Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-08 / 256. szám

KFLETfUîSm Szerda, 1933. november H „Az elnémult harangok klasszikus földje“ Meskó Miklós dr. nagyvonalú programbeszéde a dévai Magyar Napon — Válasz Gogának, számonkérés Manlu ígéreteiért — Megejtették a tisztujitást (Déva, november 7.) Röviden beszámoltunk.» a Magyar Párt hunyadmegyei tagozatának szombati közgyűléséről, amely a lelépő Cs. Lázár László helyett dr. Meskó Miklóst vá­lasztotta elnökké. Most Meskó dívnak a köz­gyűlésen elmondott nagyérdekü beszédét is­mertetjük az alábbiakban: ' Dr. Misslcó Miklós a hunyadrnegyei ma­gyarság négy évéről számolt be. Háttérnek az általános helyzetet vázolta. A Maros, Sztrigy, Cserna és Körös mentén — mondotta — egy ősrégi, minden más ma itt élő nemzetet meg­előző magyar kultúrájú, összefüggő, mesterkét- len őstelepiilésü népláiicolatot találunk, templo­maikkal), iskoláikkal, ősi kúriákkal és közön­ségükkel, amely’ az úgynevezett magyar el­nyomatás korában nem a maga néphatárait feszitette széjjel, fel a havasokig, nem a kör­nyező román népet magyarosította el, hanem ö maga húzódott vissza egészen templomai kü­szöbéig. Amikor az uj uralom erre a földre ki- terjesztetett, már e templomok küszöbét is fel­verte a gyom. Ez az elnémult harangok klasz- szikus földje. Ha az uj állam alapkövébe letett okmány parancsait a gyulafehérvári határozatokat s a párisi szerződéseket betartották volna, úgy ez a munka egy tisztességes, kölcsönösen ter­mékenyítő, egy’mást serkentő verseny lett volna a három erdélyi nép kultúrája között, azonban mindannak az ellenkezője történt, amit Maniu Gyula Fehérváron 1918 december 1-én megígért. Mi hunyadrnegyei magyarok — mondja a jelentés — e közgyűlés pódiumáról teljes elkeseredéssel vádat emelünk Manlu Gyula és társai ellen — erdélyi román test- - véreink ellen — és tetemre hívjuk őket az er­délyi kormányzatuk alatt is velünk szemben elkövetett, általuk is már előzetesen mélyen megvetett ama cselekményekért. Száműztek nyelvünket iskoláinkból és igazságszolgálta­tásból, hogy elveszik erőszakkal gyermekein­ket, mintha nekik nem lenne elég gyermekük. Janicsárolzat, nemzetárulókat, remsgátokat ne­velnek és azoknak, akik hűek akarnak marad­ni nemzetükhöz, kezéből kiütik az utolsó falat kenyeret. Azt mondjuk, amit Maniu Gyula mondott: Jog nélkül, mi azonban teljes joggal Az egyházak nagyon súlyos anyagi hely­zetben vannak. A felekezeti iskolák is küzde­nek s az anyagi leromlás lejtőjére kerültek éppen a mi szegénységünk miatt. Kulturális teljesítményüket pedig végzetesen rontja az államnyelv túlfeszített követelése, a kétnyel­vűség a zsenge korban. A magyar tannyelvű állami tagozatok pedig pedagógiai abszur­dumra vannak felépítve. Mit erezne Maniu Gyula, vagy Vaida Sán­dor, ha . gyermekeiket arra kényszeritenék, hogy a nekik oly szép és drága anyanyelvűk helyett egy idegen nyelven kellene beszélje­nek. . Ha az élet legdrágább kincsét, a gyér rnekéveket rabolnák el az ő gyermekeiktől! Hogy is mondta Maniu Gyulafehérváron, Amit néni kívánsz magadnak, ne tedd más­nak! Nem leszünk elnyomottakból elnyomók! Ezen a földön mindenki részére a nemzeti szabadságot akarjuk! Hát igy tartotta meg ígéretét? A munkanélküliség, az állástalanság az általános leépítés, mindenkit sújtó átka, a ml szerencsétlen gyermekeinket meg magyarsá­gukkal tetezetten sújtja. Nem ismerünk elihcx fogható tragikus ifjúságot a történelemből. Mint fekete árnyék jelenik meg az eddig Mattomban gyakorolt nuremus nuüilus pan­danjaként a csúcsai vúrurnak, Gogának sötét jelszava a jövő égboltján: Románia a romá­noké. Hogy képzelik tehát azt, hogy hatmillió más nemzetiségű ember ebben az országban Jiü polgárként otthon érezze magát, ha ezeket a milliókat az életlehetőségek nulla kvótájára szorítják? És ha van valakinek bátorsága 6 millió ember létjogosultságát tagadni, úgy Iggyen bátorságunk nekünk is igy szólam: Tiltakozunk és tiltakozásunknak adjon na­gyobb súlyt az erdélyiek közös jelszava: Er­dély az erdélyieké. Kitérve a hunyadrnegyei speciális sérel­mekre, felhozza a dévai Kaszinó ügyét, amely­ben Averescu tábornok, Vlád Aurel és Groza Péter miniszterek, dr. Pop Justin szenátor, dr. Câmpean Simon vo'lt prefektus nemcsak meg­tagadtak minden közösséget ezzel a cselekedet­tel, de azt kifejezetten él is ítélték s korrigá­lást s a vagyon visszaadását meg is ígérték, le­kötve szavukat Ígéretük mellett. A bárói csán­gók íoldügyébeii pedig kijelenti a jelentés, hogy annak a csavargatását mindenki meg­elégelte s legközelebb véglegesen dűlőre kell vinni. A nemzettragédia határait súroló helyzet- jelentés után jólesően állapítja meg, hogy a szórványokban a nemzeti öntudat erősödik, amiben oroszlán rész a magyar. egyházak vezetőit, papjait illeti s például Lozsád és Bácsi községek közönségét említi, amelyek magyar kulturházat építettek maguknak saját kezdeményezésükből és saját erejükből. Mél­tatja a magyar asszonyok munkáját, kiemel­(Lisszabon, november 7.) A portugál kor­mány a nemzethez intézett felhívással nyitotta meg a politikai szezont. Ez a felhívás közölte Portugália lakosságával, hogy 1934. januárja ban megtartják a választásokat és ezzel a mostani diktatúra véget ér, hogy he­lyet adjon ismét az alkotmányos élet­nek. A januári választás azonban nem jelenti a visszatérést a régebbi parlamentarizmushoz, mert a kamarának csupán az lesz a feladata, hogy egyengesse az átmenetet a rendi állam­hoz. A portugál kormány mindeddig defenzívé ban volt és különböző támadások ellen kellett megvédenie magát. Most azonban, hogy sike­rült helyreállítania a rendet és a fegyelmet és a forradalmi veszély végérvényesen megszűnt, offenzivába lépett a portugál kormány és meg­valósítja terveit, eszméit. Portugália immár nem hazája a periodi­kus forradalmaknak. Azok a hirek, amelyek nemrégiben egy na- gyobbarányu lisszaboni és oportói összeeskü­vésről számoltak he, valótlanoknak bizonyultak és ama politikai menekültek köréből szármáz tak, akik Spanyolországban és Franciaország­ban húzódnak meg és innen terjesztenek ál- hireket Portugália felé. Ez év nyarán uj vá­lasztási törvényt hirdettek ki Portugáliában, amelyek népszavazás utján nagy többséggel fogadott el a lakosság. Igaz, hogy ennél a nép­szavazásnál mindazokat a szavazatokat, ame­lyeket le nem adtak, igenlő szavazatnak szá­mították. Az uj választótörvény értelmében a családapák, valamint a községi és városi elöl­járóságok különös előjogokkal rendelkeznek. Hasonló előjogokat kapnak az egyesületek és testületek. így például a bortermelők és a konzervexportőrök, amelyek Portugália két legnagyobb iparágát jelentik, bizonyos számú ve, hogy csak a magyar asszonyokon keresz­tül menthetjük meg anyanyelvűnket. Zugó,.lelkes taps harsant fel Meskó Miklós nagyhatású beszéde után, amely igazi program­beszéd volt. Végül a tisztujitást ejtették meg a követ­kezőkben: -fctfil Alelnökök: Dr. Apáthy Árpád, Hoboth József, Weress Béla és P. Xristo Xaver, ügyész: Dr. László Lázár, főtitkár: Janó József dr. Titkár: Józsa István. Jegyzők: Csuka Béla és Erese Miklós. Pénztárnok: Bramberger Antal. Ellenőrök: Antony Sándor és dr. Szőcs Gerő. Az intézőbizottság tagjaiul a következőket választották meg: Algyógy: Dr. Balogh János és dr. Rafel Miksa. Hátszeg: Agárdy Gábor, Berbád Zoltán, Csulak Ferenc, dr. Hoffinger Károly, gróf Kendeffy Elek, Brázovay Dezső, Fekete Károly, gróf Kendeffy Gáborné. Szászváros: Dr. Székely Ferenc, Szölíösy János, Papp András, Szabó Zoltán, Török Bálint. Makkai Józsefné és Bede Sándor. Piski: Ocskay Ist­ván, Gazda Lajos, Esch Jakab. Marosillye: Ifj. Lázár László, Beregszászy Gábor, László Zoltán. Petrozsény: Dr. Farkas Miklós, Módy János, Grausam Gusztáv, Liszka János. Vulkán: Konka Ferenc, Soó Sándor. Lipény: Frendl Gyula, Kálmán Jenő, Grauzam Emil. Puj: Dr. Pietsch Béla. Kalán: László Ferenc. Vajda- hunyad: Dr. Büchler Andor, dr. Mitterbuber Rudolf, Bikkfalvy Árpád, P. Lorenc Pál, Spörl Rudolf. Lozsád: Zudor Bálint. Déva: Apáthy Árpád, Betegh Gábor, Bubárnik Miklós, Hoffer Nándor, dr. Kolosy Márton, Nagy József, P. Vargha Ireneusz, Bruz Vilmos, Bor­bély Ferenc, dr. László Lázár, Gardó Endre, Szőcs István, Péntek Elek, dr. Martonossy György, dr. Isse- kutz Gergely és Kovács Károly. Brád: Tóth Kálmán, Keresztes János. Körösbánya: Szakács Előd, Krisztián Jenő. . . ­mandátumot kapnak a képviselő testület e kb éri és a kamarában. Portugáliában ezentúl tilos a kizárólagos politikai pártok alakítása es a kormány ezentúl nem a kamarának, hanem ki­zárólag az államfőnek felelős. Külföldön gyakran összefüggésbe hozzak Portugáliát Spanyolországgal. A valóság azon­ban az, hogy az Estremadurában és Caiiciában lévő határok nemcsak két népet ^ választanak el, hanem két különböző szellemi felfogást is. Portugáliában senkisem .akar tudni a pánibé- riai egységről és Portugáliában nincsenek szél­sőséges irányzatok, mint Spanyolországban- _ Az utóbbi években fasiszta mozgalom is keletkezett Portugáliában. A portugál kék-in- gesek mozgalma azonban inkább romantikus, mint politikai jellegű. Amig Carmona tábor­nok, mint államfő és diktátor kezében tartja a kormány gyeplőit é,s Oliveira-Salazar minisz­terelnök gondoskodik a rendről az állam köz­gazdaságáról és pénzügyeiről, addig nem le­het semmiféle felfordulásra számítani, a Tájo- menti országban. Az természetesen nem jósol­ható még meg, hogy mi történik 1934-ben, amikoris megszűnik Portugáliában a dikta­túra és Carmona tábornok leteszi az államfői tisztséget. , ________________ Matild-Borviz«, a* GIőpataki-Borviz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 3S. Januárban megszűnik Portugáliában a hét éves diktatúra Megalakul a rendi állam Portugáliában, ahol megszűntek az időszakos forradalmak Kutkezelőság: Fleischer György, Brassó hiámyozhatiU egyetlen magyar ember könyvtárából séma CLUJ-KOLOZSVÁRI KALAUZ ÉS CÍMTÁR ,-jyjuwwwwmwm»ggfo^ Még ma rendelje meg a Keleti Újság kiadóhivatalában. Ára 50, vidékre GO lej. Rövidített kiadás 30, illetve 40 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom