Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-15 / 262. szám

Szerda, 1933. november 15. ÂuiTiUjsm WM—rat ■■ IIIIMMIM \ Magyar Pari elnöki tanácsa fontos elvi kér­désben szögezte le álláspontját Felemelte szanál az egyenlőtlen adókivetés, a névvegye- Icmzési visszaéSéseEc, a kisebbségi tanulók más vallásu istentiszteletekre való kényszerítése és az újabb tisztvi- élői elbocssátások ellen — Az ifjúsági szakosztályok Vag- jait belevonják a párt bizottságainak munkájába (Kolozsvár, november 14.) Az Országos Ma­gyar Párt elnöki tanácsa folyó hó 13-án dél­előtt 10 órakor kezdődőleg a párt központi iro­dájában ülést tartott. Jelen voltak: dr. gj. Bethlen György elnök, dr. Inczédy-Joksman Ödön, dr. Jakabffy Elemér, Sándor József, dr. Gabányi Imre, dr. Gyárfás Elemér, dr- Pál Gá­bor, dr. Bóth Hugó és dr. Deák Gyula. Az elnöki tanács beható tárgyalás alá vette azokat a jelentéseket, amelyek az egyenlőtlen és igazságtalan adókive­tések és kegyetlen adóbehajtásokról be­érkeztek s amelyek különösen a magyar kisebbségi adózókat sújtják, főként a Székelyföldön. Leszögezte ezekkel szemben ünnepélyes tilta­kozását és kimondotta, hogy a mesterséges el- szegényités ilyen eszközei ellen a legelső kínál­kozó alkalommal erőteljesen fel fog lépni. . Szóba került az az egyenlőtlen elbánás is, mely a Szé­kelyföld lakosságát mellőzi azoknál az előnyöknél, melyekben a márama- rosi, hunyadi és móevidéki lakosság inségak- ció cimén részben közvetlen, természetbeni ado­mányok, részben munkaalkalmak utján része­sült s elhatározta, hogy ugyanezeket fogja követelni a Székelyföld számára is. i Megállapította az elnöki tanács, hogy a ncvelenizési visszaélések, eddig még nem tapasztalt mérvben zavarták meg a magyar szülőket legelemibb emberi jogaik gyakorlásában. Leszögezte az elnöki tanács, hogy ősi székely családok leszármazottjai minden alap nélkül zárattak ki a saját hitvallásos iskoláikból azon a cimen, hogy román származásúak, holott legutóbb is a román-jngoszláv kisebbségi szerződés világosan elismeri azt az elvet, hogy egyedül a szülő jogosult a gyermek nemzeti hovatartozandteágát megál­lapítani­Fájdalommal állapította meg az elnöki tanács, hogy a párt egyes képviselői százszámra vol­tak " kénytelenek ilyen kéréseket benyújtani, melyek csak részben vezettek eredményre s hogy illetékes kormánytényezők e sérelem iránt megértést nem tanúsítottak. Ezért elha­tározta, hogy a névelemzés s az iskolaválasztás jogának egyéb megsértéseit állandó napiren­den tartja s minden rendelkezésére álló eszköz­zel igyekezni fog orvoslást keresni. Az elnöki tanács a beérkezett jelentésekből ugyancsak fájdalommal állapította meg, hogy alsóbb tanügyi hatóságok egyszerűen csúfot űznek Gusti közok­tatásügyi miniszternek a 14%-os iskola­adó aránylagos felosztása tárgyában kiadott rendeletéből s elhatározta, hogy e tárgyban további erélyes lépéseket fog tenni­Nagy megütközéssel vett tudomást az el­nöki tanács egyes tanügyi hatóságoknak Er­délyben tudomása szerint eddig példátlanul álló rendelkezéséről, hogy a vallásszabadság súlyos sérelmére * .*„• a kisebbségi hitvallásokhoz tartozó ta­nulókat más vallásu Istentiszteletekre kényszerítik, E visszaélés ellen minden illetékes fórumnál igyekezni fog orvoslást keresni. Tárgyalták továbbá az államvasut s újabban a mnnkásbiz- tositó pénztár kötelékéből elbocsátott tisztviselők ügyét. Az előbbiek ügyében egyelőre a bírósági dön­tést bevárja a párt, azután mindkét ügyben a parlament szine előtt igyekszik orvoslást sze­rezni, annál inkább, mert az uj vasúti szolgá­lati szabályzat 36. §-a erre a DOgi alapot is megadja. A beérkezett jelentésekből fájdalommal ál­lapította meg azt is az elnöki tanács, hogy a tanügyi visszaélésektől eltekintve, egyes közigazgatási hatóságok is olyan erőszakoskodásokat engedtek meg ma­guknak úgy a kisebbségi egyénekkel, mint erkölcsi testületekkel szemben, milyenekre az ostromállapot legsötétebb idejében is alig volt pcída s amelyekre, sí jnos eddig nem sikerült meg­torlást szerezni. Az elnöki tanács megállapította a pártve­zetőség jelentéséből, hogy a Ser ban kisebb­ségi miniszter hivatalba lépéseké** a párthoz intézett felszólításra hozzá benyújtott 31 pon­tot taralmazó s törvényhozási intézkedés nél­kül elintézhető sérelmek és kívánságok egyiké­re vonatkozólag sem történt a jelenlegi kor­mány uralmon léte alatt érdemleges intéz­kedés. (Páris, november 14.) Á párisi lapok rész­letesen közlik Peset képviselőnek a francia kamara november 10-i ülésén elmondott be­szédét, amelyet a képviselőházi napló alapján valósággal felfedeztek a nyilvánosság számára. Peset képviselő a középeurópai helyzettel, el­sősorban a kisantant és Magyarország kap­csolataival foglalkozott beszédében, hangoz­tatván annak lényegbevágó fontosságát, hogy Magyarország és a három kisantant- állam között minden mellékgondolatot kiküszöbölő baráti összhang jöjjön létre. Peset képviselő azzal kezdte beszédét, hogy Európát háborús veszély fenyegeti, ez a veszély azonban a német-francia ha­táron emberi számítás szerint nem fog komoly komplikációkat okozni. A háború veszedelme mégis Németország ré­széről fenyegeti Európát. Németország ugyanis nem tett le arról a gondolatról, hogy bekebe­lezze Ausztriát és hogyha az Anschluss sikerül, Magyar- ország sem állhat ellen sokáig a szom­szédos német birodalom nyomásának. Előbb-utóbb, akarva, nem akarva bele kell kapcsolódnia a német érdekszférába. Ha pedig a német befolyás a mai Magyarország egész területét magához kapcsolja, a kisantant- áilamok sem tudják reprezentálni azt az erőt, amelyet ezidőszerint képviselnek s amelynek Franciaország szempontjából is nagy jelentő­sége van. — Ilyen körülmények között — folytatja Peset érdekes elmefuttatását —, Francia- országnak komoly érdeke, hogy kiküszöbölje Magyarország és a három kisantantállam: Csehszlovákia, Romá­nia és Jugoszlávia között fennálló üt­köző pontokat. A tárgysorozat további folyamán a folyó év júliusában megtartott nagygyűlés határozatainak végrehajtása ügyében határozott az elnöki tanács. Ezek kö­zött első helyen az ifjúsági szakosztályok meg­alakításának és illetve működési körének meg­állapításával foglalkozott. Az elnöki tanács le­szögezte, hogy az ifjúsági szakosztályok célja és működési köre nem lehet más, mint az ifjú­ságot érdeklő gazdasági és kulturális kérdések megvitatása, azok tanulmányozása, ezzel az ifjúság ismereteinek kibővítése és politikai önképzés utján reánevelése a nemzetkisebbségi helyzetben való küzdelemre. E végből szüksé­gesnek látja az elnöki tanács, hogy az ifjúsági szakosztály tagjai a párt más szakosztályaiban és bizottságaiban is képviselethez jussanak. Megállapította továbbá azt a korhatárt is cs pedig a 30-ik életévben, amely korhatárig a párt tagjai az ifjúsági szakosztályhoz tartoz­hatnak. Megalakította az elnöki tanács a központi szakosztályokat, majd a vasárnapi iskolák megtartásának módozataival foglalkozott. A. marosvásárhelyi nagygyűlésen felálli- I tani elhatározott gazdasági tanács megszerve- zsét szintén tárgyalta az elnöki tanács, ez ügy­ben azonban az érdemleges határozathozatalt akkorra halasztotta, mikor módjában lesz az ország ügyeit intéző kormány gazdasági pro­gramját megismerni. Tudomásul vette végül a Desbordes Ernő fegyelmi ügyében a delegált kiskükiillő- vármegyei fegyelmi bizottság határozatát, mellyel őt^a pártból kizárta. A késő esti órákra is átnyúló" ülés foglalkozott a változott politi­kai heyzettel és a választások esélyeivel. Az ülés esti 9 órára ért véget. Erre pedig nincs más mód, minthogy vizsgálat tárgyává kell tenni azokat az óhajokat, ame­lyek Magyarország részéről felmerülnek és a kisantant jogainak és erejének biztos tudatá­ban s hozzá méltó nagylelkűséggel állapítsa meg az engedékenységnek azt a lehető mérté­két, ameddig elmehet. Peset nem részletezi még hozzávetőlegesen sem, hogy ő milyen ha­tárig menne el ebben az engedékenységben, ezt elsősorban a kisantantra bizná. Megálla­pítja azonban, hogyha a két fél között a köl­csönös engesztelődékenység nevében megtalál­nák az elfogadható plattformot, az egész kö­zépeurópai helyzet megváltoznék. Ebben az esetben Magyarország minden fenntartás nél­kül csatlakozhatnék ahhoz a német­ellenes blokkhoz, amely Franciaorszá­gon kivül a kisantant-államokat fog­lalja magában. Elmondja Peset képviselő beszédében azt is, hogy nemrégiben Magyarországon járt, ahol mértékadó tényezőkkel folytatott eszme­cseréket, a német kérdésről. Ezekből a megbe­szélésekből ő azt a konzekvenciát vonja le, hogy Magyarországon ma már élesen tudnak disztingválni a trianoni szerződés teljes reví­ziójának és egy olyan méltányos alternatívá­nak felállításában, amelyet szerinte el lehetne fogadni tárgyalási alapul. Arról is véleményt alkotott magának magyarországi tanulmány­útja alatt, hogy a magyar politikusok és államférfiak tudatában vannak a Németország ré­széről Magyarországot fenyegető ve­szélynek és nem zárkóznának el olyan megoldástól, amely az ellentéteket likvidálná. Peset szerint ezeknek a kérdéseknek a felvetését illetőleg ( Franciaországra vár a feladat. Pásét francia képviselő Magyarországot is be szeretné vonni a németellenes frontba „Ha áz Anschluss terve megvalósul, Magyarország sem állhat ellent sokáig a német nyomásnak!11 — Peset sürgeti az őszinte megbékülést Magyarország és a kisantant három állama között

Next

/
Oldalképek
Tartalom