Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-26 / 272. szám
Vasárnap, 1933. november 26. fCElETlOrSKG A bajusz — ATyirö József novellája — Keserű Mózsi bácsi megfeledkezett magáról és részegen állított haza. Muzsikával kisértette végig magát az utón, énekelt hozzá, s olyan virágos kedve volt, hogy az egész falu ki gyűlt a csudájára. Otthon derékon kapta a feleségét, aki sirt haragjában, s úgy kiállította Mózsi bácsi keresztlevelét, hogy egy krajcárára becsületet nem hagyott rajta. Végül kilökdöste az életre s bezárta az orra előtt a ház ajtaját. A vén Keserű Mózsi lefeküdt a lovak jászlába és kialudta a mámort, de az asszony másnap sem békült, másnap sem eresztette be az ajtón. Hirtelen haragú ember Keserű Mózsi, nem sokat teketóriázott, hanem fogta a fejszét és szecskába vágta a bezárt ajtót. A vénasszony sikoltva futott haza a rokonaihoz. Iíát ilyen cigányságot csináltak „azért a kicsiségért“. Az egész falu elitélte, de Mózsi bá nem törődött vele, hanem azt üzente az asszonynak, hogy hazatakarodjék. Ő tudja, hogy nem is válaszolt az asszony. Várt két napig, várt három napig Mózsi bá, csak nem jött az asszony. Eltelt egy hét is, de hiába jártak a követek, Mári néném nem békéit. Mózsi bá megtört, maga ment utána, kérlelte szépen, istájlta, de a vénasszony megkötötte magát: — Törjék le a lábam, ha még egyszer beteszem az életjére! Ebből láthatta Keserű Mózsi, hogy több kettőnél. Keserűségében újból a kocsmát bújta, ami pénze volt, azt mind elverte, de mikor hirit hozták, hogy a felesége beadta a válópert, kijózanodott. Nem szólt senkinek semmit, csak eladta a két ökrit. Ünnepi gúnyába, uj harisnyába, csizmába öltözött, az ökrök árát betette a zsebébe, a házat bezárta, s a kulcsot elvitte az asszonynak. — Most immár nyugodtan hazamehetsz Mári, én többet az életben nem zavarlak! — Nekem nem kell kiedtől semmi! — vágta vissza mérgesen az asszony a kulcsot. — Fújja fel a nagy gazdaságát! — Neköm nincs már szükségem földi dolgokra!— mondotta csendesen és igen szelíden Keserű Mózsi és elment. Reggelre beért a városba. Fenemód el volt keseredve és elhagyatottnak érezte magát Törte a fejét, hogy mit kellene csinálnia. A faluba szégyelte vissza menni, hiszen bujdo- sásra adta magát, s egyszerűen kikacagnák A barátok templomában akkor harangoztak Bement, hogy a lelke könnyebbüljön. A szép, szelíd, csendes, békés élet megfogta. — Hej jó dolga van a barátoknak! — irigyelte és mire misének vége volt, már tudta, hogy mit csináljon. — Béállok barátnak! — dörmögte keserűen. — Én bé, ha a fene fenét eszik es! Az ökrök árából betett száz lejt a Szent Antal perselyébe s a rideg, kőkockás, méteres falu, ónablakos folyosón elvezettette magát egy facipős baráttal a Pátergvardiánhoz. — No dicsértessék! — Salve! — fogadta a pátergvardián. — Maga az ártángárgyán ur? — tudakozódott Mózsi bá. — Ez én a micsodás! — mosolygott a szerzetes. — Mi jóban jár bátyám? Keserű Mózsi kicsit meghökkent, de ha már annyiban van kimondotta ápertén: — Barátnak szeretnék állani! — Mi a csudának? — képpedt el a fő- atya. — Talán fráternek. — Hát ami a temerdektüz? A szerzetes megmagyarázta, hogy a barát- fráter olyan barát, ki se nem barát, se nem világi ember, hanem e kettő között áll. Van neki kámzsája, facipője, fehér kordája, körbe nyírott haja, de nincs neki tudománya, misét mondania, szent dolgokat végeznie nem szabad, nem is tud, de rendesen imádkozik, dolgozik a konyhán, a gazdaságban, harangoz fúvót nyom, koldulni jár, s mikor a jámborsága eléggé ki van próbálva, megengedik hogy letegye a fogadalmat. — De... mi vitte erre az elhatározásra? érdeklődött a főbarát. Keserű Mózsi lemondóan intett. — Ne es kérdezze! Hocci a reverendát! —Nonó! — mérsékelte kedvesen a barát, — Az nem megy olyan könnyei^ Az okot tudnom kell. Mózsi bá kitért: — Megcsemellettem a világtól... Szent életet szeretnék élni! — Azt lehet a világban is! — ellenkezett a barát. — Látszik, hogy barát! — kacagott fel vén Keserű. — Nem üsmeri a fehérnépet. Ahol egyetlenegy is van, ott vége a szent életnek, tuggya-e? A barát kezdte sejteni a bajt. — Van felesége? — kérdezte szeliden. — Van is, nincs is! — sóhajtott Mózsi bá. — Hogy értsem? — faggatta az atya. Mózsi bácsinak jól esett, hogy valaki előtt kiöntheti a lelkét. Elmondott mindent. — Most mit csináljak!... Nincs más mód! Itt kell, hegy maradjak magikkal! Az ántrét már meg es váltottam, hogy idetartozhassam. — Mit csinált? — lepődött meg a barát. Kicsit büszkén kiegyenesedett Keserű Mózsi. — Hozassa fel a Szent Antal perselyét, majd meglássa! — A Szent Antal perselyét? — Két ökör árából eresztettem belé! _ — mondotta keményen Mózsi bácsi. — Nem jöttem üres kézzel! — Az a szegények pénze, nem a mienk! — világosította fel a gvardián. — Ilyen célból nem fogadhatjuk el. Vissza fogja kapni. Maga pedig menjen szépen haza, s béküljön ki a feleségével. — Én a magam jószántából innen ki nem teszem a lábamat — kötötte meg magát vén Keserű Mózsi. Barát leszek, s punktum! Akárminek, de itt maradok! Nem bánom, ha ebben a percben be is őtőztetnek. A házfőnök, ki maga is székely ember volt, csak mosolygott. — Hát akkor itt marad! — Ammá más! — nyugodott meg Mózsi bá. A főbarát megnyomott egy gombot, s mindjárt be is kopogott egy fráter. — Anselmus testvér, hozzon egy dllót és egy csuhát! — hunyorgatott a gvárdian. — Ezt a jó embert be fogjuk öltöztetni: Olló. csuha hamar előkerült. — Üljön le erre a székre! — biztatta a fráter Keserű Mózsit, aki kezdette kellemetle nül érezni magát, de szót fogadott. — Mit akarnak? — bizalmatlankodott. — Anselmus testvér, vágja le ennek az embernek a bajuszát! — parancsolta szigorúan a házfőnök. .... — A bajuszomat! — ugrott fel ijedten Mózsi bá. Szép, hosszú, hires bajsza volt az öreg Keserű Mózsinak. A vármegyében senkinek se volt olyan- Büszke is volt rá. — A bajuszomat nem engedem! — tiltakozott elfehéredve. — Bajusszal nem lehet barát! — fogta keményen a házfőnök. — Elő az ollót! — Olyan osztán nincs! — védekezett a vén Mózsi. — Hagyja testvér! — intette le a frátert a szerzetes. — Majd le fogja vágni álmában, ha majd alszik! Akkor nem fog ellenkezni. Most vigye le a konyhába- Holnap folytatjuk a be- öltöztetést. Letörten ment a vén székely a fráterrel, aki útközben vigasztalta, magyarázta, hogy a bajuszát mégis le kell vágatnia. Beteszi az imakönyvébe, vagy elküldi a volt feleséginek emlékül. Keserű bácsi nem szólt semmit rá- Egész nap busult, enni se akart és sóhajtva feküdt le egy cellában a kemény fekhelyre, de nem mert elaludni. Minden zajra megremegett. Végre elcsendesedett a zárda. Reggelre üresen találták a barátok a Keserű Mózsi celláját. Éjszaka megszököttflhnr p ima> palaok- WUft é ett, 140 hekfo- li er, 14 */s Maüigás, Ui ele- ware, prima 230 hl, 3V3 M II, Vegyes • hér 40 hl. cca 9 Mail. egyben, esetleg kisebb tél elekben js eadeai (nagyká- "vni rfneémbe" átadva el dó. M diits^a István, sző’flbir- t kos, ©rades, s'r. Pavel 20, ermann féle varró- és gomblyukselyem W A varróselyem előnye, h ogy egyenlőértékü a nyers- ______ selyemmel, A varróse'yem tiszta selyemből készül. A varróselyem szinta-tó. A varróselyem ellentáll az időnek. A varróselyem fénye természetes. A varróselyem több mint 600-féle szin ben készül. A varróselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazkodik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a szemek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a varrás csak akkor kapja meg az uj szint, ha gépselymet alkalmazunk. Figyeljen jól tehát, hogy ruhája mivel lesz megvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varróié.yemnek nincs párja. Használjon tehát Giitermann varróseljmet, az a legjobb GÜTERMANN & GO. S, A. ROMÂNA, BUGUREŞTI. A testnevelés dán apostola A külföldi lapok, köztük orvosi folyóiratok is Amerikán, Ázsián, Európán végig tele vannak Niels Bukta dicséretével. De kicsoda Niels Bukh? Niels Bukh a testnevelés nemzetközileg elismert legjobb vezetője és csodálatos képességével egy uj tornarendszer elgondolója, szerkesztője. Hírneves orvosok hangsúlyozzák, hogy mig a Dun- can-, Mensendick-, Dalcrose-, stb. gyakorlatoknak is van testnevelési és művészi szempontból jelentőségük, a Niels Bukh gimnasztikái rendszerét semmi sem pótolja. Rendszerének lényege a törzsgyakorlatok oly kiválósága, melyeknek nincs versenytársa; a hátgerinc nek és csigolyáinak átdolgozása; a has- és hátizmok kifejlesztése könnyed, természetes, rugalmasitó mozgásokkal. A test egyes részeinek hibás fejlődésénél a legkitűnőbb javító az orthopéd orvosok, köztük dr. Dol- linger, európai hirü orvostanár véleménye szerint is. Bizonyos, hogy Niels Bukh módszere világszerte át fogja javítani az ezldőszerinti iskolatornászást, sőt a sporfgimnasztikát is, mert élettani szempontból van létjogosultsága. Niels Bukhnak hazájában, Dániában, OHerupban testnevelési főiskolája van, 1920-ban alapította, állandóan mintegy 700 tanuló látogatja, kik egyes országok kiküldött tornatanárai, vezetői. Ott vannak már a német, angol, amerikai testnevelők szakértői, hogy ezt a fiatalság részére legmegfelelőbb tornarendszert megtanulják. Niels Bukh minden évben bejár egy-egy országot egy-egy tornacsapatával. Legutóbb világkörüli útjáról hazafelé térve, Magyarország 15 városában is volt és mindenütt általános helyeslést és elragadtatást váltott ki. A sportgimnasztika programja szerint dán énekekkel egybekötött gyakorlatokat is bemutattak, sőt dán táncokat Is. —— Eltekintve most az ügy érdemi részétől, felemlítünk két tényt, mely érdekes megvilágításban mutatja be a társaságot. Az egyik: az ezrekre menp nézőktől befolyó jövedelmet mindig az illető város jótékony céljaira adják. A másik, hogy a tornászok: férfiak és nők nem vetkőznek neki a tornászásnak, mint a hogy ez ma különböző okokból még leányiskolákban is divat, hanem fel vannak öltözve. Ruhájuk egyaránt alkalmazkodik a jó- izléshez és a célhoz. * A konverziós törvény végrehajtási utas! tását 12 lejért mindenütt megkaphatja magyar nyelven a Keleti Újság bizományosainál. Ha hivatalnak 15 lejt és keresztkötés alatt posta- véletlenül kifogyott volna, küldjön be a kiadó- fordultával megküldjük.
