Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-29 / 249. szám

KFLETIÜJSJÍG Vasárnap, 1933. október 29. Â Magyar Párt lobogója alatt egyesületbe tömörült a brassói magyar ifjúság Nagy lelkesedés mellett mondották ki az ifjúsági szakosztály és egyleti helyiség megalakítását (Brassó, október 28.) A brassói magyar ifjúság régóta várt megmozdulása és egységbe tömörülése valóban méltó keretek kö­zött zajlott le. Impozáns és lélekemelő volt a felvonu­lás, amelyben az iparos, ke­reskedő, tisztviselő és sza­badfoglalkozású magyar fiatalságnak több mint kétszáz tagja vett részt. Tegnap este tartotta meg a brassói ma­gyar ifjúság nagygyűlését, nagy érdeklődés mellett. Az idősebb nemzedék számos tagja is megjelent az értekezleten, ezz.ett is bizonyítva, hogy értékeli az ifjúság megmozdulását. Az előkészítő bizottság nevében Székely Géza új­ságíró üdvözölte a megjelenteket és röviden vázolta a mozgalom történetét. — Négy-öt magyar ifjú összehajolt fejé­ből nőtt ki ez a mai gyűlés — mondotta emel­kedett hangon Székely. A siránkozásnak régen vége, a munkát megkezdtük. A mai gyűlés elhatározó jelentőségű. Dönteni kell afölött, akarunk-e dolgozni a magyarságért, vagy to­vábbra is tunya tétlenségbe merülve nézzük a magunk és fajunk pusztulását? Hiszem és re­mélem, hogy mai gyűlésünkből áldás fakad. Erre kérem Isten áldását. Az egyszerű és meleg szavak után felzg- gott a taps és pillanatok alatt a lelkesedés tü­zes ára.ma járta át a jelenlevőket. Fiatalok és öregek. Ezután Dániel Antal jogszigorló emelke­dett szólásra, aki az uj nemzedék lelkivilágát, ideológiáját, eszmei célkitűzéseit ismertette. Foglalkozott a nemzedékek között fennálló fe­szültséggel és leszögezte, hogy annak elsősor­ban anyagi okai vannak s az ifjúság csak má­sodsorban teszi bírálat tárgyává az idősebb nemzedék társadalomszemléletét, értékelésének mértékeit s általános életfelfogásának mód­jait. Beszélt az ifjúság szociális és demokra tikus gondolkozásáról és elengedhetetlen szűk ségként hangoztatta a nemzedékek találkozó­ját, amely régóta esedékes a magyar életközös­ség érdekében. A Magyar Párt keretein belül A lelkes ovációval fogadott tartalmas be­széd után Tőkés György, kereskedelmi iskolai tanár beszélt az. ifjúsági mozgalom célkitűzé­séiről. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek feltétlenül szükségessé teszik, hogy az ifjúság egy nyilvánossági joggal rendel­kező szervezet keretein belül tömörüljön. Sze­rinte az egyetlen lehetőség a Magyar Párt ke­retein belül mutatkozik. Elsősorban azért, mert ez a szervezet egész Erdélyt átfogó ala­kulat, másodsorban pedig, mert a Magyar Párt a marosvásárhelyi nagygyűlésen kimon­dotta az ifjúsági szakosztályok megszervezés sót. Különösen ez az utóbbi érv bir elhatározó jelentőséggel, mert ha az ifjúság másfelé cso­portosulna, előállana az a veszély, hogy egy széles alapokon nyugvó és egységes ifjúsági szervezet helyett két különböző csoportja ala> kulna meg az ifjúságnak. — Tagozati központot kívánunk felállítani — mondotta Tőkés — s ennek a központnak két irányú munkásságot akarunk adni. Elsősor­ban kataszterben foglaljuk össze a brassói ma­gyarságot, illetőleg az ifjúságot. Nyilván akarjuk tartani erőinket és lehetőségeinket, vagy más szóval oda kívánunk hatni, hogy a brassói magyarság keretén belül egy egymást minden téren támogató szellem alakuljon ki. — A kulturális téren való munkálkodás is legfőbb feladataink közé tartozik. Ennek leg­elemibb követelménye egy otthonnak a meg­teremtése, melyben a tagozat tagjai bármikor összejöhetnek, véleményt cserélhetnek és a rendelkezésükre álló folyóiratokat, könyveket olvashatnák. Továbbá az őszi és téli hónapok­ban mindenféle tárgykörből vett előadások tartását valósítanánk meg. — Mint a Magyar Párt ifjúsági tagozatá­nak, nagyon természetes, hogy a magyarpárti politika mellett kell államink. Nem is ttehet a célunk egy más politikának a bevezetése, kö­vetelése és hangoztatása, hanem kifejezetten csak a jövő politikai életre valló előkészítés. Végeredményben előbb vagy utóbb az ifjúság fogja elfoglalni a mai vezetők és vezetettek helyét, érthető tehát az a követelése, hogy már azelőtt is politikai nevelést nyerjen. Tőkés György végül améllett foglalt állást, hogy az Domináló többséggel hozták meg a határozatot. Ugyancsak ennek a vélemény Deis adtak ki­fejezést Meisel József, dr. Fehér Emánuel, Dá- nór Lajos, Papp Gábor. Szécsi Sander felszóla­lása után a vitát Meisel Rudolf lrappáns felszólalása döntötte el, aki Szécsi Sándor be­szédéből indulva ki, hangsúlyozta. hőgy az élő Magyar Pártot nem nélkülözheti ă*mw- gyar társadalom. Beszédét tomboló leikéibe) és fogadta, melynek lecsendesedése után Szé­kely Géza a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Mondja ki a nagygyűlés, hogy: 1, feltétlenül szük­ségesnek tartja az ifjúság megszervezését, 2. elvben úgy határoz, hogy a szervezkedést a Magyar Párt ke­retein belül hajtja végre, 3. kiküld egy héttagú bizott­ságot, melynek tagjai Dániel Antal, Magyary László, Szávai Aurél Béla, Tőkés György, Asztalos Sándor, Kuharcz Olivér és Kopacz András, akik a Magyar Párt brassói tagozatával megkezdik a tárgyalást, a teljes kulturális, gazdasági és adminisztratív autonómia el­vén álló ifjúsági szakosztály megszervezése érdekébert. A nagygyűlés a határozati javaslatot fölé­nyes többséggel elfogadta, heten szavaztak a Székely Társaság mellett és egy párén tartóz; kodtak a szavazástól. Végül Szávai Aurél Béla konkrét indít­ványt tet't, hogy a felállítandó egyesületi helyiség céljaira tehetsége szerint mindenki hozzon áldozatot. A beszéd hatása alatt havi 2960 lejt jegyeztek le a jelenlevők. ,4 A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. ;)(SEIiE€T MOZGÓ)G Ma, vasárnap, utoljára iEVERIM kapitány mélyen megrendítő film, csodaszép felvéte'ekkel Főszerepekben: Várkonyl Mihály, Lóul Trenken, Louise Ullrich. Hétfői kezdettel: CLIVE BROOK legújabb szenzációs filmje SHERLOCK HOLMES UTOLSÚ KALANDJA! tendlcivü! izgalmas detektív történet. A másik főszerepben: Miriam Hopkins. ffjuság eredményes megszervezésére a szom­szédsági rendszert találja legalkalmasabbnak. A nagysikerű beszéd után megindultak a hozzászólások, amelyek mindvégig tárgyilago­sak voltak és becsületes szándékból fakadtak, í Elsőnek Kovács Gábor szólalt fel, aki indítvá­nyozta, hogy az egyes munkakörök feladatai­nak tanulmányozására külön bizottságok ala­kuljanak, amelyeknek összessége egy nagy­tanácsot alkotna. Fúró Gyula, a megmozdu­lás alapjait a kölcsönös szeretetben, szigorú fegyelemben és áldozatkészségben látja. Ellznzéki hang. Kacsó Sándor szerint alkalmasabb volna a Székely Társaság keretén belül való elhelyez­kedés. Elgondolása szerint az ifjúság egységes munkáját úgy is lehetne biztosítani, bogy az ifjúság a különböző gazdasági, kulturális, tár­sadalmi és politikai alakulatok keletén belül dolgozzon, de állandó kontaktusban legyen egy­mással. Hangsúlyozta azt', hogy felszólalásában egy kisebb ifjúsági csoport véleményét tette magáévá. Tőkés György és Szabó Sámuel hozzászó­lása után dr. N a g y László megkapó szavak­kal kérte a gyűlést, hogy hidalják ác az ellen téteket és próbálják meg közös nevezőre hozni az egymással szembenálló véleményeket. — Tragikus lenne, — mondotta beszéde vé­gén, ha már munka kezdetén bomlási folya­mat indulna meg, amelynek súlyos következ­ményei lehetnek. Ambrus Imre dr. szerint veszélyes lenne az az egység, amely az ifjúságot a különböző célú egyesületekbe tömöritené, mert nagyon valószinii, hogy ezek között a csoportok között nem jönne létre az egységes munkaprogram. Indítványozta, hogy a nagygyűlés határozzon .józan megfontolás után, hogy a Magyar Párt, vagy a Székely Társaság kereteit akarja fel­használni. A különböző véleményekre Dániel Antal válaszolt. Összegezte az összes érveket, amelyek az egyik és a másik elgondolás melléit elhang­zottak. Éles tisztánlátásával és logikusan fel­épített válaszában egymás után oszlatta el a felmerült aggodalmakat és tisztázta azokat a fogalmakat, amelyek a vita hevéljen felmerül­tek s végeredményében tisztán áhította az ifjúság tömege elé azt a parancsoló szükséget, hogy ifjúságnak egységesen és osztatlanul a Mngyur Pártban, van a helye. Gróf Teleky Margit iparművészeti kiállitása a vármegyeházán Érdekes és figyelemreméltó iparművészeti kiállítást néztünk meg a vármegyeháza üveg­termében. Gróf Teleky Margit állította ki ipar- művészeti munkáit; asztalterítők, bridge-asztal diszek, dívány és faldiszek ezek, amelyek nem nagy igényességgel, de abszolút művészi Ízlés­sel, nagyszerű szín- és formaérzékkel vonják magukra a figyelmet. Len- és szőttes vászonra egyszerű diszitéseket, virágokat és más dísze­ket varr színes selyemfonállal. Látszólag na­gyon egyszerű dolgok ezek, de a színek és for­mák harmonizálása, a díszítések nemes egysze­rűsége, a minták ötletes összeválogatása s a művészi kidolgozás, olyan iparművészeti érté­ket jelentenek, amelyek minden elismerést megérdemelnek. Kiilönöf. érdeme a kiállított daraboknak, hogy a minták egyszerűek, a formák nemesek és a színek finom ízlésre vallanak. Gróf Teleky Margit nem ragadtatja el magát divatos külön­legességek, hatástkeltő modern minták és ol­csó dekorativ szinek felé, amit ő csinál, az egy­szerű és egyéni. Ebben van a kiállított dara­boknak a legnagyobb iparművészeti érdekes­sége. És amit csinál, az mind praktikus célo­kat szolgál, tehát nemcsak szobadísz, hanem nélkülözhetetlen tárgyak is. A saját tervezésű dolgain kiviül, ősi ma­gyar motívumokkal és mintákkal diszitett té­rítőkét is állított ki, amikkel a népi iparművé­szet történelmének tesz szolgálatokat­Az iparművészeti kiállításnak dekorativ jelleget ad Mikola András és Boldizsár István néhány képe, amelyeket kolozsvári képkiállitá- sokon részben már láttunk. Itt.Írjuk meg, hogy a gróf Teleky Margit teritői rendkívül olcsók. Az anyag és az előállítási ár is alig van megfizetve és ami a legnagyobb érték, az iparművészeti plusz — azt ingyen, kapja a vá­sárló. Miért kell akkor gyári bóvlit vásárolni?! Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési íhger, derék­fájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés! rohamoknál a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata kellemes megkönnyebbü­lést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom