Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-16 / 263. szám

Ez a három: a történelmi realitások világos meglátása, a Szentszékhez kedvezőtlen külsőségek között is feltétlen hűség s az erdélyi vallásszabad­ság bölcs tiszteleibentaiiása _ azok a főerényei Báthory Istvánnak, melyekért mi ma hódolattal hajiunk meg nemes alakja előtt! A nagy tetszéssel.! fogadott ünnepi beszéd után Pferschy Tibor szigorló-orvos, P. Jánossy Bélának „Báthory emlékezete“ címen irt ódá­ját adta elő hatásosan. Bitay Árpád előbb len­gyel nyelven, később pedig magyar nyelven raóndotta el ünnepi beszédét, amelyben meg­rajzolta Báthory István történelmi portréját. [Rámutatott arra, hogy mit jelentett nekünk, erdélyi magyaroknak Báthory politikailag, egyháza és vallásos élet terén és kulturális vo­natkozásokban, Bitay nemcsak Báthory 1st­A ..................... ip —ii, i ii—iumllihwj—wmj vannak a jellemét rajzolJta meg, hanem a Báthory korának is frappáns rajzát adta. Vé­gül színes epizódokat mesélt el Báthory Ist­vánnak az életéből. Az értékes és szép beszéd mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Az intézet zenekara a Báthory-induló és Brahms Magyar tánc cimü darabját interpre­tálta nagy sikerrel. Azután pedig ugyancsak a rém. kath. gimnázium énekkara a „Csendülj dalunk“ gyönyörű akkordjaival zárta be a gimnázium disztermébén rendezett emlékün- nepséget. Gyárfás Elemér szenátor az ünnep­ség végén bocsánatot kér Majláth püspök ne­vében, hogy betegségére való tekintettel nem beszélhet és bejelentette, hogy a szeminárium­ban a szoborlelepl.ezés ünnepi aktusa követ­kezik. ________Kutrt-Ujsxa A szobor leleplezés A közönség a szeminárium udvarára vonul át, ahol az ősrégi épület belső kapubejárata fölött még fehér lepel takarja Báthory István mellszobrát. A szobor alatt azonban már ott díszeleg a lengyel kormány gyönyörű piros- fehcr koszorúja. Az intézet udvarát is csak­hamar megtölti az ünneplő közönség. A szo­borleleplező beszédet dr. Balázs András pápai píelátus mondja. Röviden méltatja a négy­százéves évfordulót, amely alkalombóll Maj­láth erdélyi püspök és az egyház vezetősége a nagy fejedelem és a dicső lengyel király örökké elmulhatatLan és hervadhatatlan érde­meinek szerény visszhangjaképpen szobrot emeltetett. Az egyház a szoborral mélységes háláját akarta kifejezni azért, hogy Báthory István a nemes és szegény magyar ifjak ré­szére csaknem négyszáz évvel ezelőtt szeminá­riumot alapított, hogy ott a kultúrának, a vallásosságának az örök fáklyája lobogjon. A szobrot a püspök és az egyház megbízásából Vágó Gábor szobrászművész mintázta. „Hull­jon be a lepel“, — mondotta Balázs prelátus. Pillanatok alatt látható lett a gyönyörű mellszobor s az ünneplőközönség zugó tapsok­ban adott kifejezést elragadtatásának. Balázs prelátus a szoborra mutatva foly­tatta a beszédét: — A szobor balkezében kardot tart, jobbkezc- vel pedig könyvre mutat, tehát azt szimboli­zálja, hogy Báthory István dicső uralkodása alatt, bátorsággal és dicsőséggel harcolt, de sohasem feledkezett meg a tudomány, a kul­túra és az egyház szolgálatáról. Ez a szobor legyen a mai ifjúság eszményképe. Ha Bát­hory István nyomdokain halad, akkor a bá­torság és a kultúra jegyében erősödik meg. Azután átadja a szobrot az intézet vezető­ségének.  szeminárium igazgatója átveszi a szobrot. Bíró Vencel, a szeminárium igazgatója áll azután a szobor elé, hogy megköszönje a gyönyörű ajándékot és úgy az intézet vezető­sége, valamint az ifjúság nevében megígérte, hogy a szobrot és azt az szimbolizáló eszmé­nyeket mindig tiszteletben fogják tartani a Bátliory-Apor szemináriumban. Biró Vencel után az ifjúság nevében Slákovits Sándor, az ifjúság szeniora köszöni meg Majláth püspök és az egyház művészi ajándékát. Végül az in­tézet énekkara Lányi Ernő: Mindenek alko­tója cimü dalát énekli el. Ezzel az ünnepség véget ért volna, de gróf Majláth Gusztáv püs­pök emelkedett szólásra. Mindenekelőtt bocsá­natot kér azért, hogy már eddig is nem szó­lalt fel, de nagyon meg van hülive. Köszönetét mond a lengyel kormánynak, hogy elküldötte az ünnepségre reprezentánsait, s különösen szeretettel gondol Pilsudszky marsallra, aki Polonia Restituta, lengyel rend nagykeresztjé­vel tüntette ki. Azután magához hivja Vágó Gábort és bemutatja a lengyel vendégeknek és a környezetének. Itt említjük meg, hogy a Vágó Gábor alko­tása művészi értékű, egész felfogásában és el­készítésében pompásan szimbolizálja Báthory Istvánnak nemes alakját. A konverzió kérdésékem a Magyar I»ărt kolozsvári tagozata az átlósok és hitelezőit kiegyezését ajánlja (Kolozsvár, november 15.) Ismertettük azt az érdékes közgazdasági előadást, amelyet dr. Pétcrffy Jenő ügyvéd tartott a konverziós törvényről cs következtményeiről a Magyar Párt kolozsvári tagozatában. Az értekezlet vé­gül a következő határozati javaslatot fo­gadta el: — Önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy mely megoldás volna a legmegfelelőbb úgy az adósok, mint a hitelezőkre nézve. A tanácsunk csak az lehet, hogy igyekezzenek úgy az adósok, mint a hi­telezők lehetőleg kiegyezéssel, kompen­zálással egyenlíteni ki tartozásaikat, illetve kapni meg követeléseiket. Mivel a leg­több adó« ma a hitelintézeteknek tartozik és e hitelintézeteknek a betéjei alacsony árfolya­mon vásárolhatók, legtöbbször 80—50%-os ala­pon, az adósokra nézve legelőnyösebb az ily be- tétkompenzáciő- Kevés készpénzzel, vagy Intel­be is megvásárolhatják az alacsony árfolyamú betétkönyveket és igy adósságaiktól könnyeb­ben megszabadulhatnak s ezután szabadabban dolgozhatnak. Viszont a hitelintézeteknek is érdekük és előnyös a betétkönyveknek kompenzálás végett való elfogadása és ez elsősorban magyar érdek is, de meg gazdasági érdek is, mert igy betét­jeik kifizetése alól megszabadulnak s végered­ményben csak az lehet ma a hitelintézetnek a legfontosabb érdeke. De különben magyar ér­dek is, hogy a legtöbb magyar érdekeltségű hitelin­tézet magyar adósaival kiegyezést lé­tesítsen, mert ezáltal nemcsak az adósok nagy többségé­nek az érdekeit szolgálja, hanem a betétesek érdekeit is, mert az ily kompenzáció utján megvalósítható volt azt is, hogy a betétesek pénzüknek legalább egy kis százalékához jus­sanak. S ha a hitelintézetek mint hitelezők el­fogadták az ily betétkompenzációkat, úgy ez a magánhitelezőknek is kötelességévé válik és kötelességük ugyanolyan arányban engedni le követeléseiket. S ha a követeléseik 50—60%-át ma készpénzben megkapták, végeredménykép­pen semmit sem veszítettek, mert ma annak az 50—60 %-nak nagyobb vásárló ereje van, mint a pénzbőség idejében adott eredeti köicsönösz- K7 égnék. Csak ez a megoldás egyenlíti ki az adósok cs hitelezők osztálya közötti nagy ellentéteket Csütörtök, 1933. november 18. Többet számit a vonások perfektségenel az • arcbőr szépsége. Az egészséges es io qondozott arcbőr fiatalságot és elenkseget tükröz. Káros egy finom és érzékeny bőrnek rossz minőségű pudert hasznaim, mely meg­támadja és durvítja az arcbort. A D AKOY púder tiszta és higénikus anyagból van fe­szítve, minősége elismert. On szállitotaval mea lesz elégedve ha ajánlani fog egy do­boz eredeti. , •.— POUDRE _________________ ■ , ,— «JI s csak ennek a követését tanácsolhatjuk, annál is inkább, mert most a konverziós törvény újabb módosításának az előszele érzik, de még nem lehet tudni, hogy kinek a javára, vagy hátrányára módosul a törvény s éppen ezért o már megkötőt', egyezségek, ez előnyök, vagy hátrányok kiküszöbölésével csak mind a két fél érdekét fogják szolgálni. Ez lehet tehát csak a kivezető ut a konverziós rendelkezések e káoszából. Kolozsvárra hozták az érmihály- faívi rablógyilkost (Kolozsvár, november 15.) Érdekes vendége volt két napon keresztül a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztályának. Mi is irtunk arról a bor­zalmas körülmények között elkövetett rabló- gyilkosságról, amely Érmihályfalva községben történt és amelynek áldozata Kovács Sándor 60 év körüli főbíró volt- Éjnek idején hatoltak he a biró lakására, agyonütötték és elrabolták négyszázezer lej készpénzét A gyilkost, Weisz László 29 éves asztalost elfogták Bukarestben s az ottani rendőrségen beismerő vallomást is tett- Bukarestből Érmihályfalvára szállították Weiszot, majd erős fedezet mellett Kolozsvárra hozták. Weisz László ugyanis azt vallotta, hogy a rablott pénznek egy részét Kolozsváron költötte el. Mintegy három napon keresztül tartózkodott Kolozsváron, a Napoleon- szálló­ban szállt meg s innen kisérte élénk figyelem­mel a nagyváradi és kolozsvári lapoknak a gyilkosságról Írott riportjait. Nagyvárad és Kolozsvár között azonban eltűntek a több mint százezer lejt kitevő ék­szerek, amelynek hollétéről a vakmerő rabló- gyilkos nem hajlandó semminemű felvilágosí­tással szolgálni. Úgy a nagyváradi, mint a kolozsvári rendőrségnek az a feltevése, hogy Weisz a kolozsvári tartózkodását használta fel arra, hogy biztos helyre rejtse el az ékszereket. A kolozsvári rendőrség lázas tevékenységgel dolgozik azon, hogy megállapítsa: Weisz László kolozsvári tartózkodása alatt kikkel érintkezett és hol fordult meg. I VERGILIUS: „GEORGICA« •ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a MINERVA fitt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom