel Meg kell azonban állapitanom, hogy az ügyes, tanult, életrevaló és fogékony lelkű iparosit jak szerényen bár, de biztosítani tudják megélhetésüket. — A magyar ifjúság elhelyezkedésének van egy másik súlyos oldála, a főiskolát és egyetemet végzettek helyzete. Be kell vallanom, hogy csak az ügyvédkórdést ismerem alaposabban és igy megjegyzéseimet is csak erre a foglalkozási kategóriára vonatkoztatom. — Mit csinál a jogot végzett magyar ifjú? Nagyrészük visszamegy a kis városba, vagy faluba és ott megnehezíti a meglévő ügyvédek helyzetét. A gazdasági élet kenyérharcában k ............................................................................... aztán olyan konkurrencia fejlődik ki, amely gyakran túllépi az erkölcs határvonalát. — Éppen ezért csak azt a tanácsot adhatom: a fiatal magyar ügyvédek lehetőleg nagy városokban helyezkedjenek el és itt utalnom kell elsősorban Kolozsvárra, Aradra, Temesvárra, Nagyváradra és Szatmárra, ahol a mai napig sincs elég magyar ügyvéd. — Nyelvismeret nélkül azonban senki ne próbálkozzék. Sok olyan esetről van tudomásom, amikor külföldi cégeket azért nem képviselhettek magyar ügyvédek, mert nem bírták a német nyelvet. Kétségtelenül helyes, ha franciául is tudnak, de az a tapasztalatom» hogy a némettel többre viszik. Ismétlem, feltétlenül szükséges a nyelvismeret — Véleményem szerint a Magyar Párt keretein belül keFetie kiépítenünk egy olyan társadalmi szervet, amely kizárólag csak ezzel a kérdéssel foglalkoznék. Hatamas dokumentációs munkával felmérni a tulajdonképpeni helyzetet, nyilvántartaná a megüresedésben lévő állásokat: ez volna a megalakítandó Bzerv munkaterülete. — Végül utalnom kell az ügyvéd-továbbképzés problémájára is. Talán az Erdélyi Muzeum Egyesület keretein belül kellene felállítani egy olyan szakosztályt, amely biztosítaná az önképzés lehetőségét. Ebben a szakosztályban lefordítanák és megvitatnák az uj törvényeket, közléseket tennének az érdekes birói döntésekről. Röviden: állandó figyelemmel kisérnének minden jogi megnyilatkozást. Ugyanakkor pedig gondoskodnának a szegény emberek díjtalan védelméről is. D. B. földet ásson egy hídépítésnél. Más szempontok hí megnehezítik Németországban a kötelező munka bevezetését- Hogy egy országban munka .folyjon, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy a munka föléje helyeződjék a politikának. Egy politikailag agyonirritált munkásság még akkor is nehezen tudna vissazatérni üzemi helyéhez, ha ez az üzemi hely az ő felkészültségének, tudásának megfelel. Hát még akkor, amikor máról-holnapra válogatás nélkül, lélek nélküli tömegmunkát kénytelen elvégezni. Es ha munkájával napi szükségletének csak egy kis törtjét tudná megszerezni _ már pedig Németországban, ahol oly sok a munkanélküli és oly kevés a közmunkák jutalmazására beilleszthető összeg, úgy a kötelező munka erősen emlékeztet a régi rabszolgagazdálkodás elévült tormáira. A hangzatos munkakötclezettség csak bizonyos helyen, bizonyos adottságok mellett valősit- nató meg. Legyünk tisztán azzal, hogy más iporüzö állam is felismerte volna a munkakötelezettség jogosultságát, nemcsak Németország. De hogy nem csinálták meg Bulgárián kivül más országban, annak bizonyára meg volt a maga oka. Az általános jellegű munkakötelezettség és alkalmi közmunkák között igen nagy különbség van és míg ez utóbbi hatékony eszköze lehet a munka- nélküliség leküzdésének, úgy ez előbbi erőltetett formájában csakis egy forradalmi törvényhozás keretei között valósítható meg. (I. e-) 1933/132219 sz. kultuszmin. rendelettel autorizált ORIENT SZÖVÖMÜVÉSZETI ISKOLA ORADEA Schulhoft Emilné vezetése mellett tanítja és vălőszebb perzsaszönyegefc jaSS Legfinomabb fonalak, művészi szőnyegek elismert legjobb beszerzési forrása. Vidékirendelések utánvéttel gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
