Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-01 / 276. szám

Péntek, 1933. december 1. Knrn-njsm A tordal „Amerika“ biztosítási csalásai a törvényszék előtt Lesújtó vallomás! fedek a vezérigazgatókká íelcsapa'J; vidéki papok és a jogtanácsosi elmen harácsoló tördel ügyvéd ellen a károsultak és a könyvszakértők Az öreg emberek halálára spekuláló botrány-biztosító vezérkara a vádlottak padján (Torda, november 30-) Ä közönség már el is felej­tette azt az évekkel ezelőtt nagy felháborodást keltő, országraszóló botrányt, a mely az úgynevezett „dol- lárbiztositó“ Amerika „biz- tositó-társaság“ körül ka­vargóit. Ezer meg ezer sze­gény ember siratta pénzét, amikor a levegőre épitett üzleti vállalkozás ösz- szeomlott s a tordai ügyészség hűvösre tette a gründolókat- Végre most biróság elé került a hirhedt „Amerika“ egész vezérkara. A falusi pap ötlete, 1927 nyarán Crăciunaş Augustin „nagysza básu“ üzleti tervet eszelt ki. Felkereste közeli rokonát, Galis Nicolae várfalvi lelkészt, akinek előadta koneepeiáját s aztán együtt mentek el dr. Baróthy István tordai ügyvédhez jogi ta­nácsért Az üzleti terv egyformán megnyerte a tetszését mindhármuknak és csakhamar megalakult „Amerika“ név alatt, a tordai tör­vényszéknél be is jegyezték a betéti társasá­got. A „dollárbiztositó“ üzleti elgóndolása az volt, hogy bárki — nem csak rokonok, hanem vad­idegenek is, — bebiztosíthat idős, beteges, sir szélén álló embereket, halál­esetre. A biztosítás érvényességének előfeltétele mind­össze az volt, hogy a biztosított személy az üz­letkötéstől számított 3 hónapot túlélje és az üz­letfél pontosan fizesse a járulékokat. A vállalatnál a biztosítottakat több nagy csoportba osztották be és a járulékokat is az egyes csoportok keretén belül történt elhalálo­zások után esetenként 100 lejben állapították meg­Ha az illető csoportba elkönyvelt aggastyán, vagy matróna meghalt, az üzletfeleknek azon­nal be kellett fizetniük a száz lejeket. Az „Amerika“ valóban amerikai reklámmal dolgo­zott, a lapokban oldalas hirdetéseket adott le, s igy csakhamar fellendült az ipar és tömege­sen keresték fel az intézetet ügyletekkel. Az ügynököknek egész hada dolgozott a nagyvá­rosokban és falvakban, úgy, hogy hamarosan a vállalat országos jellegűvé nőtte ki magát. A „vezérkar“. Tordán, a vállalat székhelyén elegánsan be­rendezett helyiséget béreltek, ahol a „vezér- igazgatók“: Crăciunaş és Galis tiszteletes urak hatalmas bőr fotelekben ülve fogadták az üzlet­feleket a jogtanácsos ur: dr- Baróthy István társaságában. A „vezérkar“ negyedik tagja: Schweizer János mérlegképes főkönyvelő volt, aki később külföldre szökött, alkalmat adva arra, hogy a vádlottak bűnbaknak tüntes­sék fel. Egy ötlet, amely jő! jövedelmez. Hogy a „vezérkar“ melyik tagjának jutott eszébe a zseniális ötlet, azt nem lehet tudni, elég az hozzá azonban, hogy egyszerre csak új­fajta könyvelést kezdtek alkalmazni. Egy halottat több csoportba is bevezet­hettek és minden egyes csoporttal meg­fizettették a halott utáni járulékot. A gondolat nagyszerűnek bizonyult, mert a hazárdabb ügyfelek tovább fizették a járulé­kokat, amelyek hetenként és ügyfelekként néha 600—800 lej között mozogtak- Viszont azok akik nem bírták a magas terheket, beszüntet­ték a fizetést s igy kötvényük értéke automa­tikusan megszűnt és az általuk addig befizetett összeg végérvényesen a biztosítótársaságé ma­radt. Kitör a botrány A botrány 1928 nyarán tört ki, amikor ki- - derült, hogy az intézet pénztárához befolyt ţ összegek eltűntek, a vállalat nem tud eleget " tenni a kötelezettségeinek, nem tudja az esedé­kes biztosítási összegeket kifizetni. A közönség azonban egyelőre még hallgatott és csak akkor kezdett türelmetlenkedni, amikor egy szép napon a vállalat főkönyvelője nyomtalanul el­tűnt a városból A vállalat igazgatói, miután látták, bogy a hullámok összecsapnak a fejük fölött, kiszed ték a pénztárból, ami még megmaradt és fele­ségeiket külföldre indították- A határnál azon­ban lefogták a két asszonyt, a náluk levő pén­zeket elkobozták, őket pedig visszaszállították Tordára, az időközben már lecsukott igazgató- tanács tagjai mellé. Végre: tárgyalás. Az eljárás a tömegesen megindított felje­lentések alapján megindult és a tordai ügyész­ség a vádlottak padjára ültette a „vezérkarit. A monstre pörre beidézett tanuk távolléte miatt több Ízben volt kénytelen a tárgyalást elna­polni a törvényszék. Ezúttal azonban annak el­lenére, hogy a károsultak egy része most sem jelent meg, az elnök mégis elrendelte a tárgya­lás megtartását. Dr. Pop Valér, volt igazságügyminiszter mint védő a tárgyalás megkezdése előtt per­gátló kifogást emelt s azt hozta fel indokul, hogy a tordai ügyészség Dumitrescu vizsgáló­bíró vádhatározata alapján elejtette a vádat az ,Amerika“ biztosító intézet alapitó tagjai ellen. Az elnök a kérdés tisztázására bekéreti Du­mitrescu vizsgálóbírót, aki azonban, kijelenti, hogy nincs semmi tudomása arról, hogy ilyen határozatot hozott volna a tordai ügyészség. Ezek után természetesen elesik a védő előter­jesztése is. Elsőnek a vállalat volt vezérigazgatóját, Crăciunaş lelkészt hallgatják ki, aki élénk bő­beszédűséggel mondja el a vállalkozás alapítá­sát, egészen a gyászos bukásig. Igyekszik ma­gát tisztára mosni és mindent a szökésben lévő Schweizer főkönyvelőre kenni. Tagadja azt is, mintha a vállalat fiktiv halot­takat szerepeltetett volna kimutatásaiban, vagy éppen hamis halotti bizonyítványokkal operált volna. Hasonló értelemben vallanak dr. Baróthy István ügyvéd és Gális Nicolae pap is, akik szintén nem akarnak tudni az ellenük csalás, sikkasztás és magánokirathamisitás cí­mén emelt vádakról Terhe» tannk. ' Terhelőén vallanak azonban a vállalat volt alkalmazottjai, Dóczi Bálintné pénztárosnő, aki vallomása szerint Schweizer főkönyvelő utasításait követte, Sándor Samu, a vállalat ügynöke viszont egyenesen az igazgatóságnak a vádlottak padján ülő három tagját vádolja meg azzal, hogy Schweizemek utasításokat adtak, Nagy Miklós, a vállalat főügynöke igyekszik kedvezőbb beállításba helyezni a vállalat ügy­letmenetét, ami viszont a belső manipulációkat illeti, azokról nincs tudomása. „Az ökrömet is eladtam .. Egymás után szólítják be a károsultakat, akiknek a száma százakra megy, de csak mint­egy harmincán jelentek meg. Szalai Sári dési lakos 73 éves anyját bizto­sította és közel 3000 lejt fizetett be járulék ci- mén. Bugarin Pálné aradi lakos anyósát bizto­sította be és hetenként néha hét-nyolcszáz lejt is fizetett. Elmondja, hogy a számára esedékes tízezer lejből több mint hatezer lejt vont le az intézet különböző járulékok címén. Szabó Gergely tordai lakos két pár ökrét is el­adta, csak azért, hogy a járulékokat fizethesse. A károsultak nagy része a szájából vonta meg a falatot, éhezett, nyomorgott, de fizette a di­jakat­Lesújtó véleményt adnak a könyv- szakértők. Ezután Janes Dumitru bankigazgató és Cioloca Moise városi tisztviselő, hatósági könyvszakértők teszik meg vallomásaikat. Az egybehangzó szakértői vélemények szerint az „Amerika“ igazgatósága minden elképzelhető módon becsapta klienseit. Megállapították, hogy Procop Joan néven fo­lyószámlát létesítettek s ott bevételezték azo­kat a tételeket, amelyeket csalárd utón inkasz- száltak be a feleiktől. A szakértők is bizonyít­ják, hogy a halottak után járó illetékeket meg­fizettették az összes csoportokkal és ilyenfor­mán tízezreket kerestek egyetlen elhalálozáson. A fiktiv számlán keresztül sibolt pénzt testvé­riesen megosztották, majd utóbb, hogy vagyo­nukat az elkobzástól és a zár alá helyezéstől megmentsék, a pénzt feleségeiknek és hozzátar­tozóiknak nevére bankokba helyezték, ingatla­nokba fektették. Egyikük több házat vásárolt külföldön, mig Crăciunaşnak, aki azelőtt sze­gény ember volt, Kolozsváron két nagy bér­háza van, természetesen a feleségének nevére írva. Az előrehaladott időre való tekintettel a bi­róság a tárgyalás folytatását péntek reggelre halasztotta. MOZI A ROYAL MOZGÓ MŰSORA: Ma, pénteken: Jönnek a huszárok a ^mu­latságosabb, legkacagtatóbb vtgjátéksláger. Fő­szereplők: Fritz Schultz, Ida Wüst, Jacob Tiedtke, Paul Otto etc. EDISON MOZGÓ MŰSORA: A fehér démon- Főszerepben: Hans Albers, ceras Maurus. Vonósnégyes. Karinthy Frigyes vigjátéka. Főszerepben: Szőke Szakáll, Szenes Ernő. Vasárnap, dec. 3-án d. e. 11 órakor: Mata Hari. Greta Garbo és Ramon Novarro. 5 lejes helyárakkal. Kolozsvár eilte kereskedőinek egyrésze a karácsony alkalmából a szokásos ajándéktól eltérően szenzációs meglepetésben fogja részesitenivásárlóf t. Megállapodást létesített a ff Globus“ Utazási Irodával, hogy vevői közül számosat, vagyis minden 100 vevőből egyet íelfeseii ingjen 3 napra Bukarestbe, 5 napra Budapestre, 8 napra Abbáziába és 2 napra Buda­pestre, 10 napra Zell am Seebe, vagy Mallnitzra, vagy Bledbe, ahol szenzációs sí- telep áll a síezők rendelkezésére. 10 napra St. Moritz, vagy Páris vagy a frane:a Rivier-a. Emaganemébeu páratlanul kedves és felejthetetlen ajándékhoz a vásár: !>knak sok Szerencset kívánunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom