Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-06 / 4. szám

Szombat, Í93L január 6, KeletiUjjko Nagyhatalmakból ólló vezérlő bizottság a Népszövetség élén A római tanácskozások egyik legfontosabb tárgypontja : a japán dumping ellen való védekezés — Mussolini garantáltatni akarja Ausztria függetlenségét politikailag és anyagilag is - Hogyan képzeli el Olaszország a Népszövetség korszerű megreformálását? (Róma, január 5.) Mussolini és Simon tár­gyalásai azért nagyfontosságuak, mert két vezető hatalomnak együttes eljárása akarva, nem akarva befolyásolólag hat a többi álla­mokra is. Mussolini a jelenlegi zavaros nem­zetközi helyzetben a legnagyobb ütőkártyát játszotta ki: kilép a Népszövetségből, ha a,zt nem reformálják. Olaszország kilépése Japán és Németország kilépése, Amerika és Orosz­ország be nem lépése után olyan törés volna, amely a népszövetségi intézményt alighanem tönkretenné. Anglia csatlakozása Olaszország­hoz pedig szembe állást jelentene Francia- országgal, amit Franciaország a végsőkig ki akar kerülni, hiszen 15 éven keresztül — nem is szólva a világháborús évekről — az egész nemzetközi politikát a francia-angol együtt­működés jellemezte. Rómában Simon és Mussolini a Népszövet­ség reformján kivül egy sereg más problémát is megtárgyalnak, igy elsősorban a francia memorandumot, a leszerelési kérdéssel kapcso­latosan. Mussolini a leszerelés kérdésében tel­jesen uj alapokra kiván helyezkedni, ami any- nyit jelent, hogy sem a francia, sem a német, sem az angol leszerelési tervet nem fogadja cl, hanem nj javaslattal áll elő, amelyet már a legközelebbi illetékes tényezők elé terjeszt. A német-francia közeledés elősegítése szívügye Mussolininak, de éppen annyira sziviigye Ausztria függetlensége is, amelyre vonatkozó­lag Simonnak újabb konkrét terveket mutatott be. Mussolini azt akarja, hogy Olaszország,, Anglia, Franciaország és Németország közösen különleges vám­kedvezményekben részesítsék Ausztria ipari termékeit, amint, ugyanezekkel az államokkal akarja Mussolini Ma­gyarország mezőgazdasági termékeit is preferenciális vámokban részesíteni. Ausztria politikai függetlenségének legfőbb garanciája gazdasági megerősödése, életképessé tétele és Olaszország erről az oldalról akarja a megoldhatatlannak látszó problémát tető alá hozni. Eddig elé nemigen emlegették, de az angol­olasz tárgyalásoknak egyik főmegbeszélni valója: a japán árudumping ellen való véde­kezés. A japán dumping nem csupán Angliá­ban válik mindinkább észrevehetővé, de a Balkánon, Észak-Afrikában, sőt Olaszor­szágban is. Ez utóbbi tekintetében igen fontos a Japán és Abesszínia között megkötött egyez­mény, amikor is Abesszínia Japán részére gyapjukoncessziót engedélyezett, ami Olaszor­szágban érthető nyugtalanságot keltett. Állító­lag az egyezményt még nem írták alá és ezért Mussolini angol segítséggel mindent elkövet, hogy ezentúl se írják alá. Mussolini a Francia- ország, Olaszország és Anglia között 1906-ban létrejött szerződésre hivatkozik, amelyben a három ország északafrikai érdekzónáját és Abesszinia „függetlenségét“ garantálta. Az összes államok szempontjából legki­magaslóbb momentuma a római tárgyalások­nak a népszövetségi átszervezés megoldása. Most már mindinkább tisztázott, hogy mit akar itlfKán Keil cserélni! Mussolini a Népszövetséggel. A békeszerződé­seknek a népszövetségi alapokmánytól való^ el­különítésén kivül meg akarja változtatni a tize­dik szakaszt, amely minden állam territoriális sérthetetlenségére vonatkozik. Revízió alá akarja venni a nagy és kishalaknak egyforma szavazati jogát is, egyszerűsíteni akarja a nép­szövetségi eljárást, határozatot akar hozatni, hogy azok az országok, amelyek szegények nyersanyagban, ilyen Olaszország is, olyan helyzetbe kerüljenek, hogy e nyersanyagokat béke és háború esetén a legolcsóbban meg­szerezhessék. Végül javasolta, hogy a népszövetségi teljes ülés egy úgy­nevezett vezető bizottságot létesítsen, amely kizárólagosan a nagyhatalmak képviselőiből és pedig Anglia, Francia- ország és Németország képviselőiből állana. A jelek szerint bizonyos mértékben Olasz­ország máris enyhítette a Népszövetség átszer­vezésére irányuló követeléseit és igy Rómában szót sem hallani arról, hogy Mussolini tovább­ra is kitartana a népszövetségi alapokmány 19. szakaszának megváltoztatása mellett. An­glia is mérséklőleg hat Olaszországra, ennek ellenére el lehetünk készülve, hogy Francia- ország és a kisantant a leghevesebb ellenállást fogják tanúsítani. Mussolininak nemcsak nép- szövetségi reformterve találja szembe magát a kisantant elképzelésével, amely attól tart, hogy a kis államok egy négyes vezérlőbizottság inaugurálása esetén nem fognak szóhoz jutni a világpolitika irányításában, de nem veszi szí­vesen Mussolinínek Ausztria és Magyarország preferenciális vámokkal való megsegítésének tervét sem, mert ebben Benes középeurópai föderációs tervének elódázását látja. HMfc Schiappé párisi rendőrfőnök Romániában keresi Stavinskyt, a magyar optánsok csalóját Mavln^ky többször megfordult Aradon, Temesváron és Bukarestben (Arad, január 5. A Keleti Újság tudósító­jától.) Pénteken délben az aradi rendőrkvesz- turára expressztávirat érkezett Párisból, Schl­appe párisi rendőrpréfét aláírásával. A táv­iratban arról értesítik dr- Moga Romulus aradi rendőrkvesztort, hogy a párisi rendőr­ség megállapítása szerint a legújabb francia pénzügyi panama rendkívüli hőse, a század legnagyobb pénzügyi kalandora, Sascha Sta­vinsky, miután rájöttek szélhámosságaira, ha­mis útlevéllel Németországon, Ausztrián és Jugoszlávián keresztül hatalmas kerülővel Bukarest felé igyekszik és minden jel arra vall, hogy vagy Temes­váron, vagy Aradon rejtőzködik álnév alatt. A szenzációtkeltő párisi távirat vétele után az aradi rendőrkveszturán természetesen meg­tették a szükséges intézkedéseket, hogy — amint a párisi lapok írják — „a század leg- grandiózusabb pénzügyi fezőrjót“ kézrekerit- sék. A párisi rendőrség értesítését az a tény is valószínűvé teszi, hogy Stavinsky gyakran járt Romániában, ahol nagyobbszahásu optáns követelése­ket kívánt összevásárolni, nagyobbrészt magyarországi állampolgároktól. Ez a kivételes képességű ember nem mulasz­totta cl egyetlen egy esetben sem, hogy sze­mélyesen utazzék el abba az országba, ahol az üzleti tárgyalások tárgyát képező birtokok vannak. így az 1932. év tavaszán személyesen megfordult Aradon is, ahová állítólag külön gyöngéd szálak is fűzték és hatalmas túrako­csiján, amelyet rendszerint önmaga vezetett, innen tett kirándulásokat a környékbeli gróf Hunyady-, gróf Károlyi-, gróf Karácsonyi-féle birtokokra, amelyekkel kapcsolatban tárgyalá­sokat folytatott. Sascha Stavinsky egy nyugati pénzfejedelem bőkezűségével tette Arad mon- dain-köreiben ismertté nevét és mindenki áhí­tattal beszélt róla a vidéki város éjszakai életé­ben: milliók és milliárdok folytak a kezén ke­resztül. Aradról az útja rendszerint Temesmegyébe vitte, majd innen Bukarestbe, ahol különösen a pénzügyi körökben ismerték. Stavinsky legutóbb az elmúlt év őszén egy gyönyörű hófehér orosz agár kíséretében utazott át hathengeres Hispano-kocsiján Ara­don. A gyönyörű állat természetesen feltűnést keltett mindenfelé: minden reggel schampoon- ban fürdették a hotelben. Az egyik vidéki kas­télyban történt hogy a kastély úrnőjének — hires szépségű fiatal magyar asszony — rop­pant megtetszett a selymesszőrü állat. —- Selymesebb a prémje, mint a csincsilla- bundámé^.. — mondotta Stavinskynak tréfá­san. — Nem adja nekem, Monsieur le Direc- teur...? — Asszonyom, hogy is kérdezhet ilyet.. .1 — válaszolta csodálkozva a párisi fezőr. — Na­gyon szívesen...! Ezzel előhúzta kis Browningját és — kint, a kertben voltak — agyonlőtte az állatot- A háziasszony vágya tehát csak részben teljesült, Stavinsky, a gentleman francia, grandseig- neuri gesztussal tett eleget a szép asszony ké­résének. Ott hagyta a kutyát, de holtan... J. G. isiiiiiiiii!iiiiigiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiistiiiii)iiiiiBsi(i!iiiinitaBiiiiitiiiiiiii^iiiiiiiiiiiiiir»iiiiiiimiigjiiiiiiimiiigiimmmiiianiimiiaigiiiiMfflmir»iiiiiiiuiiiiipgimimuimfsi I~1 »1 í J.r . -1 - O - í 1 - 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Az Erzsébet nineében erzsebet fViralyne ozailo “zpe»yni„cér ».mw.-! Budapest, IV., Egyetem ucca 5­viz. Az étterem- és kávéház• ban minden este szalonzene, menü ; 1-60 P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom