Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-02 / 277. szám
Képvlseiöház JÜŰAPEST V. USseombaf c^d*<£mZl7*I: Ara 3 íef Előfizetési árak külföldön: Égess évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibcsz elárusító kioszkjaiban Magyar jel alatt A magyarság vezetőembereinek ismét ott kell hagyniok családi otthonaikat, hogy meginduljanak a választási mozgalomnak már annyit taposott országútján. Kemény téli idő állott már be, hideg van a napestig tartó s nap-nap utáni körutazásokra, megfagy a lehelet párája is a testvériség szónokainak az ajka szélén. De szegények vagyunk ahhoz, : hogy a nagy pénzbeli áldozatokat is követelő agitációs munka ne jelentene aggodalmasan komoly terhet. Mégis meg kell indulni, ahogyan csak bírjuk és el kell jutni annyira, amennyire tudunk. Kemény téli időben ki kell mozdulnia a népnek is a falusi, városi otthonokból. Amikor a leszegényedés olyan töprengővé tette a mindennapi életet s amikor a családi fészek nyugalmát a gond izgatottsága váltotta fel, amikor a magánélet terhei igénybe veszik a polgárnak egész erőfeszítését, akkor az állam nagy kérdésével állottak a nép elé. A magán- gazdaságainkat Verejtékezve sem tudjuk rendbehozni, de beleszólást kivannak az államháztartás nagy problémáiba. A mi népünk, fáradt, meggyötört és amit a választási eljárásoknál eddig látnia kellett, mindaz elég okot adott az elkedvetlenedésére. Látta, hogy amikor a szavát kérték s ő bedobta a választási urnákba, egészen mást olvastak ki belőle, mint amit mondott- Csendőrök hurcolták ki hideg éjszakákon a magyar nép bizalmi embereit alvó családjaik köréből és rabokként vitték fel a hegyek közé, hogy ne tudjanak érintkezni senkivel s hogy ne tudják kötelességeiket teljesíteni a íelállitott urnák körül. Mennyi ilyen pokoli élőlényeink vannak abból a kisebbségi múltból, amely voltaképpen nem is olyan régen kezdődött. Még is meg kell mozdulni, meg kell a népet indítani, hadd hallassa a szavát, hadd mondja meg a maga igazát, mert ha nem, az idő úgy halad el felette, mintha holt tetemek kidőlt serege heverne néma sorokban a földön. A közeli múltnak választási rossz emlékei már inkább tanulságul kell hogy szolgáljanak, sem hogy tovább keserítsenek. Inkább szolgáltak légyen az erősödésünkre, mint a letörésünkre. Mert küzdelem nélkül, küzdelemfeladással nem tudjuk elérni a holnapi napot és a holnaputánt. A magángazdaságainkat nem mi pusztítottuk el, hanem azok a külső körülmények dúlták fel, amelyeknek mi nem vagyunk a bűnösei, de amelyeknek a jobbraforditásához oda kell allani. Ez nem időjárás, ami elvonul a fejünk felett akkor is, ha kuckókba húzódunk he, hanem emberi tevékenységeknek az eredménye. Ezen ha változtatni akarunk, akkor a legkevesebb tennivaló, hogy életjelt adjunk magunkról. Akkor az országszerte feltett kérdésre meg kell mondanunk, hogy mi is itt vagyunk, mi is létezünk s ezt a jelentkezésünket nem homályosithatjuk el olyan pártoknak a színeivel, amiket ha magunkra veszünk, eltakarnak, elnémítanak bennünket- A mi jelentkezésünk csak kiáltó lehet, amely sérelmeket és követeléseket tár fel. Nem szabad lepleznünk a gazdasági szegénységünket, de szembe kell állam azokkal, akik állandóan sebeket vágnak reánk- A mi sebeinknek és védekezésünknek Bincsen más táborhelye, mint a Magyar Párt, amely össze kell, hogy szedje az erőket. Annyi választás után, rideg téli időben, meg kell indulni ismét a magyar választási jel alatt és komolynak kell lennie a megmozdulásnak. Az ország más népei járhatnak bármilyen utakon körülöttünk, a magyar jel alatti gyülekezésnek olyannak kell lennie, hogy a megbecsülésre mindenkivel szemben igényt tarthassunk. Nem lehet kétséges, hogy a magyar nép teljesíteni fogja kötelességét. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XYI. ÉVFOLYAM - 277. SZÁM. (Szilágysomlyó, de íber 1.) Bethlen István gróf londoni előadására válaszul Maniu Gyula ma a badacsonyi kulturházban nagy beszédet tartott tekintélyes számú diákhaligato- ság előtt. Beszédében nevetségesnek minősítette az „erdélyi magyar gróf“ állításait és ugyanakkor „barbár magyarokéról beszé l, akik 1918-ban, tehát a b -radalom Idején románok halálát okozták. Mamiinak egészen más véleménye van Eramy kérdését illetőim', mint Bethlen Istvánnak, azt mi természetesnek, magától értetődőnek tartjuk- Engedie meg azonban Maniu Gyula, de nem minősíthetjük sem időszerűnek, sem politikusnak, hogy ami kor az atmoszféra annyira feszült, amikor sok minden borotvaélen táncol, éppen a román fiaPénteken, december elsején ünnepelte a szilágymegyei diákszövetség Maniu Gyula apjának, Maniu Ioannak születése századik évfordulóját a badacsonyi kulturházban. Az ünnepségen, amely egybeesett a gyulafehérvári nemzetgyűlés 15-ik évfordulójával, az országos diákszövetség különböző testületéi, mintegy 250 diák vett részt. A diákok pénteken reggel indultak 10 autóbuszon Kolozsvárról, azonban útközben a csendőrök kétszer is feltartóztatták őket és nem engedték tovább menni. A diákok telefonon értesítették Man int, aki Badacsonyból felhívta Inculeţl belügyminisztert és szemrehányást tett, hogy egy kizárólag nemzeti jellegű ünnepségre nem engedik eljutni az ifjúságot. A belügyminiszter ezután utasította a kolozsvári állambiztonsági vezérfelügyelőséget, hogy a gyalui és bánffyhunyadi csendőr- sóget a diákok szabadonbocsátására utasítsák. A diákok délben érkeztek meg Szilágysom- lyóra és igy egy órakor kezdődött meg az én- népség. Maniut a kulturház nagytermében Ciobanii, a szilágymegyei diáktestület elnöke üdvözölte, majd Cucea vikárius tartetí istentiszteletet. A királyhimnusz eléneklése után a diáktestületek elnökei méltatták az ország minden részéből érkezett küldöttségek nevében Maniu érdemeit az egyesülés körül. Maniu válaszában hangsúlyozta, hogy nem őt és társait illeti meg a dicséret és ünneplés, akik 1918-ban épp a helyükön voltak, nanem mindazokat, akik Hóra, Cloşca és Crişan forradalmai óta annyit szenvedtek a nemzet szabadságáért. ük csak egy téglával segítettek emelni azt az épületet, amelynek építésénél sohasem szabad elfelejtkezni Avram láncúról, Simiori Barnutiuról és a névtelen»hősökről, kik annyit szenvedtek és annyian pusztultak el az eszméért. Maniu szerint 1918-ban 387-en haltak meg a magyarok barbár kínzásai követkéz lében. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj—Kolozsvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. talság képviselői előtt forradalmi idők em’ékét idézze és barbár magyarokról beszéljen. Maniu Gyula épp olyan jól tudja, mint mi, hogy éppen a választások előtt, amikor a hangulat túlfűtöttsége különös óvatosságra int. nem lehet és nem szabad barbároknak bélyegezni azt a népet, amely az erdélyi románsággal évszázadok óta él együtt és amely az elmúlt 15 év alatt rendszeretetéről és fegyelm v zettségéről vált hiressé- De nem ildomos ilyen hangot használni a magyarsággal szemben, már azért sem, mert azzal is tisztában lehet Maniu, hogy mi nem tudunk olyan hangon és olyan módon érvelni vele szemben, mintahogy ezt ő teszi és ő tette most Szilágysomlyón. Tudósításunk egyébként a következő: Tizenöt éve mondotta ki Erdély egyesülését Romániával és ez a nap örökké emlékezetes lesz az egyesült ország történelmében. Románia a legszebb ország, amelyet sokan irigyelnek, sok ellensége is van és ezért többszörös feladat hárul az ifjúságra, hogy megtartsa, megőrizze és megvédje ezt az országot. Hiába beszélnek bizonyos békeszerződések módosításáról, ezt a vérrel szerzett földet nem adjuk és a szerződéseket megváltoztatni nem engedjük. Utolsó csepp vérünkig kitartunk és tiltakozunk minden módosítás eUen. Akármilyen indokolatlan és nevetséges érvekkel küzd is ellenünk egy erdélyi gróf, csak Magyar- országot teszi nevetségessé, amikor, mint olyan országot állítja be, amely nem alkalmas a legmodernebb eszmék szerinti tárgyilagos kormányzásra és ezért nem is akarja visszacsatolni Erdélyt, hanem csak autonómiát akar a számára. Az évforduló nemcsak emlékeztet a múltra, hanem figyelmeztetés a jövőre s és az ország ifjúságának fog jutni ennél a jövőnél a legfontosabb szerep. Ezután 300 terítékes közebéd volt. amely után a diákok élénk ünneplésben részesítették Maniut, majd hazautaztak. Választanak a munkások Is. (Bukarest, december 1.) Az uj választások alkalmával ezúttal először fognak választani szenátort a munkakamarák is. Értesülésünk szerint a következő jelölteket kandidálták ezeken a választásokon. Bukarestben Flueras, Kolozsvárt Jumanca, Iaşiban Dan Romulus, Galacon Mihalcea. A munkakamarai szenátor- választások december 29-én lesznek. Bratiann pénzügyminiszter elutazott. Dinu Bratiann pénzügyminiszter pénteken délután 5 órakor az Orient-Expresszel Parisba utazott. Az állomáson Victor Slaveseu pénzügyi alminiszter vett búcsút töl«. Maniu szilügy Somlyói beszédében gúnyosan aposztrofálta Bethlen Istvánt és „magyarok kínzásai“-r ól beszélt Vaida nem akar képviselőséget vállalni Hírek a vasgárda feloszlatásáról A szilágy Somlyói beszéd
