Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-30 / 22. szám

« KnntOjsm Kedd, 293Í Január 30. Erélyesen tiltakozik a négy székely vármegye kereskedő- és iparos társadalma ipar­kamarájának megszüntetése ellen —1 ■ mJ A fărgumuresi iparkamara megszüntetése nagy kárára lenne az ország gazdasági életének és halálos csapást mérne a székely* ség kereskedelmére és iparára (Saját tudósítónktól.) A szakkamarák lét­számát szabályozó törvényjavaslat és ezzel kapcsolatosan a târgumureşi kereskedelmi és iparkamara megszüntetésére irányuló terv nagy megdöbbenést keltett úgy az iparkamara székhelyén, mint a négy székely vármegye területén mindenütt. A megdöbbenés nyomá­ban élénk tiltakozás támadt az említett me­gyék kereskedői és iparosai körében és rövid pár nap alatt sokezer aláírás gyűlt össze az iparkamara megszüntetése ellen tiltakozó memorandum támogatására. Tg,-Mureş kereskedői és iparosai még külön is állást foglaltak az iparkamara tervbe vett megszüntetése ellen és vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor száztagú monstre-deputációl küldöttek dr. Porubski Ferenc megyei prefek­tushoz és felkérték, hogy kövessen el mindent a kormánynál a székely iparkamara további fejlesztésére irányuló törekvés. Ha megszün­tetik az iparkamarát, később aztán még prefek- turára sem lesz szükség, majd rendőrségre sem, mert lassacskán ledegredálódunk faluvá. Dr. Lakatos Sándor főtitkár a nagyipar nevében tiltakozik a kamara megszüntetése ellen. Bür­ger Albert elmondotta, hogy a kamara mun­kás életéből a politika mindig ki volt zárva, úgyhogy mindenki mindenkor megkapta itt a maga igazát. A kamarának jelenleg tizenegy- ezer tagja van s ebből tizezer kisebbségi, de ennek dacára mindig a legteljesebb egyetértés volt a tagok között. Benkö László, a kamarának ipari alelnöke az utolsó szónok. Azokra a momentumokra akarja a prefektus személyén keresztül fel­Modern női szabászat A Roncsok Sándor által szerkesztett nagy mű füze* lekben jelenik mez, e ;y-.e:y. füzet ára 65 lej előfi­zetésben. A liároíá eddig megjelent füzet 195*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadőh vatalában C uj, -ár. Baron L. Pop 5. Vidékieknek azonnal szá ütjük a pénz és 10 lej portó e jzetes beküldése esetén hívni a kormány figyelmét, amelyeket az előtte levő szónokok nem említettek fel. Valahány­szor az ország fővárosában volt hivatalos dolga az iparkamara főtitkárának, mindannyi­szor azzal az örvendetes hírrel jött haza onnan, hogy á mi székely iparkamaránkat mindig úgy emlegetik a münisztériumban és az illetékes helyeken, mint „ mintakamarátamelynek mű­ködéséből a többi kamarának tanulni kell és példaképül választani annak pontos és helyes adminisztrációját. És ime most mit kell lát­nunk?! Fel akarják oszlatni ezt a „mintakama- rát.“ Pedig mennyire rossz kertész az, aki a legjobban termő fáját akarja kifürészelni, azt mondani sem kell. A székely iparkamarát nem lehet jogaitól megfosztani, mert ez a béke­szerződésekkel is ellenkeznék. Porubski prefektus nagy figyelemmel és megértéssel hallgatta végig az elhangzott be­szédeket. Megköszönte a bizalmat, mellyel fel­tárták előtte a sérelmeket és kijelentette a kül­döttségnek, hogy a panaszukat és a kérésüket is magáévá teszi s minden lehetőt el fog kö­vetni, hogy a târgumureşi iparkamarát ne szüntesse meg a kormány, hanem továbbra is fenntartsa. fennmaradása érdekében. A küldöttség első szónoka: Rosenfeld Jenő kereskedőtársulati