Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-26 / 246. szám

Csütörtök 1933. október 26. 6 ti KUÉTtUjSKO wmmmmmmmmwwmmm. IRODALOMtsMÜV£SZET ¥ Zilahy Lajos önvallomása uj darabjáról (Budapest, október 25.) Kedden este zajlott le a hetek óta nagy érdeklődéssel várt Zilahy-preraiér a Magyar Színházban. Zilahy Lajos darabja felé már azért Is nagy várakozással fordult a közfigyelem, mert a kiváló iró maga jelentette ki, hogy ezúttal eltért a jól bevált pesti darablrói sablontól és a mai élet legmé­lyebb és legizgatöbb problémáit vitte szdnpadra. Ilyen körülmények között érthető, hogy már napokkal ezelőtt valósággal ostrom alá vették a Magyar Színház jegy­pénztárát s az igazi nagy premierek atmoszférájában folyt lé a bemutató. Az előadást úgyszólván tizpercen- kint szakították meg a fergeteges tapsviharok, a felvo­nások végein azonban hiába szólították a lámpák elé az írót, Zilahy előzetes bejelentése szerint nem jelent meg a közönség előtt és csak az utolsó felvonás után hajolt meg a tomboló nézőtér tapsaira. Ekkor azonban egymásután tizenötször kellett a függönyök elé lépnie. Érdekesnek tartjuk közölni Zilahy Lajosnak azt az önvallomását, amelyet egy budapesti színházi lap­ban publikált darabjáról s amely megfelelő Ízelítőt ad legújabb színmüvéből: „A tizenkettedik óra" cimü darabomat már a ta­vasszal befejeztem. Ot hónapig pihentettem és az ősz­szel újra elővettem és átdolgoztam. Még ebben a for­májában is kísérletnek szánom, tudniillik formában és hangban megpróbáltam valami újat keresni. A modern drámairodalom útvesztőbe került. Ezt minden iró érzi önmagában. Az élet, a valóság ma már úgy harsog és úgy szárnyal körülöttünk, hogy szegényeknek érezzük magunkat azokkal a drámai problémákkal, amiket a mult század hagyott ránk, szinte klasszikus örökség­képpen. Csak egy utunk lehet: követni a mai idők rit­musát. Ez a ritmus azonban ma még annyira kaotikus, hogy a drámairó nem tudja megtalálni benne azt a harmóniát, amit talán „örök emberinek“ lehetne ne­vezni és ami minden irodalmi munka lelke. „A tizenkettedik óra" szimbolikus darab, amely azonban minden pontján a valóság síkjával érintkezik. Idő tekintetében a máról szól, a hely és az ország azon­ban képzeletbeli, mert bizonyos pontokon szüksége van a darabnak teljes irói szabadságra. De nem is egy or­szágról vagy bizonyos emberekről szól a darab, ha­nem magáról az Emberről. Komédiának nevezem, mert bármennyire tragikus is mindaz, ami most kö­rülöttünk folyik a nagy világpolitikában, valami örült komédiához hasonlít. A darab tragikuma egy emberi lélek, aki a saját maga kis életének rettentő tragé­diáját felnagyítja ónmagában az egész emberi faj tra­gédiájára. „A tizenkettedik óra“ tehát az egész em­beriség tizenkettedik óráját jelenti, jelenti az utolsó pillanatot, amelyben még cselekedni lehetne, vagy legalább is kellene... Valóság és fantasztikum kevere­dik a darabban, amelynek stilusa a színészekre is igen nagy feladatot ró. Csak elragadtatással tudok nyilatkozni arról a teljesítményről, amelyet Hevesi Sán­dor rendezése alatt a Magyar Színház gárdája, Makay Margit, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Somlay Artur, Be­regi Oszkár, Ráday Imre, Gőzön Gyula, Toronyi Imre, Z. Molnár László, Baló Elemér, Peti Sándor, Dán Etelka, Bársony Erzsi, Szigeti Jenő, Abonyi Tivadar, Gonda József, Vándory Gusztáv és a többi jeles mű­vész kitűnő együttese mutat. Hauptmann Gerhardt: Naplemente előtt A Magyar Szinkáz kedd esti bemutatója A Nobel-dijjal koszoruzott költőfejedelem: Hauptmann Gerhardt Naplemente előtt cimü drámáját mutatta he kedd est© a kolozs­vári Magyar Szinház. Hauptmann Gerhardt a drámatörténeti fejlődés ibseni vonalában iveit fel arra a csúcsra, amely a világirodalomban kimagasló helyet biztosit nevének. Hauptmann Gerhardt problémái örök emberi problémák maradnak, mert bár minden darabjának tar­talma szervesen összefügg a kortvinetekkdl, az aktuáiitáson felül mindig az emberi sorsok konfliktusát helyezi koncepcióinak központi gondolatává. A Naplemente előtt-ben a hetvenéves em­ber emésztő és tragikus szerelmét irja meg, a hetvenéves férfiét, aki végzetes és kibékit- hetetlenül szembekerül családjával, gyermekei akaratával és dllenérzésével, amely saját egyéniségének és érzelmi kimélyülésének sza­bad szárnyalását megakadályozza. A probléma nem uj. Zola Pascal orvosában, Galsworthy a nyolcvanéves Jolion tiszta és ideális vonzalmának finom rajzával a Forsyte Sagaban, Jókai egyik regényében és saját való­ságregényében szintén feldolgozták, — tenné1 szetesen más világításban és beállításban, — a hanyatló emberi kor fellángoló szenvedélyét Hautmann Gerhardt hetvenéves embere, a tiszteletreméltó gazdag polgár hanyatló éle­tének alkonyán, de még erős és szívós fizikum­mal, egyensúlyozott lélekkel szerelmes lesz egy huszonkétéves leányba. A szerelem olyan vég­zetesen lángol fel benne, hogy ha viszonzást nem talál, szilárd elhatározással lemond még az életről is. A tragikus szerelem azonban nem a fiatal leány hajlamain és vonzalmának meg­tagadásán válik valóban tragédiává, hanem a családnak, gyermekeinek heves és megérteden ellenállásán, ami végül a gondnokság alá he­lyezés brutális megalázásával alakul át Lear- királyi drámává. A gyermekek a családi és vagyoni érdekközösség megmentését fölébe helyezik ösztönös gyermeki szeretetüknek és mint az utolsó felvonásban az apa szemükbe vágja: fai'kasokká, rókákká és ragadozókká alakulnak át. Az előadás igyekezett Hauptmann nagy­szerű drámáját méltó keretekben és eszközök­kel reprezentálni. Tóth Elek játszotta az öreg Klausent. Olyan volt, mint egy szijjas, erős tölgy, amelynek a törpe cserjék közt való ural­mát csak egy villámcsapás vághatja ketté. A valószínűség és illuziótkeltés teljes fegyverze­tével tette hitelképessé szerelmét és Lear- királyi apai fájdalmak tépték hangját,amikor gyermekei árulására féleszmél. Hatása olyan mély és meggyőző volt, hogy a harmadik és negyedik felvonásközt a közönség tombolva tapsolta át. Meg kell dicsérnünk a rendezésben az elő­adás zökkenésmentes tempóját. A stílusos szín­padi kiállítást. De ki kell emelnünk azoknak a teljesítményét is, akik az átlagos rutin szín­vonalán túl fjZ egyéni karakterizálás és ábrá­zolás magasságáig fellendültek. Tompa Béla és Erényi Böske voltak ezek, akik nemcsak szerepet, végszóra elhelyezett dialógusokat, akciókat és mozdulatokat nyújtottak alakítá­sukban, hanem igyekeztek életessé tenni mon­danivalóikat. Különös meglepetés volt Erényi Böske, aki a könnyű cs lenge operettmüfej területéről nem parvenü módjára lépett a ko­moly dráma szinterére, hanem ösztönös köz­vetlenséggel, művészi mérséklettel játszotta a hauptmanni finom leány-figurát. Egy öreg lakáj szerepében egy Dancsó nevű fiatal szí­nész keltett feltűnést alakításának diszkrét, de markáns eszközeivel. A darabban játszottak még Bárdi Teréz, Benes Hona, Miklóssy Mar­git, Kerekes Ilona, Mészáros Béla, Balázs Samu, Tompa Sándor és Puskás István, akik szereptudással és önfegyelmezéssel alkalmaz­kodtak a rendezői intencióhoz. Az ensemblából érthetetlenül hiányzott Réthely Ödön neve, pedig ez a komoly, lelkes művészember sokszor bebizonyította nélkülözhetetlenségét. Most el­maradt szereplése is csak emelte volna a szín­vonalat. (*) N. Szele Irén és Kolár Károly szona­tina Hangversenye csütörtökön, 26-án este a kath. gimnázium dísztermében. Műsoron: Mo­zart, Paganini, Weber, Schubert és Dvorak müvei. (*) Megjelent a Pásztortüz 19-lk száma. Makkal Sándor „Lélek és gyakorlat“ cimü nagyszerű tanulmá­nyát közli vezetöhelyen Erdély legnépszerűbb szépiro­dalmi lapjának, a Pásztortüznek 19-ik, legújabb szá­ma. Kosztolányi Dezső novellája, valóságos kis remek­mű. Komáromi János és Kováts József novellái érdekes és értékes művészi alkotások. Kováts József ezenkívül „Reklám és könyveim“ cimen még szellemes kis elme­futtatást is irt. .1ár ősi Andor Kosztolányi uj regényét, < az Esti Kornél-t méltatja szép Írásban. Dsida Jenő, Büzödi Jakab György, Teleki Sándor és Havas István versein kívül Nagy Péter regényének újabb folytatását találjuk a szépen illusztrált, szerkesztői üzenetekkel bővített számban, mely a néhány nappal ezelőtt meg­nyitott bánffyhunyadi Kalotaszegi Néprajzi Muzeum egyik érdekes részletének képét közli címlapján. A Pásztortüz szerkesztősége és kiadóhivatala: Cluj-Ko- lozsvár, Str. Baron L. Pop (v. Brassai u.) 5. sz. Kérjen mutatványszámot. A MAGYAR SZÍNHÁZ PETI MŰSOR Ví Csütörtök d. u. 4: Erik a buzakalász (ifjúsági helyár), este 8: Naplemente előtt. Péntek: Magdát kicsapják. Szombat d. u. 4: Naple­mente előtt, szombat este 8%: Magdát kicsap­ják, Vasárnap d. e. 11: Akácfavirág (matiné helyár), d. u. 4: Egy csók és más semmi, este 8: Lipinskája egyetlen fellépte (mérs. em. helyárak), hétfő 8: Magdát kicsapják. Az esti előadások pontban 8-kor, szombaton fél kilenckor kezdődnek. Helyárak minden ille­tékkel és repülöbélyeggel együtt: Zsöllye 45, páholyülés 25, I. és II. r. támlásszék 30, HL r. támlásszék 20, alsó erkély 20, felső erkély 15, állóhely 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Naplemente előtt. Az első drámai premieren majdnem zsúfolásig megtelt a színház és a komoly, szinte klasszikus szám­ba menő Gerhart Hauptmann Naplemente előtt c. mü­vét valósággal müsordarabbá avatta a premier közön­sége a- sok taps és kihívás által. A darab ma, csütörtökön és szombaton d. u. lesz a színház mű­során. Magdát kicsapják, pénteken este először. Az idei szezon első vígjátéki premierje vidám, szellemes, bátorhangu és a modern felsőbb iskolát vég­zett leányok lelki és gondolatvilágát visszatükröző darab lesz. A darab teljesen újszerű, fordulatos és a helyzetkomikumok folytán végig derűs hangulatban fogja tartani a közönséget. A címszerepet, Magdát (a jópofát) igy nevezi a szerző, Bárdi Teréz játsza, a többi szerepeket Kerekes Ilona, Czopán, Vass Piri, Koós Dodó, Vékony Franci, Kiss Öli, Mészáros Béla, Rajnay és Tompa Sándor játsszák. A rendezést Tóth Elek végzi, aki olyan tempót diktál a darabnak, amely még a francia vígjátékok szokott tempóját is felül­múlja. A Magdát kicsapják pénteken először, szom­baton, hétfőn és kedden mindannyiszor este kerül színre. Akácfavirág vasárnap d. e. 11-kor matiné helyárakkal. Vasárnap délelőtt ismét egy nagysikerű hires operettel kedveskedik az igazgatóság a matinét láto­gató közönségnek. Fráter Lóránd Akácfavirág cimü operettje kerül szinre 11 órai kezdettel, 17 és 10 lejes matiné helyárakkal. Az előadásra tanácsos jegyekről előre gondoskodni. Egy csók és más sesmmi vasárnap d. u. 4-kor. Vasárnap d, u. 4-kor az idei nagy operette siker, az Egy csók és más semmi kerül szinre 7-edszer, a premier nagyszerű szereposztásában, rendes hely­árakkal. Lipinskája előadó estje. Vasárnap este tartja egyetlen előadó estjét szen­zációs uj válogatott művészi műsorral a világhírű előadómüvésznö. A világvárosok valósággal versenyez­nek, hogy megnyerhessék egy-egy föllépésre. A szin­ház igazgatósága is csak nagy áldozatok árán tudta erre az egyetlen előadásra megnyerni a művésznőt, amely alkalommal a helyárak mérsékelten emeltek lesznek. EDISON MOZGÖ MCSOKA. - I. Erdélyi bemutató először: Pinty és Ponty, mint Ka­landorok. II. Utolsó éjszaka. Főszerepben Cliwe Brook. III. Legújabb Eclair journal, melynek ke- rétében bemutatásra kerül a kiskapusi gázégés és a gödöllői dzsembore. IV. Charlie, mint bandita. Vasárnap d. e. 11 órakor 5 lejes hely árakkal: Mona Lisa. , A ROYAL MOZGÓ MŰSORA: Ma, csütörtökön: Fővárosi mintára. Nevető esték. Két nagy vigjátéksiáger és artista attrakciók. I. Lampe, mint munkanélküli. Fősz.: Szőke Szakáll, Hermann Blass. II. Rosmarin milliói. Fősz.: Fritz Grünbaum. III. Vox tánccsoport csodagyermekei­nek személyes fellépte, bámulatos uj programjuk­kal. ROMAN OPERA MŰSORA; Csütörtök: Sámson és Delila. Péntek: Varázsfuvola. Szombat: Carmen. Vasárnap d. u. 3 órakor: Tosca. BEKÜLDÖTT HÍREK A Kolozsvári Iparos Egylet Hölgyválasztmánya folyó hó 28-án, (szombaton) este 8 órai kezdettel tart­ja háziestélyét Piaţa Unirii 23. szám alatti helyiségé­ben, melyre ezúton hivja meg a t. tagokat és az érdek­lődőket a rendezőség. Szüreti mulatság. A Székelyek Kolozsvári Társasá­ga f. évi október hó 28-án este 9 órai kezdettel „Szü­reti mulatságot“ rendez, Cogalniceanu-Farkas u. 7. szám alatti földszinti és emeleti helyiségeiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom