Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-01 / 276. szám

Pénteki 1933. december. í. '< ■»HM I III II BIN III - ..............■■■ Drágán interimárbizottsági elnök nyilatkozik a munka­nélküli segélyezésről Kolozsvár város költségvetésébe fel­vett segélyösszegek felosztását ígéri (Kolozsvár, november 30.) Még a mult vá­rosházi rezsim idején nyilatkozatok hangzot­tak el, hogy a folyó évi téli szezon alatt a mun­kanélküli segélyezéseket kizárólag a munka­ügyi minisztérium intézi. Ezek a nyilatkoza­tok érthető megdöbbenést váltottak ki a mun­kanélküliek körében s nem tudta senki, hogy a munkaügyi minisztérium milyen intézkedé­seket fog tenni a munkanélküli segélyek szét­osztására nézve. Különben a segélyezés ügyé­ről a kolozsvári lapokban különféle verziók jelentek meg. Utóbb nem lehet megállapítani, hogy ezek az ellenőrizhetetlen hirek honnan és milyen forrásból táplálkoztak, egy azonban bizonyos, hogy nem felelnek meg a valóság­nak. Drágán professzor, az interimárbizottság elnöke a Keleti TJjság munkatársát magához kérette s a munkanélküli segélyezés ügyéről az alábbi figyelemreméltó nyilatkozatot tette: — Kolozsvár város mai vezetősége tuda­tában van annak, hogy Kolozsváron mérhetet­lenül nagy a munkanélküliség és megdöb­bentő az általános szegénység. A munkanél­küliek segélyezéséről a lapokban a valóságnak meg nem felelő hirek jelentek meg. Köteles­ségemnek tartom tehát, hogy ebben a nagyfon- tosságu kérdésben nemcsak az érdekelteket, tehát a munkanélkülieket és a városi szegé­nyeket, hanem Kolozsvár város egész polgár­ságát tájékoztassam. Nem felel meg a valóság­nak különösen az, hogy Kolozsvár város inai vezetősége nem akarna gondoskodni a munkanélküliek­ről és a szegényekről, sőt a magam ré­széről hangsúlyozni kívánom, hogy igenis behatóan foglalkozom a kérdés­sel és olyan megoldást akarok, amely a mai rossz gazdasági viszonyok között minden tekintetben kielégítő. — Nem tudtam megállapítani, hogy a la­pok egyrésao honnan vette a tudósításokat, hogy a város mai vezetősége merev, elzárkózó magatartást akar tanúsítani és a munkanél­küli segélyek kiosztását a munkaügyi minisz­tériumra akarja áthárítani. Ezt a leghatáro­zottabban meg kell cáfolnom, sőt a legutóbbi interimárbizottsági ülésen foglalkoztunk a munkanélküli segélyezésnek az ügyével és azt a határozatot hoztuk, hogy a költségvetésbe különben is felvett kétmillió lej munkanélküli segélyt és azonkívül 400 ezer lejt, a város szegé­nyei részére kiosztandó segélyösszeget mi is biztosítjuk és a legfőbb gondunk az, hogy valahonnan ezt az összeget előteremtsük és a hideg, téli napok be­álltával a segélykiosztást megkezdhessük. Arra a kérdésünkre, hogy a köllségvetési- leg biztosított és előre kontemplált összeget hogyan, miféle szervek utján fogják szétosz- tani, Drágán elnök az alábbiakat mondotta: — Errenézve még kidolgozott programot nem adhatok. Egyelőre csak annyit moiullia- tok, hogy a munkanélküli segélyek és^ az álta­lános segélyek szétosztására vonatkozókig sz.a hólyrendelct készült, amely pontosan előirja, hogy kik és milyen módon fogják a rendelke­zésre álló összeget szétosztani. A magam lö­széről a szabályrendelethez nem akarok sem­miféle kommentárt fűzni és mint törvénytisz­telő ember, csak arra vigyázok, hogy u sza­bályrendelet szellemében osszuk szét a segé­lyeket. Egyet azonban ismételten hnngsţuyoz- nom kell. A város pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó. A pénztáraink üresek. A városi pin­ád ók és taxák vékonyan csörgedeznek a pénz­tárakba és nekem a legnagyobb gondot okoz az. hogy a munkanélküli segélyezésre szánt összeget honnan fogom előteremtene Egyet Ígérhetek, hogy a kormány intenciói szerint járok el és a legnagyobb erőfeszítéssel is gon­doskodom arról, hogy a segelyek kiosztása minél előbb megkezdődhessék. Fordítások bármely nyelven (tudományos, irodalmi, műszaki munkák síb.), másolások, sokszorosítások dr. Mandel Fordító Irodâoan, Clui. Mi morandului '24. KelitiUjsxg Hossenfelder egyházi miniszter után lemondott az egész egyházi vezetőség (Berlin, november 30.) A német evangé­likus egyház szétszakadása körüli viharok még mindig tartanak. Jelentettük, hogy Hos- senfelder egyházi miniszter visszalépett hiva­talától, mert nem tudta összeegyeztetni a mindinkább előtörő német-keresztény-ujpo- gány irányzatot az evangélikus egyház hagyo­mányaival. Ma azután az egész vezetőség azonosí­totta magát Hossenfeltíerrel és beadta lemondását. Müller birodalmi püspök Hitler bizalmasa arra kérte a lemon­dott vezetőséget, hogy az uj egyházi minisztérium megalakulásáig vezessék tovább az ügyeket. Müller egyébként kijelentette, hogy 5 nem látja veszélyeztetve a „német keresztények“ mozgalmának egységét. Azok, akik kilépték a hitmozgalomból, alap nélkül léptek ki. Ö a maga részéről azt az álláspontot foglaJlja el, hogy a kereszténység nem a zsidóságból szü­letett, hanem a zsidóság elleni harcból. Nekünk németmintáju Krisztusra van szük­ségünk — mondotta Müller püspök. {"WK44M4fMvWI * **.m*»a. f »-Mtl-f-ţ-tt ■ff t HTfttttlIlttlIHIJiflnD »Mem NémeforskágnaL kell hálásnak lenni, fia nem lesz szavazás a Saar- vidéken, hanem Franciaországnak“ (Berlin, november 30.) A Saar-vid.éki 1 francia-német tárgyalásokkal kapcsolatosan feltünéstkeltő cikket irt a Berliner Tageblatt. A lap szeript abban az esetben, ha a Saar- vidék liovatartozandóságát, illetőleg eltekin­tenek a népszavazástól, azért Franciaország­nak kell hálásnak lenni, nem pedig Német­országnak. Tévesen állítják be a dolgot, mint­ha ez engedmény volna a németeknek, sőt el­lenkezőleg, Németország akar ellenszolgálatot ezért az engedményért. Népszavazás esetén ugyanis a lakosság 90 százaléka Németország mellett szavazna és ez Franciaoi’szágnak dip- lomáciailag igen kellemetlen lenne. Német­ország csak akkor tekint ól a népszavazástól, ha Franciaország örökidőkre szóló megnem­támadási ajánl fel Németországnak. A német belpolitikai helyzet egyre élesebb és úgy látszik a politikai intranzigencia még nem érte el tetőpontját. A letartóztatások egyre folynak, igy legutóbbi jelentések sze­rint még Ludendorf is védőfogságba került. A prágai lapok azt Írják, hegy Ludendorfot november 10-én vitték vedőfogságba, a dac- haui koncentrációs táborban helyezték el. Eleinte 70 ember felügyelete alatt állott, ké­sőbb ezeket leváltották Stalilhelmistákkal és ebbői az alkalomból összetűzések voltak a két formáció között. A bécsi lapjelentés után- közölt birt a prágai lapok érthető fenntartással fogadják. A Vossische Zeitung legutóbbi száma egy sereg letartóztatásról számol be. A Ruhr-vidéken letartóztatták dr. KHnkhamnier ismert lelkészt, aki Altenessenben mondott prédikációjában a kormányról kellemetlen kijelentéseket tett. A lelkészt bíróság elé állították és hathónapi fog­házra ítélték. A Frankfurter \ olksblatt köz­lése szerint a rendőrség Alschfeldben hat em­bert szállított be a koncentrációs táborba, Wiesenben pedig tizenegyet. Kettőnek az volt a bűne, hogy kijelentették, • miszerint Orosz­országban jobbak a viszonyok. Homberben tizenkét embert helyeztek védőfogságba és le­tartóztatták a Avieseni egyetem egyik magánta­nárát, mert egy professzorhoz irt levelében becsmérőleg nyilatkozott az SA csapatokról és az egyetemen elrendelt tanrendet „Speise Zettcl“-nek nevezte. Letartóztattak egy zsidó ügyvédet is. mert egy keresztény leányhoz közeledett. Legújabb jelentések szerint Teodor Wolfnak, a Berliner Tageblatt volt főszerkesztőjének minden vagyo­nát elkobozták. A német lapok közlése szerint Ley felosz­latta a német munkafront létesítésével kapcso­latosan az összes eddigi munkás-egyesületeket és bejelentette, hogy a munkások csupán mint egyes személyek vehetők fel. A munkásfront tagja csupán az lehet, aki az árja paragrafus­nak megfelel. A munkásfront tagjai uj egyen­ruhát kapnak, amelyet minden ünnepélyes al­kalommal viselni kell. Az egyenruha két gombsoros kabátból, hosszú nadrágból, tányér­sapkából á'l'h a ruhához fehér inget kell vi­selni fekete nyakkendővel. Az uniformis- clőirás fekete cipőviseletet rendel el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom