Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-03 / 278. szám
IO KiLEV-ajSKG mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmm uiwrmümeam Vasárnap, 1933, december 3Atlantis Eszakafrikában van Dr. Albert Hermann német kutató megfejtette a hires Atlantis-rejtélyt — Atlantis nem elsülyedt világrész, hanem csupán egy város, amelynek most nyomára bukkant a német kutató (Berlin, december 1.) Ä tudományos világnak nagy szenzációja van. Dr. Albert Hermann nőmet kutatónak sikerült megfejteni az Atlantis-rejtélyt, amely évezredeken át foglalkoztatta a tudósokat és a kutatókat. Az emberek képzeletében az elmúlt évezredek alatt kielégi tétlen kultur vágyuk célpontjává ide- alizálódott az eltűnt világrészről szóló monda, ami azonban éppen dr. Albert Herman sikeres kutatásai révén csak mondának bizonyult. A német kutató először behatóan tanulmányozta az Atlanti« problémára vonatkozó irodalmat, különösen az arravonatkozó régi forrásmunkákat és arra az eredménybe jutott, hogy az Atlantiéról szóló fölrajzi adatok, a földrajzi fogalmak tipikus vándorlását tüntetik fel és a legrégibb térképekén Atlantis voltaképpen egy várost jelölt meg, amely az Atlas hegységtől keletre, az u. n. Triton-tenger mellett terült cl, Ez a tenger később kiszáradt, a várost ellepte a homok és abból semmi sem maradt fenn az utókorra, mint az Atlantis név. A föld fokozatos felfedezése során azután a görögök az eltűnt város nevét hovatovább egy nagy. sziget nevével cserélték fel, amely szerintük az Atlanti Óceánban feküdt volna. Dr. Albert Herman azonban nem elégedett meg ezzel a teoretikus megállapítással, hanem feleségével és egy diákkal útra kelt Déltunisz ba, hogy megkeresse Atlantis helyét ott, ahol azt elméleti utón megállapítani vélte. A kiszáradt Triton-tenger 60s medrében a mostani Schott el Djorid környékén egy kerek homokdombot fedezett fel, amely valaha, amikor a tenger szine még 12 méterrel magasabb volt, alighanem szigetet alkotott. A jelek arra is mutattak, hogy a sziget közelében egy kiköte herárat is volt, A tudós a domb homokjában köveket és különböző cserepeket talált, amelyek arra engedtek következtetni hogy valaha tényleg egy város virágzott. Egyes agyag- cserepekről megállapította, hogy azok Kr. e. az V. vagy VI. századból valók és ezek a cserepek egyben Északafrika legrégibb kultur- emlékei. Megállapította továbbá a német tudó? azt is, hogy Atlantis nagyságának adatai, amelyet Solon, annak idején egy egyiptomi paptól kapott: pontosan átszámítva meg-, egyezne az ott talált homokdomb méretéivel. ... így azután most már semmi kétség sincs az iránt, hogy a Herman által megtalált nagy homokdomb, a legendaszerü Atlantist rejti magában. A város termékeny síkságon terüli el egy hatalmas, azóta kiszáradt folyó deltája mellett. Ezzel a felfedezéssel összeomlanak azok a nagyszerű legendák, amelyek az elsülyedt Atlantist eddig körülvettek viszont a valódi Atlantis felfedezése azt bizonyítja, hogy az északi kultúra a régi időkben otthonos volt Eszakafrikában, Köztudomású tény, hogy a kergetek északi fajhoz tartoznak cs az arab kultúra csak igen felületesen vette át az Izlam műveltséget. Köztudomású az is. hogy a gém mán vandálok 439-ben Geischerieh vezérlete alatt elfoglalták Karthágót, de csak rövid ideig uralkodtak itt. viszont tény az is, hogy nem ezek a népek voltak az első északi törzsek Eszakafrikában. A tudomány megáilapitasa szerint már a kőkorszakban volt északi kultúra Eszakafrikában cs a bronzkosrzakban illyrek és más germán törzsek foglalták el ezt a területet amelyről egy Tunisban talált Koseidor- kép is beszél. Megállapítható, hogy a föníciaiak sem volt semita eredetű nép, hanem germán származású és tőlük vették át a görögök a betűírást és a filozófiát, amelyet Thales Mr-. detett nekik Miletosban. Az Atlantis kiásatása immár csak pénzkérdés és a" tudományos világ megállapítja,. hogy a legendás rejtély ily egyszerű és tökéletes megoldására számítani sem lehetett. MAGYAR SZÍNHÁZ r — Iliász—Fekete A temesvári társulatának bucsnliete. Vasárnap délután 3 órakor Gacsaj Pista és Ágnes búcsúja. Zsindelye?.ik a kaszárnya tetejét. Gacsaj Pista arcképét kapja mindenki. Helyárak: 10, 15 es 20 lej. Vasárnap délután 6 órakor A **«t hajó V« rîTîCE Szabó Icának búcsúja Tessék beszállni. Hclyárakt 10, 15, 20, 25, 30 és 45 lej. Vasárnap este kilenc órakor: Erdélyi Mihály operettjének bemutatója Mit susog a fehér akác. Hely- árak: 10, 15, 20. 25, 30 és 45 lej. ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap matiné: Cigánybáró. Hétfő; Tosea. Szerda: Szöktetés a szerájból. Péntek: Szép Heléna. (Premier). Az erdélyi képzőművészeti fronton valósággal eseményszámba megy, hogy Nagy Imre, a zsögödi medve kibújt falujából és kollektív kiállítást rendezett Brassóban. Az izmos tehetségű festőművész merész vállalkozása, amint Brassóból értesülünk, máris áttörte a szegénység és a közönyösség frontját. Amint mondani szokták, a kiállításnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikere is van. Különösen a szászok körében örvend nagy népszerűségnek Nagy Imre, akinek a pikturá- jára a német expresszionizmus nagy hatással volt. Ez a hatás azonban Nagy Imre székely karakterében felolvad s az originális művészet erejével hat. Különben Nagy Imre az első komoly kláUitó az őszi szezonban. Bátorsága és merész vállalkozása Így is a kolozsvári művészek körében sok szóbeszédre adott alkalmat. Tudni kell ugyanis, hogy Nagy Imre vegetáriánus és szívesen fest csendéleteket, így beszélnek a művészek is kiállításáról: — Könnyű a zsögödi góbénak! — Miért? — Mert vegetáriánus és csendéletfestő egy személyben,.. — No és? — Ha rosszul megy a képeladás, megeszi a — modelljeit... Az almát, a retket, a hagymát... Es ha szerencséje van, akkor a. már felfalt modellt eladja, mint — képet. Vr Napokkal ezelőtt a Báthori-Apor szemináriumban leleplezték Vágó Gábor, kolozsvári szobrászművész Báthori mellszobrát. Az ünnepélyen megjelent katho- likus föurak el voltak ragadtatva a szobor művészi szépségeitől. Valóban remek alkotás, — amit e sorok írója is elismert, de a jelenlévő Guncser Nándor, akinek nomcsak a.szelleme, hanem a nyelve is éle«, nem tudta szó nélkül megállni az elhangzó dicséreteket: — A mai rossz művészi viszonyok között valóban remek alkotás ez a szobor. — Hogy érti ezt? -— kérdeztük a festőtől. — Megmagyarázom, Ha Erdélyben született volna és ma közöttünk élne — büszke lehetne a szoborra... — Kicsoda? — Még Michel Angelo is! * Mint érdekes művészi tervről be kell e helyen *za>- molnur.k egy karácsonyi kiállításról, amelyet az erdélyi fiatal képzőművészek rendeznek. Amint vannak erdélyi fiatal Írók, épugy vannak fiatal képzőművészek is. Számszcrint huszonötén. Fiatalok, vakmerők és forradalmárok. . Es optimisták, mert ma kollektiv kiállítást mernek rendezni. Szolnay Sándortól megkérdeztem, hogy ki finanszírozza a kiállítást. Önmaguk,- — volt a válasz. — Ok még boldogok, — mondotta tovább, — mert nem csupán az . ecsetből. és vésőből kelt megélniők és huszonötön fizetik a kiállítás költségeit,; v— Hogy hívják a ..Huszonötöf tárlatá"-n résztvevő fiatal művészeket? —'kérdeztük Szolnaytól. — Erre ma még nem válaszolhatok...' — Miért? — Mert csak a kiállítás után lesz — nevűk. * A történet megértéséhez, amelyet Dcmlan Tassy az ismert román festőművész mondott el, a román képzőművészetből legalább annyit tudni kell, hogy a legnagyobb és a legismertebb román piktor Grigorescu, aki évtizedekkel ezelőtt meghalt. Ennek az előrebocsátása után elmondjuk, hogy néhány évvel ezelőtt Demiau Tassy Mária királyné meghívására Balc.icban c-gy kápolnát festett. Munkaközben megjelent a kápolnában egy öreg generális a feleségével. A munkáeruhá- b.an dolgozó Derulant és egyik fiatal festő-alkalmazottját figyelemre sem méltatták, Hosszasan nézték a már befejezés alatt álló freskó-festést cs el voltak ragadtatva annak a szépségeitől. A generális felesége egyszer csak hangosan feltette a kérdést: ,, — Vájjon, hogy hívják azt a festőt, aki a kápolnát festi? Dcmián éppen oda akart menni és be akart mutatkozni. hogy ö az aposztrofált fe3tö, de ebben a pilia- ■natbap megszólalt a generális és mint aki képzőmül •veszeti, kérdésekben is járatos, ellentmondást nem. tűrő hangon mondotta a megszeppent feleségének: — Ki volna más, mint Grigorescu?! STANIOL RáKTÁlt W W? W* % Kvár— Kérjen äUKj m ÜUÍ Ki mintát, állapot Ön is tölthet teljesen ingyen a GLÓBUSSZAL 3 napot B UKARÉSTBEN, vagy 5 napot BUDAPESTEN, vagy 8 napot Abbáziában és 2 napot Budapesten vagy 10napot Zell am See*ben9vagi, Mallnitron9 vagy Bledben vagy I*ürisban9 vagy « Francia Riviet*an9 Vagy St. Moritzban ha nálunk szerzi be iiurácsonyi szükség• teteit: Rózsa „Royal44 Drogéria Cluj, Piaţa Unirei 26. Brassói posztó- és divatán gyárak Sclierg Vilmos ésTsa Rt* Cluj-kolozsvári lerakat Calea Regele Ferdinand 24. Ferdinand Sámuel Nándor Cluj, Piaţa Unirei 12- Menyasszonyi kelengyék nagyáruháza. Kovács P. és Fiai Fénykép'szeli cil ke’- áruháza Cluj, P'aţa Unirei 8. „Stea“ Divatáruház Cluj, Calea Regele Ferdinand 9. „Hercules“ gyermek- és kötött cikkek áruháza Ciul, C°l“a Regele Ferdinand 12. Hoffmann Gipöüzleí Cluj. Calea Regele Ferdinand 19. „Kalapkirály“ uridivattízlet CLUJ, Piaţa Un!rei No. 24, ,9 Constructio“ Cluj, Piaţa Unirei 31. Schuster Emil sportáruház. _ Cluj, Piaţa Unirei Heller & Molnár divatáruház Cluj, Calea Regele Ferdinand 15, Déri Lajos Szőrme Uir’tház Cl :j, Strada Memorandului 3,
