Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-10 / 232. szám

1 Kép vi sei őház BUDAPEST V. > pTSL^ST"* ^ _ __________Keaa ggSZÍSSSui. Ara 3 *>f KemtiUjs&g Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Begyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, i— Egyes számok az Ibusz tőzsdéiben. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 232. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Az idegen színészek Leszedték a szovjetzászlót Forţu professzor titokzatos merénylete — Nem találják a négy sebesült rendőrt a kórházakban Színes ingek, tüntető felvonulások (Bukarest, október 9.) A szélsőséges jobbol­dali politikai alakulatok feltűnést keltő ak­ciókkal szerepelnek Bukarestben. Ezek között a Forţu professzor esete kezd mindinkább ti­tokzatossá válni. Szombaton a lapokba került a hir, hogy Portu professzor, aki vezetője az egyik jobboldali radikális alakulatnak, rálőtt egy rendőrtisztre. A belügyminisztérium e hirt — amint e lap más helyén közöljük — hi­vatalos kommünikében megcáfolta. E cáfolatra Forţu azzal válaszol, hogy nem is egy, hanem négy rendőrt sebesitett meg. A titokzatos sebesültek. Hétfőn délután Forţu professzor kijelen­tette az újságíróknak, l>or v nem egy, hanem négy rendőrt sebesitett meg, köztük saját só­gorát, Simiant is, akit beszállították a Gerota- szanatóriumba. A hírlapírók kérdést intéztek a szanatóriumhoz, ott azonban azt a választ kapták, hogy semmiféle sebesültet nem szállítottak oda. A titokzatos ügy nagyon izgatja a kedélyeket. Egyes lapok azt hiszik, hogy Forţu professzor agitativ eszköznek akarja tekinteni állítólagos megtámadtatásának hírét- Forţu tanár viszont azt állítja, hogy a kórházban — talán hatósági utasítás szerint — letagadják a sebesült be­szállítását. Az Északi pályaudvaron ma feltűnést keltő incidens történt. Hirtelen egy fiatal cuzistákböl álló csoport jelent meg a pályaudvar perronján és mielőtt még a hatóságok közbeléphettek volna, leszed­ték az ott kitűzött szovjetlobogót, amely a vas­úti konferencián résztvevő többi állam lobogó­jával együtt a kongresszusra érkezett delegátu­sok tiszteletére ki volt tűzve- Az ifjak ezután a Cercul Militarhoz vonultak, hogy az itt ki­tűzött lobogót is eltávolitsák, itt azonban már karhatalom állotta út­jukat. « A fiatalemberek közül, akik valamennyien kis­korúak, néhányat őrizetbe vettek, este aztán valamennyit szabadonboesátották. Pioeştiben több agitátort tartóztattak le, akik egyenruhában járták a falvakat és izgató röpiratokat osztogattak. Rendőri készültség a borbélyok felvonulása ellen. Hétfőn délelőtt tüntető menet vonult fel a bukaresti uccán s a hatóságok politikai tünte­tésre gondolva, nagy készültséget küldöttek ki.. Kiderült, hogy a Bukarestben gyülésező horbélymunkások akartak tüntető felvonulást tartani a vasárnapi munkaszünet felfüggesz­tése ellen. A felvonulást feloszlatták s a mun­kásoknak csak egy küldöttsége jutott be a munkaügyi minisztériumba. Titokzatos kéz adta ki a kisebbség-» ellenes uj iskolai rend eletet A minisztériumban nem tud róla senki és mégis érvényben van Hetek óta járják már az erdélyi szín­igazgatók Bukarestet, de még mindig nem tud­ták elérni, hogy akárcsak Ígéretet is kapjanak arra, hogy a kultuszminisztérium az eddigi uzusnak megfelelően engedélyt adjon a színtár­sulatok idegenállampolgárságu színészekkel való kiegészítésére- Arról van ugyanis szó, hogy a kormány adja fel merev álláspontját és engedélyezze azoknak a szülészeknek a mű­ködését, akiket a színigazgatók a mai viszo­nyok között nem nélkülözhetnek. Hogy meny­nyire létkérdése ez a színtársulatoknak, sőt maguknak a színészeknek is, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy a legtöbb erdélyi s?inijaz a mai napig sem tudta megnyitni a szezonţ. mert éppen azok a helyek betöltetle­nek, amelyek minden színháznál a legfontosab­bak és teljességgel nélkülözhetetlenek. A kultuszminisztérium azzal érvel, a szín­házak kérésével szemben, hogy erdélyi ma- ‘ gyár színészek tiltakoztak a külföldiek been­gedése ellen. Rólunk igazán nem lehet azt mondani, hogy nem honoráljuk a szociális szempontokat, ebben az esetben azonban éppen a szociális nézőpont követeli meg a kormány merev elzárkózásának a feladását. Azok az ál­lásnélküli színészek, akik a kenyerüket féltik külföldi kollégáiktól, bizonyára maguk is rá­jöttek már arra, hogy a kenyefitk éppen'akkor van leginkább veszélyben, amikor meggondo­latlan akciójukat a kormány honorálta. Hiába szerződtetik le a színházak X. Y. kiérdemesült divat és Z. kardaios urat, velük még sem lehet primadoimaszerepeket és drámai hősöket eljá.- szatni. Már pedig, amióta Erdélyben lehetet- lénné vált a szinészképzés, más mód nem áll rendelkezésre a szírd ársulatok kiegészítésére, mint a budapesti utánpótlás. Egészen mostanig a kultuszminisztérium sem zárkózott el ennek az igazságnak felisme­résétől és ljár szerény keretek között, de mó­dot adott az erdélyi magyar színtársulatoknak arra, hogy tagjai egy kis százalékát külföldről egészíthessék ki- Bizonyosra vesszük, hogy megfelelő informálódás után ezentúl is lehe­tővé fogják tenni a magyar színházak műkö­dését és ezzel a komoly és hivatásos színészek egzisztenciáját. Erdélyben az utóbbi években gombamódra elszaporodtak ugyan a színészek, illetve azok, akik ezt a nevet vallják foglalko­zásuknak, — majdnem azt mondtuk, bitorolják, — tehát a külföldi színészek mérsékelt számú beengedése csak az egészséges szelekciót fogja elősegíteni. Elvégre régen megmondták, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Az igazság az, hogy a legtöbb „színész“ sokkal jobban meg tudna élni, hogyha csakugyan vissza­menne a kaptafához, vagy a pult mellé­Végül pedig csak arra hivjuk fel a kultusz­minisztérium figyelmét, hogy Magyarországon egy statisztika szerint háromszáz román ál­lampolgárságú szinósz működik. Manapság, amikor minden állam a kompenzáció és re- kompenzáció kérdésén lovagol, ez is komoly és alapos ok arra, hogy ne gördítsenek nehéz­ségeket néhány magyarországi színész beenge­dése elé. Összesen sem tenne ki többet a szá­muk tizenötnél, tehát ,-színészexportunk“ öt százalékánál. Nincs komoly ok az engedély megtagadá­sára, amit felhoznak, az mind erőszakolt és komolytalan érv. A lényeg az, hogy a kultur- közlekedés határvonalait merevítik el és teremtenek ezzel mind áldatlanabb állapoto­kat. Senkinek nem érdeke ebben az országban, hogy a magyar színészet kulturnivóját hiva­talosan és mesterségesen siilyesszék. Senki­nek nem 4eket érdeke, hogy a kulturközleke- dést mesterkedésekkel, kellemetlenkedésekkel akadályozzák. (Bukarest, október 9.) Közölte a Keleti TJjság, hogy a nagyváradi elemi iskolák ma­gyar tagozataiban bizalmas rendelet utján beszüntették a magyarnyelvű előadásokat és két' órát engedélyeztek hetenként csupán ma­gának a magyar nyelvnek a tanítására. Mivei a közoktatásügyi törvény előírja, hogy az elemi iskolák kisebbségi tagozataiban a taní­tás a kisebbségi nyelven történjék, a bizalmas rendelet ellen Hegedűs Nándor, a Magyar Párt biharmegyei képviselője sürgős interpel­lációval fordult a kamara elnöksége utján a közoktatásügyi miniszterhez. Azóta három hét lelt el, de az interpellá­cióra visszhang nem érkezett. Ezért tegnap Hegedűs Nándor képviselő kihallgatáson jelent meg Andrei közoktatásügyi aiminiszternél, akinek részletesen feltárta ezt a súlyos kisebb­ségi sérelmet. Andrei miniszter kijelentette, hogy ő ilyen rendeletét nem adott ki, az tör­vénytelen és helytelen. Magához kérette Ghibzescu elemi iskolai vezérigazgatót, aki szinten úgy nyilatkozott, hogy ilyen rendelet az ő kezén nem ment ke­resztül. Hegedűs képviselő csodálkozásának adott kifejezést, hogy a közoktatásügyi ad­minisztrációban „felelőtlen elemek“ adhatnak ki bizalmas rendeleteket és kérte, hogy a tör­vényes állapotnak szerezzenek érvényt, amit Andrei miniszter meg is ígért és Ghibzescu vezérigazgató* erie Írásban is utasította. Hegedűs képviselő felkereste ebben az ügyben Caliani kisebbségi iskolaügyi vezér- igazgatót is, aki úgy nyilatkozott szintén, hogy nem tudja, ki adhatott ki ilyen ren­deletet. Neki valaki ebi en az ügyben már panaszko­dott, ő- kérdést is intézett a nagyváradi tan­felügyelőséghez, hogy ki a rendeletnek a gaz­dája, de eddig y ál ászt nem kapott. Minisztériumi körökben úgy tudják, hogy ennek a kisebbségellenes irányzatnak Tulbure György nagyváradi inspektor a spiritus rek­tora- Állítólag az ő befolyásának tudható be, hogy az elemi iskolákról szóló uj törvényter­vezet el is ejtette az állami elemi iskolák kisebbségi tagozatait, de ezt később, mégis rektifikálták és, a törvénytervezetbe később ismét felvet tők a kisebbségi szekcióknak a fenntartását. Azonban valaki a minisztérium­ból vette át ezt az irányzatot, mert tudvalevő­leg a nagyváradi bizalmas rendelkezéshez hasonló kisebbségellenes intézkedés történt Marosvásárhelyen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom