Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-29 / 249. szám
tepvişelőhá. 2 BUDAPEST V. Vasárnap r!of.R#T<í«íoi1r. Í933 október 29. Ara 4 te) Előfizetési ftrak belföldön: Egész évre 800, negyedévre 200, egy bóra 90 lej. Magyarországon: Egy tne 60, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 249. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: OlnJ-Koloas- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brasial ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaflók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem kiild vissza a szerkesztőség. /* Királyok a Dunán Károly király Gyurgyevoban száll fel királyi yachtjára, hogy történelmi találkozóra induljon a túlsó part félé. Boris király Rusz- csuk magas partjáról száll be a bolgár udvari yachtba és jön az innenső oldal felé. Valahol a széles Duna hátán, az öreg folyó vizhátának közepén megtörténik az a találkozó, aminek történelmi fontossága van akkor is, ha ez eseményhez fűzött reménységek és diplomáciai számítások nem következnének be. Nem is olyan nagyon régen, a Dunának majdnem ezen a pontján, valamivel lennebb, katonai pontonhíd kötötte össze a két partot. Hosszú pontonhíd, amit komáromi pionirok vertek éjszakai erőfeszítésekkel, a hátuk mögé felvonultatott, töltött csövű nehéz ágyuknak a biztositó és bátorító fedezete alatt. A Duna vize évezredek alatt síkságot, lapályt mosott az innenső oldalon, lefelé vándorlását hegyek tartóztatták fel azon a vonalion, ahol a déli part áll és végighúzódik. A bolgár part ezért magas, a román oldál alacsony és lapályos. Fentről, odaátról széles láthatár tárul errefelé s ez lehetőséget ad a jól célzott ágyulövé- sekre. Valahol talán fel is van jegyezve a világháború krónikájának lapjain, vagy talán elfeledett titok maradt, hogy a túlsó oldal bolgár magaslatairól ágyi lövések estek he akkor is, amikor még nem volt hadiállapot Románia és Bulgária között. Kártevés nélkül ugyan, de nagy gránátok csaptak be a román földrs, azzal a szándékkal, hogy siettessék Bukarestből a hadüzenetet Szófia felé. Ezek az ágyuk, ezek a gránátok nem a bolgár hadseregéi voltak. Nagyhatalmi erők kikerülhetetlenné, halaszthatatlanná tették a két nép közötti háborúnak a megkezdését, aminek elkerülhetetlensége kétségtelenül benne élt már a néplélekben is, csak a kitörés időpontját kormányozták mások. Azóta most történik, ezzel a királyi találkozóval, történelmi nagy lépés a kibékülés felé, amelynek azonban eredménye attól függ, hogy egészen nagyjelentőségű, fordulatos terv áll-e ez első jelenség mögött? Elég csak a nagy háború diplomatáinak közismert emlékiratait olvasni, a Paleologue- ét, Szaszanovét például, hogy adatokat kapjunk arról, mennyire rátették a nagyhatalmak a kezeiket ezeknek a kis államoknak az akaratára. Az antant oldaláról ultimátumszerű szorításokat kapott Románia, Bulgária magatartásának a kovácsolásában az eszközök válogatásával versenyzett a két ellenséges hatalmi csoport. Az oroszok tehermentesítése céljából sürgették Párisból—-Pétervárról a román had- baindulást, a központi hatalmaknak szükségük volt a román-bolgár hadüzenetre, hogy — amint Paleologue Írja — a déli front kétszára román terület fölött harapófogóként szoruljon össze. Ez a haditerv sikerült, de a háború a központi hatalmak katonai összeomlásával végződött. A két nép közötti ellentét irányadó volt a háborús szembeállásnak, de nem volt dönő. Más, nagyobb erők tolták az összeütközés mozgató erőit. Mint ahogyan a balkáni sorsot mindig felülről, mások igyekeztek befolyá--- solni, még a régi komitácsik kováspuskái is nagy metropolisok arzénáljainak kiselejtezett példányai voltak s a szerajevói gyilkosság előkészítő szövevényei mögött is Moszkvát látták a bécsiek, ami miatt a kölcsönös gyanúsítások idegessége siettette a háború kirobbanását. A népek egymásközötti ellentéteinek elintézése a közvetlen utón bizonyára gyorsabban tisztázható- Károly királynak Boris bolgár királlyal való találkozása a közvetlen érintkezés felvételét jelenti. Gyurgyevotól Ruszcsukig mindössze félórás a hajóút, a Duna közepéig csak egy-egy negyedóra. A háború után csak Károly király dunai yacht on Boris bolgár királlyal Titulescu hazaérkezett és résztvesz a királyi találkozón — A liberálisok polgári ellenállást proklamálnak (Bukarest, október 28.) Titulescu balkáni utjának azzal az eredményével érkezett haza, hogy előkészitette a királynak találkozóját Boris bolgár királlyal. Ezt a találkozót még a szinajai kisantant-konferencia idején vették tervbe, akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Boris király nem vehet részt a szinajai ünnepélyen. A három király összejövetele nem volt megvalósítható, azonban Sándor jugoszláv király is külön találkozott a bolgár királlyal és esedékes volt Károly királynak a találkozása. Az előkészületekben azonban egészen csendben dolgozott a diplomácia, úgy, hogy a terv megvalósítása most hirtelen, szinte meglepetésszerűen jön. Titţilescu szombaton délelőtt érkezett meg s a? uralkodó szombaton este már útra is ind’d- A találkozás hétfőn lesz. A dunai találkozó. Károly király este 12 órakor Szinajából királyi .vonattal Baicicba utazik, hogy. Mária királyné születésnapját megünnepeljék. Bal- cicból Giurgiuba megy, hol felszáll a Stefan cel Mare nevű királyi yachtra Iliasievici udvari marsall és Titulescu kíséretében. Ugyanakkor Ruszcsukban Boris király, Musanov miniszterelnökkel egyetemben szintén királyi yachtra száll és a két yacht elindul egymás felé. A dunai találkozó alkalmával Boris király Mu- sanovval átszáll a román királyi yachtra és Károly király vendégei lesznek ebédre,, mely, alkalommal a két uralkodó a miniszterek jelenlétében fontos tanácskozásokat fog folytatni. Titulescu külügyminiszter Savéi Radulescu nlminiszter kíséretében szombaton délelőtt megérkezett Sinajába. A külügyminiszter királyi ebédre volt hivatalos, melynek során beszámolt az uralkodónak a balkáni és általában külföldi útjáról. A libeválisok nem vesznek vészt a tövvénykezés munkájában A liberális párt állandó választmánya ma délelőtt a párt központi helyiségeiben ülést taitott Dúca elnökletével. Az ülésen határozatot hoztak, amely a következő három pontot tartalmazza 1. A liberális párt nem vesz részt a törvénykezési munkában és a kamarában, a szenátusban csak azért maradnak benn, hogy felfedjék azokat a törvénytelenségeket, melyek a jelen kormány uralma alatt életben vannak. 2. A kormány ellen polgári ellenállást proklamálnak és összehívják a párt központi végrehajtó tanácsát, hogy végleges határozatokat léptessenek életbe ebben a kérdésben. 3. November 15-ére összehívják Bukarestben a liberális párt nagy gyűlését. A Lupta a határozatról azt Írja, hogy bár komoly történelmi pártnak tartja magát a liberálisok pártja, mégis I anarchikus eszközökhöz kivan nyúlni s nccai presszióval szeretne befolyást gyakorolni a koronára. A liberálisoknak meg kellene gondolniok azokat a lépéseket, amikkel anarchikus botrányokat szeretnének előidézni. Madgearn a párisi egyezségről. Madgearu pénzügyminiszter délután öt órakor érkezett meg Bukarestbe! s a kormáíny IMIM«................................. .................................................................... több tagja várta a pályaudvaron. NyiHatkoza- tot adott a sajtó számára. — A külföldi hitelezőknek le kellett mon- daniolc arról, hogy az 51 millió francia frank esedékes összeget teljes egészében kiutaljuk. Le kellett mondaniok arról, hogy a népszövetségi paktumot a kormány betűről betűre végrehajtsa. El kellett ismerniük, hogy a költség- vetés egymilliárd 300 millió lejjel való csökkentése elkerülhetetlenül szükséges. Hozzá kellett járulniok ahhoz, hogy a belföldön elhelyezett értékpapír-kötvények más elbírálás alá kell hogy essenek, mint a külföldiek. Megállapodás jött létre a mezőgazdasági adósságok rendezésére fordított 900 millió lej felhasználásáról is s a külföldi hitelezők hozzájárultak, hogy ezt az összeget produktiv termelésre fordíthassa az agrár-hitelintézet. — Ha többet is adtunk a tervbevett húsz százaléknál, más könnyítésekkel elértük a költségvetés 1 milliárd 300 millióval való csökkentését. Elmondotta a pénzügyminiszter, hogy januárban uj tárgyalások lesznek a kölcsönren- dezés végleges megoldása érdekében, azon az alapon, amit a külföldi szakértők Románia fizetőképességéről megállapítanak. most kerülhetett sor a közvetlen tárgyalásra, aminek a fontosságát éppen az emeli eseményszerű jelentőségűvé, hogy maguk a koronás uralkodók indultak erre az útra. Azonban tartani attól lehet, hogy e találkozók, szófiai utazások mögött ismét olyan hatalmi csoportosulások érdekei szövődnek, amelyek minden kialakulást kikerülhetetlenül befolyásolnak. Hiszen a bolgár népnek másfelé fűződő érdekeivel szemben a dunai találkozó előkészületei a kisantant terveibe szövődtek bele. De mégis történelmi esemény, hogy a királyi yachtok a két partról elindulnak. —ágo—•
