Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-01 / 276. szám

Keuriíípjua Péntek, 2333. december 2. Tjarminc „néző“ kalandos izgulása a ráöiófjangszóró mellett 'Bécs&ol „fogtuk“ az osztrák—skót mérkőzést Száz évvel ezelőtt, — ha egyáltalán játszottak volna futballt — Így számolt volna be az újság az osztrák—skót mérkőzésről: . JäBrszol gála tunk példátlan gyorsasága bizonyára feltűnést kelt Alig három hónappal ez­előtt játszották le az osztrák—skót mérkőzést és mi már most abban a szerencsés helyzetben va­gyunk, hogy munkatársunk delizsáncon kül­dött tudósításában közölhetjük az eredményt.“ 1900-ban: „Az ideérkező angol lapok nyomán Itt közöljük a két héttel ezelőtt megtartott osztrák—skót futballmeccs erdeményét." 1910: Csodálatosan, gyorsul a világ hir szolgálata: „Lon­doni munkatársunk levelében leírja az egy hét előtti osztrák—skót mérkőzést.“ 1922: „A távirati Iroda jelenti: A tegnapi osztrák— skót mérkőzés döntetlen.“ Ugyanaznap vezércikk ma­gasztalja a hírszolgálat soha el nem képzelt fokra való emelkedését. Helyben vagyunk. 1933-ban: — Van rádiója? Nagyszerű. Akkor magához „be- \ agodok“ meghallgatni az osztrák—skóöot, íme ide fejlődött ama bizonyos hírszolgálat. Abban a pillanatban hallgatják a világ legtávolabbi részén is a mérkőzést, amikor játsszák. A nagyobb mérkőzések lázba hozzák a várost. Ilyenkor « legkedvesebb isme­rős, az akinek rádiója van, ahol végig lehet izgulni a helyszíni közvetítést Kolozsvárt például igy zajlott le az év legnagyobb futbailleseményénok, az osztrák - skót mérkőzésnek rádión való közvetítése: Harmincán préselődtünk be egy kis szobába. Két pere múlva beringnék érzem magam. (Ami elviselhe­tővé tette: csinos „heringnö“ szorongott mellettem...) Az érdeklődés középpontja a hangszóró. Egyelőre krákog, hümget, a „torkát köszörüli". Van, aki aggodalmaskodik: — Azok a skótok még meggondolják az utolsó pil­lanatban és elspórolják tölünk a közvetítést... A hangszóró karcsú teste megremeg. Beledübö­rög valami hátborzongató hang. Frontot járt emberek mondják, hogy ilyen volt a „masingever“ A házigazda felvilágosit, hogy csak a főposta távíróján géppuskáz- zák agyon a rádióhallgatók idegeit. — Csodálatos készülék! — hízeleg valaki a házi­gazdának, mire büszkén jelenti ki: — Meghiszem azt. Csak legyenek türelemmel, min- gyárt fogom Bécset. Ezt úgy mondta, mintha tényleg megfogta volna H7. osztrák fővárost. De már fel is hangzik: — Halló, halló, liier Radio Wien. Schmieger tanár er konferálásdban adjuk az osztrák—skót meccset Glasgowból. Schmieger nevét az egész világon ismerik. A leg­jobb sportrádiókonferanszié. Úgy ismerik, mint „jó po­fát." Ezért általános az öröm, hogy az ő konferálásá- bar. kapjuk az osztrák—skótot. Harminc ember izgalomba feszül. Harminc ember egy itteni futballmeccsen csinos közönségnek szá­mítana. Es szerte a világon Irány ilyen kis közönség lehet... A rádió összehozta a világ leggrandiózusabb kö­zönségét: embermiliiók vehetnek részt egy ilyen mecs­eten... Mert állítom, hogy szószerinti értelemben részt- vesznek: vörösre gyűlt arccal izgulnak, kezüket törde­lik, felorditnak, remegnek, felugranak, üvöltenek — éppen, mintha a pályán lennének... Azt meg kell adni, hogy a konferálás is egészen szuggesítiv. A mikrofonnál, ott messze Glasgowban izguló nézőt játszik meg a speaker és magával ra­gadja a. világon szerteszét ülő hallgatóságát. Hatvanezer skot iili körül a pályát, — mondja Schmieger. B!R0 JÓZSEF A modern grafológia az eddigi 210 lei helyett 10i*‘— lejér! kapható a Keleti Újság kiadóhivatalá­ban Cluj-Kolozsvár, siracía Baron L. Pop ő. Vidékieknek 115 lej elleneben azonnäl szállítjuk | Istenem, milyen hencegés lesz ebben a Glasgow­ban. Egy évig fogják emlegetni a skótok, hogy „kép­zeld: váltottam egy jegyet arra a nagy mérkőzésre...“ De torkukkal és tenyerükkel nem spórolnak. Az igaz, hogy ez nem kerül pénzbe. Tomboló hangorkán tölti meg a szobát. Es miiyen sportszerű ez az üvöltö- verseny! Az osztrákoknak is épp úgy tapsolnak, mint a skótoknak. — Hölgyek nagyon kevesen vannak a nézők kö­zött, — folytatja a speaker. Aha. A családban elég egy kiadás. A skót férfi el­megy. Otthon majd elmeséli az asszonynak, hogy mit látott,.. A meccs határozottan izgalmas. A skótok sokat támadnak. Az osztrákok kevesebbet. Halljuk is: — Érdekes, mintha az osztrák játékosok lennének a skótok: fukarkodnak a lövésekkel.,. Schmieger izgul. Beleliheg a mirofonba. Együtt fut, fejel, szerel a játékosokkal, Szegénynek jó kis izomláza lehetett a meccs után. Állandóan beszél. „Be nem áll a szája.“ Mondja is: — Az osztrák centerhalf annyit mozog a pályán, mint az én szó i a mikrofon előtt. Most végre felszabadul, az osztrák csapat a nagy skót nyomás alól. Kiszökik a center. A speaker két­ségbeesetten orditva biztatja: — Löjj! Lőjj 1 Ha valaki nem tudná, miről van szó és betoppan­na, azt hihetne, hogy á rádióban valami rémdrámát játszanak. Az izgalom ragadós. Egyik ur nem birja ülve. Fel­ugrik. Kiabál. Németül: — Aber Tommy! Joismerőse lehet az osztrák centernek, azért biz­tatja nevén. Mintha Glasgowban hallanák!... Mintha pont az ö biztatására lenne szükség. Az osztrákok bekapják az első gólt. Centiméte­rekkel lesz hosszabb a társaság orra. Egy másik ur idegességében — a tömegben nem látom pontosan, — ele mintha kenyeret dagasztana... A speakernek eláll a lélegzete. Szinte hallani a zsebkendő neszét, amint megtörölte verejtékező hom­lokát. Hü, de meleg helyzet volt az osztrák kapu előtti... Aztán köhög egyet. Köhögés, melyet az egész világ hallott... Megsérül az egyik osztrák játékos. Igazi rádióru- gás volt. Ott rúgták meg Glasgowban és szinte — itt fájt. A hölgy meg is könnyezte. — Ne izguljanak otthon, nem komoly a dolog, — nyugtatja meg a speaker a kedélyeket. Villámgyors akció. Berepül a skót kapuba a ki­egyenlítő gól. A szoba harminc főnyi közönsége „öröm- rivalg". A nagy örömben lábamra csak négyen léptek. Két könyök mélyedt a bordáim közé. Es valaki fejbe­vágott. Egyébként nem történt semmi. Mindez azon­ban egy jól nevelt futbaU-drukkemek meg se szabad kottyanjon... Szünet. Fellélegzés. A futballtudósok nagy elő­adásba kezdenek: „A kontinentális futball és a sköt futball“ — e körül mozog a vita, amely szerencsére a sok gesztikulálás mellett sem fajul tettlegességgé. A glasgowi pályán fütyül a bíró és ml itt halljuk: koz dödik az izgalmas második félidő. Az osztrákok beszednek egy újabb gölt: a társa­ság — letört. Rövidesen kiegyenlítenek: a társaság újra jó­kedvű. Mi ez? Az európai kontinens szolidaritása a skótok ellen? Vagy „együttérzés a gyengébbel“? Mert az osztrákok bizony, mintha gyengécskék lennének. Legalább is ennek fokmérője a speaker egyre foko­zódó izgulása. — Nem lehet már jól látni a pályát, sötétedik, gyufát gyújtok — szcllemcskedik Schmieger. Az osztrák kapus sorozatosan, szenzációsan véd. — Bravó Péter! — bömböl állandóan a speaker, mintha a kapus hallaná. Hölgyeim és uraim, még egy kicsit szorítsák a nagyujjukat, mindjárt vége. Es a társaság, mintha hipnotizálnák, szorítja a nagyujját. — Vége! 2:2. A „heringnö“ szép lassan leharapdálta szájáról a rúzst. Az izguló ur meg csak akkor veszi észre, ami­kor kalapjával köszönni akar, hogy — rücskösre gyűrte. Azt mondtam: gyűrte? Gyúrta, ö volt az, ak: dagasztott... Horosz Béla. Mens Kopik pisimé K A U CSUKSAR KOT il« HWOWWWéHWWIHW Â bánsági magyarság súlyos sérelmei A pártvezetőség állásfoglalása a mini­mális bánsági követelések és a városi tanács feloszlatása ügyében (Temesvár, november 30.) Az Országos Magyar Párt bánsági tagozatának elnöki tanácsa, vasárnap, november 26-án délelőtt pártvezető­ségi ülést tartott, melyen elsősorban a parlamenti vá­lasztások kérdésével foglal­kozott, A bánsági pártvezetőség kimondotta, hogy elvileg az önálló magyarpárti lista medett foglal állást, azonban teljesen aláveti magát az országos intézőbizottság döntésének. A párt- vezetőség az általános sérelmek mellett külö­nös figyelmébe ajánlja az országos központ­nak a következő bánsági jellegű kívánságok érvényesítését: 1. A magyar telepesek kártalanítására bi­zonyos intézkedéseket a fennálló törvények keretein belül. 2. Állami iskolák úgynevezett magyar szek­cióiban magyarul jól tudó tanerők 'alkalma­zását és a magyar nyelvnek legalább a fenn­álló törvényes rendelkezések szerinti oktatá­sát, valamint magyar tannyelvű állami szek­ciók létesítését oly községekben, ahol elegendő számú magyar tanköteles gyermek van. 3. Az 1931-ben és 1932-ben nyelvvizsgák elmén elbocsátott vasutasok visszavételét vagy azonnali Szabályszerű nyugdíjazását, a nyelv­vizsgák rendszerének beszüntetését, 4. Resicán és Oravicán magyar kulturális rendeltetésű épületek visszaadását. A bánsági elnöki tanács ezután a temes­vári városi tanács feloszlatásának kérdésével foglalkozott, amelyről a lapok közleményeiből felháborodással szerzett tudomást. Mint Temesvár város érdekeinek hivatott képviselője és mint temesvári polgárok alaku­lata is a törvény alapján a Magyar Párt bán­sági elnöki tanácsa tiltakozik a feloszlatás ellen, amelyet a városi gazdálkodás szempont­jából súlyosan károsnak tart. A Magyar Párt bánsági vezetősége megállapítja, hogy*a temes­vári városi tanács nem politizált, hanem Iel­leshette a kötelességét, rövid idő alatt alkotott is, nines tehát semmi értelme annak, hogy az autonómia roncsai alapján választolt tanácsot egy felelőtlen interimar bizottság váltsa fel. mely a polgárságnak nem felelős és amely rendszerint nem a polgárságból .nő ki, hanem egyoldalú pártérdekek hordozója. (") Dajka Margit visszament Budapestre a férjéhez, Budapestről jelentik, hogy Dajka Margit megérkezett a magyar fővárosba ? az újságíróknak kijelentette, hogy a róla és Bu­dapestről való eltűnéséről szóló hírek túlzot­tak voltak, nem volt oka elválni a férjétől, is­mét együtt vannak és szorgalmasan készül uj szerepeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom