Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-10 / 258. szám

Péntek, 1933, november 10. KueMIjskg 9 Szerelem a hagymák közt avagy késői találkozás ama bizonyos első szerelemmel... Ha ponyvaregény lenne, ezt a címet lehetne adni. De igy csak a rendőrségi jegyzőkönyv rideg sorain át beszél az a kissé „kényes“ eset, mely igy esett: A kolozsvári őszi, nagy zöldségvásáron éktelen lár­mára szaladt össze az ucca népe. Két magas, jólmeg- termett férfi püfölte egymást kacskaringós hosszúságú káromkodások közepette. A rendőrségen aztán világos­ság derült a történtekre. Két szász gazda — legjobb barátok — együtt jöttek be a vásárra. Egyikük felesé­gét is magával hozta. Este a hagymászsákok mellett hármasban megvacsoráztak, aztán a férj meghívására a jóbarát is a kocsifedő kóber alatt foglalt helyet. Hogy mi történt, mi nem történt, a sötét éjszakában, azt csak sejteni lehet. Az-az a bizonyosságot egy gyerek szállította, akit a hagymák őrzésével bíztak meg. — Hanzi bácsi, ha ad húsz lejt, mondok valamit — mondotta, másnap reggel a gyerek a férjnek, amint éppen mély álmát dörzsölte ki szeméből. A húsz lejt lealkudták tízre és az örök inirikus, aki ezúttal a gye­rek képében jelentkezett, valami olyasmit árulhatott el, hogy a következő pillanatban, már parázs verekedés zaja verte fel az uccát. A rendőrségen az asszony azt vallotta, hogy nem történt semmi. Mindössze két szerelmes szív késői ta­lálkozásáról van szó. Férjének barátja az ő — első sze­relme, akivel annak idején összeveszett. Erről a féi-j is tudott. , Kis regény — ,,hagyma“-héjban elbeszélve... A rendőrkapitány látta, hogy itt komoly családi tragédia készül és bölcssalamoni fordulattal vette elő a j gyereket: — Ugy-e fiacskám semmit sem láttál? Csak azért mondtad, hogy húsz lejt keressél... A gyerekre a rendőri egyenruha kellő hatással volt. Azt hebegte a fiú: — Igaz kapitány bácsi. Csak azért mondtam... A férj lekent egy pofot a fiúnak, megcsókolta ne­jét és szent volt a béke. A rendőrkapitány már boldogan dörzsölte kezét, hogy sikerült könnyen elsimítani az ügyet, amikor megérkezett a másik asszony. Az „első szerelem“ fele­sége és olyan patáüát csapott, hogy zengett bele az ucca. Bosszúját azzal tombolta ki, hogy férjéhez vágta a legsúlyosabb hagymakoszorut. Rongyos ruháju koldus állott mellette, aki sóvárgó szemmel nézte a földrehullott hagymafüzért és csaa annyit sóhajtott: — Bár hozzám vágta volna! ... VWVVVVVAOAOAA/V*A/VWVVWVVWWyM Äugusius római császár is bevezeti« az aqqleqényaclól (Berlin, november 9.) Dr- Hnaz F. K. Günther jénai tanár rendkívül érdekes közle­ményt tett közzé a régi Itália népességének pusztulásáról, amely az első évszázadban kez­dődött meg. Á Róma által akkor elfoglalt or­szágokban barbárokat telepitettek le és már Piutarckos megemlíti, hogy a világbirodalom­ban roppant megcsappant a lakosság száma. A rómaiak nem házasodtak és a születések szá­ma veszedelmes gyorsasággal csökkent. A fe­nyegető veszélyt Augustus római császár fel­ismerte és ezért törvényt alkotott 18 évvel Kr- e. a házasságtörésről és a tiszta életről, vala­mint magáról, a házasságról. Kr. u. 9-ben hoz­ták meg Rómában a lex Papia Poppaejút, amely 25 és hatvan év közötti nőtlen férfiak, valamint a 20 és 50 év közötti hajadonok szá­mára formális adót állapit meg. Ugyanolyan adók terhelték mindkét nem azon özvegyeit, akik bizonyos idő leteltével nem kötöttek n.jabb házasságot. Mindezek nem örökölhettek és akiknek három gyermeknél kevesebbjük volt, a rájuk eső örökségnek csak felét kapták meg- Ha egy agglegény örökséghez jutott, ak­kor száz nap alatt meg kellett nősülnie, mert különben nem kapta meg az örökséget. Ezek az intézkedések átmenetileg eredmé­nyesnek is bizonyultak és talán nagy ered­ményt is értek volna el. ha a következő császá­rok komolyan vették volna azokat. A későbbi római uralkodók azonban kedves embereik szá­mára. megadták a három gyermek jogát, ha mindjárt azok nőtlenek is voltak és ezzel meg­mutatták mikép lehet kijátszani a törvényt. Több agglegény azután látszatadoptálással ke­rülte meg a dolgot és igy a római világbiroda­lom lakossága ismét pusztulásnak indult, amely azután feltartózhatatlanná vált. Â francia hadsereg: megindul’ Németország-ellen, ha Berlinben megszegik a szerződéseket Előbb azotabau megkísérlik a gazdasági szankciók alkalma­zását — Foul Boncoar feleletei az éráekfeszitő kérdésekre (Paris, november 9.) A francia kamara kül­ügyi bizottságában igen élénk s nagy érdeklő­désre számot tartó vita indult meg Paul Boncourt külügyminiszternek az előterjesz­tései után. Marin képviselő azt a kérdést tette fel a külügyminiszternek, hogy mit tesz Franciaország abban az esetben, ha Németor­szág megszegi az aláirt szerződéseket s ez a magatartása nyílt szakítást hozna. Paul Boncourt azt válaszolta, hogy Franciaor­szág minden körülmények kozott nemzetközi "egyezmények és szerződések szigorú jogi állás­pontján áll. Adott esetben szankciókhoz kell nyúlnia, de katonai szankciókhoz csak azután, ha a gazda­sági szankciók nem vezetnének megfe­lelő sikerre. Mindenesetre közölnék a többi, szövetséges ha­talmakkal, hogy a szankciók alkalmazása kö­zös feladat. Mandl képviselő azt kérdezte: mit tesz Franciaország akkor, ha Németország egysze­rűen megkezdi a fegyverkezést és ezzel lép a szakilag útjára. A külügyminiszter erre a kér­désre igen ingerülten válaszolt: t r .........‘ — Nem is gondolok erre az eshetőségre. Ne/n hiszem, hogy Németország ennyire vét­hetne az aláirt szerződések ellen. Annyira nem hiszem, hogy a mai kedélyállapotok között nem îs válaszolok erre a kérdésre. Weill megkérdezte, hogy milyen maga­tartást tanúsít Franciaország akkor, ha Né­metország uj egyezkedési lépéseket tesz. A külügyminiszter azt válaszolta, hogy Francia- ország mindenkor figyelembe vesz ilyen meg­kereséseket, bárkitől jöjjenek is azok, tehát lia Németországtól jön, akkor is- Ilyen megke­resés alapján tárgyalásokba bocsátkozni azonban csak két feltételnek az előre történő leszöge- zésével fog. Az első feltétel az, hogy Franciaország miu- denekelőtt tájékoztatni fogja a szövetséges és barátságos hatalmakat, a német megkeresés­ről is és teendő lépéseiről is. Másodszor leszö­gezi Franciaország, hogy csak akkor van ér­telme a tárgyalásokba való bocsátkozásnak, ha azoknak a Népszövetség keretében való eredménye kilátásos. Kánya magyar külügyminiszter beszámolt Magyarország külpolitika! helyzetéről Az ankarai, szófiai ut célja és eredménye — Magyarország nem köt szövetségeket, hanem barátságokat biztosit magának (Budapest, november 9.) A magyar parla­ment külügyi bizottságának nagyjelentőségű' ülése volt. Kánya Kálmán külügyminiszter, ezen az ülésen tartott beszámolót a külpoliti­kai nagy fontosságú problémák mai állásáról, a törökországi, bulgáriai utazások jelentőségé­ről. Magyarországnak a külpolitikai maga­tartásáról. Kánya Kálmán külügyminiszter ismertette a mult óv óta-'kifejlődött.európai válságot, an­nak körülményeit és várható eshetőségeit. Beszélt az .egyre veszélyeztetettebb ázsiai hó- kéről, s az ottani események európai várható következményeiről. Beszélt az európai problé­mának arról az alakulásáról, ami Németország­nak a Népszövetségből való kilépése után fej­lődött ki, a leszerelés ügyében felmerült ne­hézségekről s e nehézségek legutóbbi fejlemé­nyeiről. Ismertette az osztrák kérdést s ennek kapcsán kijelentette, hogy Magyarország a legnagyobb óvatosság­gal tartózkodik a beavatkozástól­Foglalkozott a dunai államok szanálásának felmerült terveivel, az olasz memorandummal, amit a stresai elveken építettek fel, kétoldalú szerződések alapján. Majd részletesen beszámolt a magyar kül­ügyminiszter a Gömbös Gyula miniszterelnök­kel tett törökországi és bulgáriai utazásuknak politikai jeleni őségéről, körülményeiről és eredményeiről. Kijelentette, hogy úgy Ankará­ban, mint Szófiában a magyar nép test véri-ér­zéseit juttatták kifejezésre. A tőrök magyar barátság biztosítva van és Törökország nem lesz kapható olyan akció­ban való részvételre, amelyek Magyarország érdekei ellen irányulnak. A magyar-bolgár barátságot a közös szenvedő sors élénkíti és erősítette meg. Szófiába nem azért mentek, hogy valamilyen paktumot kössenek, az ola- utazásnak nem ez volt a célja, hanem az, hogy a bolgár-magyar barátság kinyilvání­tására alkalmat nyújtsanak. Ez sikerült is. Számítani lehet úgy a török, mint a bolgár nép jóindulatú barátságára. A magyar külpolitika további irányát a következőkben állapította meg': szabadkéz min­denfelé, békerevizió s kizárólagos békés esz­közökkel biztosítani a magyar nemzet törekvé­seinek útját. Kijelentette továbbá Kánya kül­ügyminiszter, hogy minden irányban megőriz­te a magyar külpolitika az ország összes bará­tainak eddigi barátságát. Magyarországnak nincsenek szövetsége­sei, mert szövetségek kötése helyett ba­rátságokat igyekszik biztosítani. Vannak barátai, akiknek jóindulatára,számíta­ni lehet- Semmi olyan ok nem merült fró, amely az eddigi külpolitikai irányon való mó­dosítást tenné szükségessé. >7 I i I I Ifit Romáii Opera a jövő héten két örökéletü daljáték reprizét hozza színre: Kedden, november 1^-én: Iteisewér Péntek, november 17-én: Cigánybáró J&fcm hiányozhutih egyetlen magyar ember könyvtáránál séma CLUJ-KOLOZSVÁRI KALAUZ ÉS CÍMTÁR Még ma rendelje meg a Keleti Újság kiadóhivatalában. Ára 50, vidékre 60 lej. Röviditelt kiadás 30, illetve 40 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom