Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-16 / 263. szám

Csütörtök, 1933. november 16­KeietiUjskq Nagy sikerrel íoytatja A SAS ÉS A KESELYŰ Szenzációs felvételű és rendkívül érdekes tartalmú film bemutatását. Főszerepekben: Frederic March, Carola Lombard, Cary Grant Monopol Paramountfilm. Á, lenţpyel kormány képviselőinek jelenlétében leleplezték Báthory István kolozsvári szobrát Emlékünnep a kaffa. gimnáziumban, szoborleleplezés a Báthory-Apor szemináriumban — Gyárfás Elemér, Balázs András. Bitay Árpád és Biró Vencel ünnepi beszédei Majlálh püspök köszöneté (Kolozsvár, október 15 ) Óriási érdeklődés mellett, impozáns keretek között zajlott le szer­dán délelőtt a kolozsvári Báthory-Apor szemi­nárium által rendezett Báthory emlékünnep. Négyszáz évvel ezelőtt született Báthory Ist­ván, Erdély fejedelme és Lengyelország nagy királya, aki az erdélyi művelődés szolgálatára nagy alapítványokat tett. Most Majláth püs­pök és az Egyházmegyei Tanács a négyszáz­éves születési évforduló alkalmából a Báthory nevét viselő szeminárium régi épületében gyö­nyörű mellszobrot készíttetett, hogy a mai ifjú­ság Báthory nemes alakjából a kultúra, val­lásosság és a bátorság erejét merítse. A szobor leleplezése alkalmából rendezett ünnepségen a lengyel kormány képviseletében megjelentek Adam Kurnatowsky lengyel követségi titkár és Rastawieczky őrnagy, adjutáns, de az ün­nepségen resztvettek az erdélyi magyarság vezetői, a katholikusok egyházi és világi repre­zentánsai, hatalmas érdeklődő közönség, tellát a szobor léleplezés a szokványos egyházi ünnep­ségek keretein jóval felülemelkedett. Szentmisével kezdődik az ünnep. A Báthory ünnepségeket a piarista temp­lomban tartott szentmise .vezette be, amelyet fényes papi segédlettel gróf Majláth Gusztáv Károly püspök celebrált. A katholikus hivők és az ünneplő közönség zsúfolásig megtöltöt­ték a templomot, ahol a szentmise alatt a róm. kath. főgimnázium növendékeinek az énekkara énekelt. A szentmise után, 11 órakor az ünneplő közönség átvonult a róm. kath. főgimnázium dísztermébe, ahol az emlékünnepély második részét tartották meg. Itt is zsúfolásig megtelt minden talpalattnyi hely. Az emelvény előtt az első széksorban láttuk gróf Majláth Gusz­— Báthory István történelmi alakját _ mondotta Gyárfás, _ születésének 400 éves for­dulója mellett, az tette ma aktuálissá, hogy legna­gyobb uralkodója volt a most újjászületett lengyel nemzetnek s az ő politikai hagyományai összees­nek Lengyelország mai vezetőinek célkitűzéseivel és számukra is iránymutatásul szolgálnak. Mikor mi, erdélyi magyar katholikusok, a nemes lengyel nemzet nagy uralkodójának ünnepléséhez csatla­kozunk, nemcsak a kegyeletnek és az együttérzés­nek teszünk kötelcsségszerüen eleget Erdély egyik legnagyobb fia iránt, hanem a magunk számára is levonunk tanulságokat, lerögzítünk célkitűzéseket a Báthory István múltjából, pályafutásából és államalkotó működéséből. _Szeretném megvilágítani azt a három szem­pontot, melyek engem egyénileg a legnagyobb hó­dolatra indítanak Báthory István nagysága iránt. Erdély első fejedehne. 1- Báthory István volt az első erdélyi fejede­lem. Nemcsak ő viselte először ezt a cimet — előd­je, János Zaigmond, még magyar király volt — de ö volt az első, aki tudatára 'ébredt a mohácsi vész által tcr«antett helyzetnek, megvetette, szívós kö­vetkezetességgel a jövő fejlődés alapjait s megvé­delmezte törökkel és némettel szemben ennek egyensúlyát. táv püspököt, mindjárt mellette a lengyel kö­vetségi tanácsost és katonai attasét, továbbá a kolozsvári német, osztrák és magyar konzult. Az ünneplők sorában láttuk Betegh Miklóst, gróf Bethlen Györgyöt, báró Jósika Jánost, dr. Gyárfás Elemér szenátor«, Inczédy-Joskman Ödönt, Matskássy Pált, Varga Béla unitárius püspök-helyettest s az erdélyi kath. egyház­megye összes világi és egyházi előkelőségeit. A diszterem zsúfolásig megtelt, sőt még a gim­názium folyosóján is nagyon sokan álltak, akik nem tudtak bejutni a díszterembe. A vendégek üdvözlése. Tizenegy órakor kezdődött az ünnepély az intézet énekkarának a királyhimnuszával, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Utána Schnabel: „Dicső az Ur“ egyházi éne­ket adta elő ugyancsak az intézet énekkara. Azután dr. Gyárfás Elemér' szenátor, a róm. kath. Státus világi elnöke ment fe'l a pódiumra és román nyelven jelentette he, hogy a kor­mány képviseletében Gusti közoktatásügyi miniszter és Serban erdélyi ..miniszter voltak az ünnepségekre kikiildve, de „rajtunk, — mondotta mosolyogva Gyárfás szenátor, — és rajtuk kivül álló okokból az ünnepségeken nem jelenhettek meg.“ Azután francia nyelven üdvözölte a len­gyel kormány kiküldötteit s a megjelent kon­zulokat, megköszönve, hogy a szeminárium szoborleleplezési ünnepélyén résztvettek. Be­mutatta végül a nunciatura levelét, melyben kimentette kényszerű távolmaradását s az ünnepségre meleg üdvözletét küldte. A rövid üdvözlet után Gyárfás Elemér dr. Báthory István nemes alakját és jelentőségét a követ­kezőkben karakterizálta: Maga a nagy Martinuzzi is, aki az özvegy ki­rálynéval, a kis János Zsigmonddal s a szent ko­ronával Erdélybe vonult vissza s itt megteremtette az erdélyi államiság előfeltételeit, anyagi alapjait s szilárd kereteit, ezt az erdélyi államiságot csak eszköznek s átmenetnek tekintette a nagyobb cél, Magyarország egységének visszaállítása felé, amint ezt Eerdinánddal kötött különböző megálla­podásai, közte a váradi béke is bizonyítják. Martinuzzi tévedett s ez lett tragédiájának oka. ■ % Báthory erdélyi politikája. Báthory István ellenben világosan látott és szilárdan állott. Bár katholikus hite, magyar ér­» zése, előző' összeköttetései őt is Magyarországhoz vonzották, a leghatározottabban ellenállott min­den ilyirányu kisértésnek, de viszont volt ereje és erélye ahhoz, hogy Konstantinápoly felé is meg­védje függetlenségét. Vállalt bizonyos _ inkább barátsági szerződés számba menő _ erkölcsi füg­gést a császár-királlyal szemben s vállalta a török­nek a 10.000 arany adót s amikor belső ellenfelei kényszerhelyzetbe rzoritották, ezt 15.000 aranyra is felemelte, de országa érdekeit sok-sok tapintat­tal, bölcsességgel s páratlan eréllyel mindig meg tudta védelmezni• Báthory István ezzel lefektette alapját annak a bölcs erdélyi politikának, mely akkor egyedül helyes volt s amelyet követni kellett, amig _ 150 évig _ fennállottak az adott erőviszonyok a két szembenálló világbirodalom között. Azok az utódai, akik ehhez ragaszkodtak _ Behlen Gábor, I. Rá­kóczi György, Apafi_nyugalmat s fejlődést biz­tosítottak Erdélynek; akik pedig ettől eltértek — Báthory Zsigmond, II. Rákóczi György — bajt és szenvedést hoztak magukra és az országra. Báthory István koncepciója s az az eréllyel párosult bölcsesség, mellyel ezt életbehivta és ér­vényesítette, klasszikus példája lesz mindenkor a történelmi realitások s politikai adottságok mes­teri meglátásának és kihasználásának, A katholikus Bá.'bory. 2. Báthory István erős, meggyőződéses katkrj- likus volt s az Apostoli Szentszékhez fiúi hűség­gel ragaszkodott. Meghatnak azok a levelei, me­lyeket a Szentszékhez intézett s élesen kidombo­rítják erős katholikus lelkületét a Szentszék kü­lönböző megbizottaival s főként egyes kimagasló jezsuitákkal folytatott levelezései. Báthory István katholikus államférfim nagy­ságát semmi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy bár éreznie kellett a Szentszéknek a Habs- burg-világhatalom iránti lekötöttségét s ebből fo- lyóan vele, mint e világhatalom ellenfelével, vagy legalább is azon kívülállóval szemben való tartóz­kodását, meg tudta érteni ezt a helyzetet és nem tántorodott meg sem hitében, sem a Szentszék iránti hűségében, sem az egyház ügyei iránti buz- góságában. A vallásszabadság törhetetlen híve. 3- Mikor Báthory, a katholikus uralkodó, Er­dély trónjára lépett, Erdély majdnem teljesen protestáns volt már. Hogy ilyen helyzetben katholikus létére az ország trónjára juthatott, már magában is bizo­nyltja nagy államférfiul kvalitásait, melyek ré­vén bizalmat tudott kelteni az akkor egymással élesen szemben álló más hitüek előtt is. Fokozott mértékben igazolja e kiválóságait, hogy ezt a bi­zalmat uralkodása egész tartama alatt nemcsak megőrizte, hanem szinte korlátlanná fejlesztette. Hogy milyen bizalmatlansággal kellett meg­küzdenie, arra nézve jellemző történetíróinak az a feljegyzése, hogy gyóntatóját világi ruhába „ki­öltöztetve“ kellett maga mellett tartania s vadá­szat ürügye alatt ment misét hallgatni. S e bizalmatlanságot sikerült nemcsak le- küzdenie, hanem elérte azt is, hogy alig tiz évvel később a kolozsvári jezsuita-kollégium alapítását az akkori erdélyi közvélemény már az ország kul- turnivójának emelése érdekében véghezvitt alko­tásnak tekintette s e kollégium első növendékei között protestáns i>apok fiai is számosán jelent­keztek. Báthory Istvánnak hithüséggel párosult bölcs mérséklete azonban megvetette alapját annak az erdélyi egyházpolitikának, mely a saját egyhá­zához való feltétlen ragaszkodás s ennek odaadó szolgálata mellett mindig becsülni tudta mások Miét, meggyőződését s a más hit elvi alapján álló kulturális intézmények szentségét és sérthetetlen­ségét­Gyárfás Elemér besiéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom