Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-28 / 21. szám
\ Vasárnap, 1334, január SSäELETtüJSJSG WBf Akt ţ takarítsák meg a fodrászköltségel, használják a teülíötdöQ JilJUlM ,m. MüiMiTm ♦ kitűnően bevált és elismert ONDULA Reklám cé'jából 10,000 drb. fésűt adunk d 55 tejes eladási áron, köz- . vcticnü! â vevőknek FÉSŰT Scrvfc. K U. Aulomalikusan ondaUi úgy hosszú, mint rövid hajat, cg'/f&r'l lésüic-s által, - Nélkülözhetetlen ngy Löigvck, mint urak számára. Haja mindig síépeD ki lesz cndulálva. Rendelje meg mrg ma „Cosma“ Bucureşti,str.Gramont 10. ’Vaura-© **©nraaiefa s&ocialifcimws FranCiaorszacyfeein? Fahre Lucc, Hervé, toly és » löbf»i Hillercharâf Tczérelk — Béniét propaganda Flszászhan » A ncmzcli szocializmus nem Iiozfa félre, csak iga* zolja a szélsőséges francia nacionalizmust A kisebbségi orvos V 7? Kisebbségi orvosok ügyeiről, bajairól írtak nemrégiben az újságok. Egyik ismert or vosöák szemére hányták, hogy egy beteg asz- szonytöl követelni merte a maga minimális orvosj diját Egy másik orvosnak a vizsgálóbíróval gyűlt meg a baja, mert állítólag egy megkezdett műtéti beavatkozást nem folytatott tovább és a beteg emiatt elpatkolt. A barma.- iiik orvosról — ezúttal szerencsésebb változatban — azt olvastuk, hogy nyolc napot töltött egy elhunyt román politikus betegágyánál és nem kért tőle égy krajcár honoráriumét kém, mert „így akarta meghálálni azt a sok jót, imélyet az elhunyt a kisebbségiekkel tett." ' 'Az események igazolták, hogy ügy az első, mint a második orvos esetében a tények meg hamisítva kerültek be a köztudatba. Az az örvös, akiről azt mondották, hogy ridegen pénzt fűért kérni a betegétől, csak azt a minimális összegét fogadta el, amelyet neki a páciens maga felajánlott. Ezt is csak azért, mert úgy látta: van miből. Hiszen ha az a beteg feltétlenül orvosi kezelést kivánt volna, megkaphatta,; volna a munkáspénztártól is, amelynek tagja volt. Neki azonban szakorvos kelletik I A kisebbségi orvosok, lerongyolódott kisebbségi közéletünkben hosszú évek óta a betegek százait kezelik ingyen. Bizonyára, sok ?setbeif*'áll ez a meghurcolt orvosra is. Ami pedig; a másik orvost illeti, ő a kisebbségi orvos- tudománynak nemcsak a büszkesége, de olyan, szociálisan emelkedett gondolkodású férfin, akinek nemcsak biztos kezét, de jó szivét a re- mán betegek ezrei áldják- Ami pedig a harmadik orvost illeti, ez az újabb eset csak az ö szinte,legendás altruizmusát bizonyít ja. A napi események három kisebbségi orvost hoztak az előtérbe, de tulajdonképpen be- fizethetnénk ebben a vonatkozásban, úgyszólván g-z,egész kisebbségi társadalomról is- Kisebbségi orvos — m már külön speciesz, külön fejezete. az erdélyi magyar élet hjkiességéuek. A,kisebbségi orvos a közjogi változások .6ín kiesett a zsíros állásokból, kénytelen volt ül t - hagypj az egyetemet, a vasutat, a várost, a kp.zi$te?menyt, sőt a munkáspénztárt is. A magyar társadalom elszegényedett, háziorvosi; még a legminimálisabb díjazás mellett is csak igen kevesek tudnak tartani. Vegyük • figyelembe azt is, hogy összezsugorodott társadalmunkban nemcsak természetszerűleg, szappro-. rjjftt a magánorvosok száma, de évről-évre újabb diplomát szerzett kisebbségi orvosok akarnak' megélni, akiknek jórósze csak a ki többségi közönség filléreiből tarthatná fenn magát- Oly sokat beszélünk a páciensek nyomoráról, de beszélhetünk annyi joggal a kisebbségi orvos nyomoráról is. Ma már sok olyan, orvos van, aki nemcsak hogy műszereket rjeJn.tud vásárolni, orvosi folyóiratokat nem. tud járatni és igy kikapcsolódik mindén' szellemi továbbképzés áldásából, de a betevő, fa-. Tatra sem telik neki, mert az emberek az or yost fizetik a legutoljára, abban a tévhitben ringatván magukat, hogy az orvosoknak ,e> mesterségbeli kötelessége. Visszatérve arra az esetre, hogy vájjon vau-e joga egy orvosnak a pácienstől követelni az orvosi dijat, akkor, ha a betegnek módja ban va.ii fizetni, csakis igennel felelhetünk Veggede,Imes volna alátámasztani azt a közfel- fogásbau szunnyadó megállapítást, hogy az or Yds legyen szemérmes dijainak követelésénél Ha a közvélemény fenntartás nélkül pártjára áll a nemfizető pácienseknek, úgy egyenesen visszarettenti a fiatal orvosokat attól, hogy az okét. megillető honoráriumaikat kérjék, mert holnap akad egy kunkurrensük, aki „kiíratja“ őket, az újságba. Inkább meg kell találni a módját, hogy a kisebbségi orvos is megtalálja helyét a társadalmunkban és ne legyen kénytelen ipar fiatalon, reményvesztetten a szellemi proletariátus e sötét, dantei körébe lezuhanni. Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy auimt a páciensek esetei individuálisan birá- ;andők el, hogy az orvosok esetei is individ'ná Hsak. Az a körülmény, hogy elvileg mind u kisebbségi orvosnak joga van munkájúm.! szerény honorálásához, nem menti fel á' kisebbségi orvost ama kötelezettsége alól ItoeV at szegény betegeket ingyen gyógykezelje, ]> ■ rat hisszük, ez az a térülőt, ahol a kisebbségi qpyQşdkîialv nem; kell tanácsokat adni- A.lyi spbbségi;. örvösök a .múltban mindig,-tudták, hogy-mivel tartoznak a magyar., társa da top * nak és szent meggyőződésünk, hogy a jöyőlkn. is-fogják tudni, mert a humanista' jóérzés foglalkozásuk lelki alkatából következik. (I.) (Paris, január 27.) Túlzás volna azt ’állítani, hogy a. nemzeti szocializmus átlépve a francia határon, ott is gyökeret, vert, de kétségtelen, hogy az általános gazdasági és. politikai helyzettel szemben való elégedetlenség, amely az egész kontinensen érezhető, Franciaországban is érezteti hatását s. kedvet csinált, egyes francia politikai csoportok számára is a nemzeti szocialista módszerek .alkalmazására. Hogy a valóságban milyen vissznve.rődéáe van ennek a mozgalomnak Franciaországban, azt a következő közlemény hűen megvilágítja; A nemzeti szocializmusnak francia területen leginkább . ott érezhetők nyomai, ahol nagyszámú németség lábúk,, tehát az elkap- csőit ferii letép.'Elzaiszrijóthaiúngiában.. Ez a mozgalom tipikusan .uépiet és . nem francia. Német részről franciák.között is terjesztik az eszmét és a propagandának Parisban a legügyesebb képviselője EiebiU’g író, több német napilapnak a munkatársa: , A német propaganda erősiti a francia szélsőséges jobboldali áruvalatokab A francia nemzeti szocialista csoportok közül étsősorban aid a csoportot kell megemlíteni, amelynek 'szemmel láthatóan Fahre Luce a vezére. E csoport belpolitikai konzervativizmust kill politikai pacifizmussal igyekszik összekötni. Fabro Lime már régebben rokonszenvezett Hitlerrel és az a gondolat, hogy „egyesíteni kell Európa népi szervezeteit“, nemcsak Goebbels elképzelésével találkozik, de a francia droíte nouvelle koncepciójával is. Fahre Luce vezetésével nemrégiben ifjnsági küldöttség volt, Berlinben és tisztelgett a nemzeti szocialista vezéreknél. Az összekötő kapocs a német és francia fasizmus között a két Strasser.- akik. most Hitler jóvoltából ismét nyeregbe kerültek.-A másik csoport, élén IIérvé, a Victoire főszerkesztője, a hajdani, szocialista áll, akinek évekkel! ezelőtt történt levelezése Hitlerrel széles feltűnést keltett. E csoporthoz számit a francia parfömgyáros, Coty.is, akinek csillaga azonban mindinkább lealkonyulóban van. intézménye: a Solidarité Francaise azonban ma is változatlanul fennáll. Ez utóbbi párt programja keveset különbözik a Hitlerétől, legfeljebb annyiban, hogy elutasítja magától az árja gondolatot, viszont helyettesíti a zsidókérdéssel, amelyet „Cion bölcseinek jegyzőkönyvi ível” és más antiszi-mit a és anti marxi ö ■ Ö argmm jntnr írókkal indokol. C ■ötyéd: létre o.l 'or iák le: ! li i (1 német-francia is> : ’óelfi fiies cgys íróniol \ . Vi/’/A ni 'argumentálva. hogy egy itéii Víit* francia l ú' SÍT! ló- marxis-ta front ntá r eddig j® í P * lejjßtt. Cuty annak e'.ötie a ! egei k eseredr-t t ellen fi !e Ve! ' 11:1 !;. de a: nikor Hitler a ■yn • jómra .ferii it. eg.;, -zerre bai atjm ak esa; fel és . i can TT a rond. la!, egy üt t kan ipán yt. i :• ! C f ? tót; az emij u--.-ái:soknáiv fräftciäof.« ;zági beb p ■ elése ellen . .. :.,i Az apróbb csoportok között ki emel ke 1.1 i A az Esprit lap körül alakult szellemi tábor, amelynek vezére Meunier, „uj középkort“ hirdet. .Az Action■ Nouvelle nemzeti szocialista terminológiával éppen úgy u nemzetközi szocializmus, mint a nemzetközi liberális töke ellen fordul. Az Ordre Nomxauban Jean Jardin hirdeti az uj tant. Fasiszta orgánum az egyébként erős németé,llenes Action Francaise , is, de francia sovénsége nem akadályozta tşeg a lapot abban, hogy vezércikkben ne gratülál- jon Hitlernek, hogy „1c mert számolni a hazugsággal“.' Gratulál alihoz is, hogy szakított « Népszövetséggel és a lépését „igazi pacifista gesztusnak“ tünteti l’cl. E lap most, amikor e. francia közélet kórruptságn a bayonnei * botrány reflektorfényében egyszerre előtérbe k1. rüilt, fokozottabb, lendülettel harcol a „pártok árulásával“ és a „parlamenti hazugságokkal" szemben. A Jcune Europebcn Dupuis nyíltan hangoztatja, hogy Németország és Olaszország „több'konstruktiv szellemet mutattak, mint az érelmeszesedett nyugati demokráciák“. . A Revue Francaisban Robert Francais, utalva a német eseményekre, hangoztatja, hogy nem szabad a-marxistáknak átengedni a forradalmi módszereket. Egyetlen hatásos módszer az ellenforradalom, amelynél fájdalom, számolni kell igazságtalanságokkal és áldozatokkal. Ugyanebben a lapban Thyes Manlier védelmébe veszi a nemzeti szocializmus erőszakmódszereit. A jobboldali csoportok közül külön cső portba sorakoztathatok azok, akik tagadják ugyan, hogy fasiszták, de kommunista-ellene sok és gazdasági ökokból sérelmezik a francia- szovjet barátságot és helyette Hitlerrel 'való együttműködést követelnek. Az uj ideológiák befolyása kitérjed a baloldali pártok egy- részére is. A baloldaliaknál is vannak anti- hitlerista és prohitlerista pacifisták. A baloldaliak közül sokan követelik, hogy Francia■ ország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Németországgal, viszont ebből még a nemzet í szocializmus erősödését Franciaországban megállapítani nem-lehet. Doha jól a dolog mögé nézünk, úgy komoly gyökerű nemzeti szocializmusról, a mai Franciaországban nincsen szó és nem is .lehet. A nemzeti szocializmusnak nem közvetlen befolyása a francia , pántokra abban nyilatkozik meg, hogy. a fasiszta-és nemzeti nacionalista pártok tevékenységét agyszerre, megnövelték, Tuihinger. hksteUţâu. Valois és az Action Francaise totális francia nacionalizmusra, nem pedig német, nacienaiiz- hiusra törekednek. A Bretagncban fallá ago" nemzeti mozgalom sem a nemzeti sióéializiau.. 1 afása alatt !ion lakozik ki,- legfeljebb, igazalás'.- l'tdá't.a,maga- számára.-. .A- mfnjef-; -mmseii. rzeciuljzjnus igazolta , ■/. francia . sirbiőségc ■ ‘n'áhicaial.ízinesi-■ ngyanúkkór azonban Francia- ’cii’szá '• h* Nimim.drszag k'özott'a megértés lehetőségét még távolabbi illőkre odázta el. • A Capital fffozgábari szePeltneS HWCflOto I Minden no szerelmes tesz 9 Liane Ha d Victor de Komra j