elnök beszédében arra mu­tatott rá, hogy mekkora kar és hátrány szár­maznék az iparkamara megszüntetésével a város kereskedelmi és ipari életére. Majd át­nyújtotta a prefektusnak a tiltakozó memo­randumot, mely komoly és súlyos érvek fel­sorakoztatásával világítja meg, hogy a târgu­mureşi iparkamara megszüntetése nemcsak a Székelyföld kereskedelmére és iparára mérne közvetlenül halálos csapást, hanem közvetve az ország gazdasági életére is felneihértékel- hetö károkat okozna. — Az iparkamaránk tervbe vett megszün­tetése — Írják a memorandumban — a târgu­mureşi kereskedelmi és iparkamara területén lakó több mint tizezer kereskedőnek és iparos­nak sérti az érdek.eit. A kamara területéhez tartozó négy vármegye iparos és kereskedői érdeke a geográfiai fekvés, a gazdasági egy­másrautaltság és a nyelvközösség folytán any- nyira egymásba kapcsolódtak, hogy ez a terü­let már hosszú idők óta egyetlen egységes gaz­dasági terülétet képez. A székelyföldi ipar­kamara ennek az egységesen összefüggő gaz­dasági területnek volt egységes érdekképvise­lete, Bár a kereskedelem cs az iparosság érdé keire milliókat költött, szervezetének fenntar­tásával az állami költségvetést sohasem ier- helté és úgy gazdálkodott törvényes jövedel­méből, hogy ma ingatlan vagyonán kivid közel négymillió lej készpénze van. Biztosra vehető, hogy ennek a kamarának megszüntetésével, megszűnik az anyagi lehetősége is annak, hogy az eddigi szaktanfolyamok, tanulmányi segé­lyek, érdekképviseleti szervek segélyezési rendszere tovább is folytatható legyen. Ilyen­formán ki vagyunk téve annak, hogy az ipnr- kamara területén élő iparosok és kereskedők filléreiből gondos gazdálkodással összegyüj tött milliós alapok esetleg eltűnjenek a rosszul gazdálkodó kamarák adósságainak tengerében s a mi területünk kereskedői és iparosai soha­sem élvezik többé annak a hasznát. — Az előbb felsorolt okokon kivül az ipar­kamara megszüntetésével még az a külön sére­lem is érné a várost s annak iparos és keres­kedő osztályát, hogy a kamarához tartozó négy vármegye ipari és kereskedelmi forgal­mát, melyet a kamarai székhely eddig a váro­sunkba terelt, ezután azok felé a városok felé terelné, amelyek között ezt a kamarai területet felosztanák Magától értetődő ugyanis, hogy a székhely megszűnésével mesterséges módon lenne megszakítva a városunkkal való termé­szetes összeköttetés is. Rosenfeld Jenő után Ritz Antal, a Magyar Iparos Egylet elnöke beszélt és a vármegye iparossága nevében esaViakozott az előtte 6zóió kéréséhez. Bora Joan kereskedő azt hang­súlyozta beszédében, hogy az iparkamara meg­szüntetési terve nem más, mint a város vissza­Lord Allenbyt, az angol flotta parancsnokát meg akarták gyilkolni a holland-indiai szigeteken (London, január 29.) Jelentettük, hogy Anglia, Hollandia és Ausztrália csendes-óceáni konferenciát akartak összehívni, hogy megbe­széljék az egyeüttmüködést arra az esetre, ha a Csendes. Óceánon háború törne ki- Angol részről lord Allenby, áz angol flotta főnökét küldték ki Singaporeba, hogy készítse elé a konferenciát. A sajtó nagy meglepetésére lord Allenby, akinek a konferencián is részt kellett volna venni, visszatért és előreláthatólag a singaporei konferencia nélküle fog lezajlani. A londoni sajtó szerint lord Allenby ellen a holland-indiai szigeteken össze­esküvést szőttek és meg akarták gyil­kolni. A merénylettervet az amerikai filmszolgálat derítette fel és értesítette a„ angol kormányt. A vizsgálat eddigi adatai szerint a merénylet­tervben három külföldi részt vett- Dacára an­nak, hogy lord Allenby védelme érdekében a gyarmatokon a legszigorúbb intézkedéseket tették meg, az angol flotta parancsnoka nem tartotta okosnak továbbra is a gyarmatokon tartózkodni és január 23-án titokban vissza­utazott Európába. Uj könyvek: S. Lewis, Szegény lány... Juhász: Hősök II .............. n » I.— — - —­Komor: Nászinduló ........ S. Lewis: Benzinkút „i Ferbcr: Cimaron ... ............. Traven : Halálhajó .. .......... Smedley: Magányos asszony Strachey : Erzsébet ......... ... Diamant: ötéves terv ............. Hull: A í-ejk fiai ....................... Burroughs:Társán, a dsun el fia... „ Társán fia, uj kiadas Juhász: A vll g népei (Föld No. I. Olaszország ............. „ 2. Svájc ....................... „ 8. Jap n .................. „ 4. Ausztrá’ia ............. „ 5—6. Spanyolország... Tábori: Mafekingi fiuk ....... Ehrenburg: Moszkvai sikátor.. Markovics: Sánta farsang. Stacpole: Karmazsinház ....... Neumann: Lázadók, 1 -2 ... Bontempeili: Viiá szép asszony Deeping; Sore I és fia ........ ... Verne: Szahara ... ... ............. „ Storitz Vilmos ............. Móka bácsi meséi ... ............. Fürre Kahre Fűzve KStve 57* — Pécsi: Mezők lilioma ............................ 90— • _ ... 147— 195— Walpol“: Vö öshaju ember ... ....... 96— 142— 147*— 1 5— Török: Bankett a kék ............ 90— . « 105— 150— Szerelme birátság ....... .................. 60— « 87— 87— 117-­126— 135— 156— Rocca : Or,ái..., 1—2 ... .................. 162— 252— 960 — 252— Kenne'y: A család bolondja 1—2 ... 162— 108— 150*— Benet: Vasúti ba'eset ....................... 00— 135— 147*— 105— Wanner: A császár leánya ............. 180—--*_ 117— 165— Arien: L. Christin“ ............................ 120-­165— 87-­135— Borghese: Élők, 1—2 ....................... 162— 252— 60— • Mezey: I tőnek lovagjai .................. 90‘— — *-­87-­120— Faludy: Táncok ............................ ... 60—--*-­,lt 57—--•-­Zentay : Beszélő számok ............. ... 36— . . . 57— 87— Kornis: Ál am ér i, 1—2 .................. 600 ­Nép — Kultúrái Bállá : Modern akk ............................ 40—-­... 36—--*-­Krúdy : E’~ > Habsburr ....................... 72’­• 36— 36— 36—-­\ ándor: Andrea az arcát az ég felé Ffildf * Szahara, 1 — 3 ..................... . 90— 180— _•_ . *-­Szabó: Pa ok ...................................... 90— _ •-­lók 54— _ Szomorv: Párisi r gény, prop. ...--*-­90— 54—--*-­Biv>: Meg kell a szívnek hasadul ...--*-­90— 54— 72— 60— Pourta és • Liszt .................. ............. Kós Kárnlv : Erdély ............................ 6Q— 72— ... 88 ff Tamási: Ábel a re"ng“tegben ............. Kosztolánvi: Esti Kornél .................. —— 113— 113— á 75—--*-­Nyirő : Kopjafák, ................ 87—--• — fio­lái— Nagy: Legújabb magyar szakácskönyv Horrabin: Mire tauit a gazdas gi 25'—--’-­... 7S*~ 180' 270­földrajz ? ..................................... 40*— 40*--’-­150*— Schid.off: A rokons’.eaves fellépés ... 30—--•_ —*— 120— Totis: Törvény, erkölcs, anyaság ... 45—--•-­—— 120­Eckhart: Magyaroszág története........ 90— —— Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, strada Baron L. Pop 5 szám alatt. — Vidékre 10 lej postaköltség beküldése esetén azonnal küldjük. — Három könyv megrendelése esetén portóköltséget nem számítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom