Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-06 / 229. szám

Péntek, 1933. október 6. KeletiUjsxg n T MMMMS. Egy lelőtt kutya robbantotta ki a hunyadmegyel véres incidenst Huszonnégy órán át eszméletlenül, orvosi kezelés nélkül ffeküdt a félti altra vert adóügynök — A marosillyei járás­ban minden képzeletet felülmúl az adóinkvizíció (Déva, október 5.) A dévai közkórház 13-as szobájában keressük fél Nagy Sándor tisztvi­selőt, aki a felsőttapugyi (korábbi számunkban tévesen jelöltük meg a szomszédos Marosillyét, mint színhelyet) egyik szenvedő hőse. Nagy Sándor régebben soffőr volt s a dévai Seiger exportcóg szolgálatában állott, utóbbi időben azonban, amióta elbocsátották, vállalkozott arra, hogy a törvényben kikötött százalékért inkasszálja a hátralékos adókat. Előzőleg a cséplőgépeknél volt afféle gondnok-féle, aki ügyel arra, hogy a kicsépelt búzából legelőször az állami adó térüljön meg s most a cséplés megtörténte után a falusiak adóhátralékait akarta behajtani. Bekötött fejjel fekszik a kórházi ágyon. Sápadt. Fején hatalmas sérülés helye, úgy­hogy jeges zacskót kénytelen a fejére tenni. Elöl néhány foga hiányzik, a felső állkapcsa meg van sérülve. A takaró miatt nem lehet látni a kék foltokat, amiket a rugdosás és az öklök okoztak testén. Igazán csak erős szerve­zetének köszönhette, hogy életben maradt, kü­lönösen amiatt, hogy elájulása után teljes 24 órán keresztül eszméletlen állapotban hagyták minden orvosi segítség nélkül. A lelőtt kutya és az elhajtott juhok. A mult héten szerdán, csütörtökön, pénte­ken és szombaton Félsőlapugyon dolgozott. A szigorú behajtási rendeletnek eleget akart tenni s ahol nem fizettek, fogiáit s a lefoglalt tárgyakat a jegyzőségre szállította. Lefoglalta a szilvát s néhány parasztnak elhajtotta a juhát is. Valószinü, hogy mindez nem minden szóváltás nélkül folyt le. Egy alkalommal pe­dig, mi veil egy ilyen helyen a kutya is meg­akarta marni, Nagy Sándor revolverével a Tudjuk, hogy az egész országban a legna­gyobb szigorral hajtják he az adókat. Min­denki elismeri, hogy az adót be kell fizetni. De, akinek nincsen, az honnan fizessen, kérdezi manapság a szegényebb néposztály és kérde­zik különösen a marosillyei járásban, ahol a mult évi nagy árviz kárait a lakosság még ki sem heverte s az idén már újabb hatalmas ká­rokat kellett elszenvednie. Ebben az évben a .Maros ötször öntött ki és teljesen tönkretette a tengeri- és káposzíatermést. Ahelyett azon­ban, hogy az idén a szokásos adómérséklést és időhaladékot adták volna meg, Dragos rnaros- illyci preceptor olyan vehemenciával fogott az adóbehajtásokhoz, hogy azt az impressziót kel­tette, hogy néhány hónap alatt 2—3 év adó­hátralékát akarta a szegény lakosságon fel­hajtani. Marosillye adósérelmei. Erről a rendszerről egész rémregónyeket mesélnek a marosillyei járásbeliek. Záanon egy tekintélyes kereskedő ment szinte birokra a perceptor egyik hűséges ágensével. Az egyik marósbrettyei román birtokos szinte a ruhá­ját tépte az adóhivatalban észtvesztő elkesere­désében, amikor Dragos perceptor lefoglal­tatta nyári búzatermését. A nyáron a cséplő­gépekhez gondnokot rendeltek ki, újabban pe­dig csak úgy adnak pálinkafőzéshez enge­délyt, ha az ilető nincsen az adójával hátra­lékban. Az egyik igen tekintélyes marosillyei ügyvédnek, aki a mostani körülményekhez ké­pest igen rendes adófizető volt s horribilis ősz szegeket fizetett a kincstárnak, pár ezer fejes adótartozásáért él akarták árverezhetni az író­gépét, s amikor az ügyvéd kibékült 4000 iejes adófizetéssel, a következő órákban a percep­tor kidoboltatta, hogy másnap az ügyvéd író­gépét mégis el fogják árverezhetni. Az egyik mészárosnak az uccáról húzták be egy borjúját az adóhivatal udvarába, amikor azt a mészá­ros a vágóhidra akarta hajtatni. kutyát egyszerűen lelőtte. Faluhelyen egy ilyen kutya elpusztítása nem kicsi dolog s a juhelhajtás pláne borzasztóan hatott a falu­siakra, úgyhogy elhatározták, hogy nem hagy ják megtorlatlanul az adóinkviziciót. Vasárnap reggel, hatósági becslés szerint mintegy négyszáz főnyi paraszt ment a biró háza elé, ahol Nagy Sándor és két csendőr tartózkodott. Amikor Nagy Sándor az ajtón kilépett, hátulról az egyik paraszt fejszével főbeütötte, úgyhogy Nagy Sándor azonnal a földre zuhant s megkezdődött az emberre menő harc, amelyből Nagy Sándort úgy lehe­tett az életnek megmenteni, hogy a csendőrség' a levegőbe lőtt. A lövés után valaki Nagy Sán­dort behurcolta a biró házába. Jellemző, hogy a felsőlapugyi lakosság egész vasárnap zajon- gott, mint a megbolygatott hangyabóly s úgy látszik Nagy Sándorhoz emiatt nem nyúlt senki, úgyhogy teljes segítség nélkül és önkí­vületi állapotban feküdt hétfő reggelig, ami­kor a. dobrai körorvos részesítette első segély­ben s látta el kötéssel, úgyhogy csak hétfő délután tudták a dévai kórházba beszállítani, ahol ápolás alá vették. Hétfő délelőtt a hatósági jelentések utáfc azonnal kiszállott a községbe dr. Atirescu Ieronim hunyadmegyei prefektus, Nestor fő­ügyész s a dévai főszolgabíró. Mint már meg­írtuk. letartóztatták Crainic Ilie dobrai lakos*, akiről azt hiszik, liogy az egész incidensnek értelmi szerzője, de letartóztatlak még vagy 7—8 felsőlapugyi lakost, akiket most hallgat­nak ki. Számosán a közeli erdőkbe menekül­tek, valószínűleg azok közül, akik a szerencsét­len ember megvetésénél resztvettek. A biró s a két csendőr, akiket szintén megvertek, csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Az adót tehát kíméletlen módon ínkasz- szálják, ahol csak lehet, mindenütt. Az adóhi­vatal maga azonban nem igen akar fizetni. Az adóhivatal egy évig és négy hónapig lakott egy földbirtokosnak a házában s emiatt tarto­zik összesen 38.000 lejjel házbér fejében csak­nem két esztendeje. A földbirtokos hiába kéri az adóhivatalt, hogy egyenlítse ki a házbért, az adóhivatal nem fizet, amire a földbirtokos annyit kért, hogy tudja be legalább az adó­jába. Mivel a földbirtokosnak az adója, vala­mivel több mint 38.000 lej, az adóhivatal nem volt hajlandó adóban elszámolni a tartozást, sőt az adó után állandóan kamatokat számit. A saját tartozása után természetesen semmit s a legcifrább, hogy a földbirtokos bútoraira ki is tűzték az árverést. Dr. Atirescu hunyadmegyei prefektus figyelmébe. Ilyen esetek történnek Marosillyén és a marosillyei járásban. A foglalások és árveré­sek napirenden vannak. Az embereknek pedig alig van betevő falatjuk, mert mindenüket, kénytelenek pénzzé tenni, hogy Dragos ur szállítsa az adót Erdély egyik úgyszólván leg­szegényebb járásából. A felsőlapugyi dráma figyelmeztetés, hogy ezentúl jobban vizsgálják meg a lakosság hely­zetét és legyenek a hatóságok is belátással. Mert nem a szándék hiányzik s mindenki meg van győződve arról, hogy a lakosság fizetne, ha tudna. Éppen ezért felhívjuk dr. Atirescu Ieronim hun vad megyei prefektus figyelmét a fentiekre, a szomorú tragédia alkalmából és hisszük, hogy a prefektus ur a pénzügyigaz- gufő urakkal együtt kellő mérséklésre fogja inteni talán túlfűtött ambíciójú tárnokaikat és ágenseiket, nehogy megismétlődjék az ilyen kétségbeesett cselekedet, amely olyannyira romboló hatással van az amugyis borzasztóan elkeseredett népre. — Haţieganu kvesztor az erdélyi autóköz­lekedésben mutatkozó anarchiáról. Tegnapi számunkban cikket irtunk arról, hogy milyen anarchikus állapotok vannak egész Erdély­ben az autóbusz-közlekedés terén. Haţieganu kvesztor a Keleti Újság cikkét elolvasta és az autóközlekedés zavarairól, különösen a szak- képzettség nélkül való goromba soffőrökröl az alábbiakat mondotta: — Kvesztori működésem alatt nagy súlyt helyezek arra, hogy a Ko­lozsváron vizsgázó sofíőrök megfelelő képe­sítést nyerjenek és csak olyan megbízható em­berek menjenek erre a pályára, akik szaktudá­sukkal és fegyelmezettségükkel nem veszé­lyeztetik az autóbusz-forgalmat és az utazó közönség testi épségét. Én a múltban is, mint a vizsgálóbizottságnak az elnöke, mindig a leg­nagyobb szigorúsággal léptem fel a soffőr je­löltekkel szemben és csak azokat akartam át­engedni, akik valóban értik a mesterségüket. Szigorúságom azonban bizonyos körökben nem váltott ki jó hatást, s olyan helyekről jöttek intervenciók, hogy néha bizony nekem is en­gednem kellett a szigorúságomból. Arra kérem az ujságiró-szindikátusokat, hogy a soffőrök vizsgájára újságírókat küldjenek ki, akik sze­mélyesen győződjenek meg arról, hogy a vizs­gáztatásoknál mindent elkövetünk, hogy sof- főrigazolványt csak fegyelmezett, szakképzett emberek kapjanak. A cikknek a hatása alatt utasítást adtam ki, hogy a Kolozsvárról elin­duló autóbuszokat a jövőben még fokozottab­ban ellenőrizzék, hogy az utazó közönség ké­nyelme és személyi biztonsága fölött őrködje­nek. A rendőrség hatásköre azonban a város területén kivül eső útvonalakra nem terjed ki, a megyei országutakon, községekben az el­lenőrzést a kerületi csendőrinspektorátus irá­nyítása mellett a csendörség végzi- Tény az, — mondotta tovább Haţieganu rendőrkvesztor, — hogy az autóbuszok közlekedésére vonatkozó­lag még nincs egységes szabályrendelet, nincs egységes és átfogó ellenőrzés, tehát a közleke­désügyi minisztériumnak a feladatai közé tar­tozik, hogy egy általános szabályrendelet el­készítésével rendet teremtsen az autóbusz-köz­lekedés terén. — Mussolini és a magyar diák. Rómából jelentik: A lapok jelentése szerint Mussolini jókedvében lehetővé tette egy magyar diák­nak, hogy végigutazzék Olaszországon. A sze­rencsés fiatalember ugyanis levélben kérte Mussolinit némi úti támogatásért,- lévén tul- kevés pénze ahhoz, hogy Olaszországot beutaz­za. A Duce meghallgatta a kérést, a budapesti olasz követség utján ingyen vasúti jegyet jut­tatott a magyar diáknak és egy hosszú listát, amelyben fel vannak sorolva azok az olasz vá­rosok és bennük a szállodák, ahol a magyar diák olaszországi utján ellátásban fog része­sülni. — Jármüvek jelentkezése. A kolozsvári rendőrség közli, hogy a közlekedési és úttörvény rendelkezései értelmében a folyó évben is megtartják a jármüvek felülvizsgálását. Először az autók kerülnek felülvizs­gálat alá, majd az állati erővel vont jármüvek, a kő­vetkező sorrendben: november 6-án az 1—100, 7-én a 101—350, 3-án a 351—500, 9-én az 501—600, 10-én a 601—800, 11-én a 801—900, 13-án a 901—1000 és 14-én az 1001—1100-ig terjedő számok. A más jármüveket, a (bérkocsikat) a következő két napon vizsgálják felül, november 15-én az 1—100, 16-án a 101—165. számuakat. A felülvizsgálást a rendörkveszturán végzik, minden tulajdonos köteles személyesen vagy megbízottja által jelentkezni a jármüvei együtt délután 3 órakor, ami­kor a vizsgálat megkezdődik. Az elromlott jármüvek­ről, amelyeket nem lehet felülvizsgálni, a tulajdonos a hajtási engedélyt köteles felmutatni, valamint a jár­mű állapotáról szóló írásbeli bizonyitékot. Akik elad­ták jármüveiket, vagy kivonták a forgalomból, az el­adási, vagy visszamondási igazolványt kötelesek fel­mutatni. Akik a rendelkezés ellen vétenek, azokat a törvényben előirt 4000 lej büntetésen kivül még azzal is sújtják, hogy hajtási engedélyüket visszavonják. * Az EKE gyalogos túrái f. hó 8-án. Bükk, Majláth kút, Szt. Jánoskuthoz. Indulás 8-án reggel 7 óra 30 perckor. Vezető: Pápai Z. Györgyfalva, Felek, BükK- erdö. Indulás reggel fél 8-kor. Vezető: Bogyó I,. Au- tóstura: Okt. 15-én Marosvásárhelyre. Fotókiállítás és a székely főváros megtekintése. Indulás reggel 5 óra­kor. Részvételi dij 100, illetve 110 lej. Vezető: Bo­gyó U A kíméletlen adóvégrehajtás miatt Kovács Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom