Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-26 / 246. szám

4 KelítiUjssg ’Csütörtök, 1933. október 2$. Erőszakkal letörték a bukaresti gazdászok sztrájkját A diákok a hatóság fellépésére elhagyták a diákotthont és nagyrészük hazautazott (Bukarest, okt 25-) A bukaresti gazdasági aka demia hallgatóinak sztrájkjával kapcsolatosan a helyzet mind jobban kiéleződik- A rektorátus tegnap karhatalmat vczényeltetett ki, hogy a diákokat erőszakkal eltávolittassa a diákott­honból és az épületet kiürítse. Tegnap reggel nyolc órakor járt le ugyanis a rektorátus ál­tal megszabott határidő, ameddig a diákoknak fel kellett hagyniok a sztrájkkal, ellenkező esetben kiürítik az otthont. A rektorátus min­den intézkedést megtett, hogyha a diákok szépszerével nem vonulnak ki, erőszakkal hajtsa végre határozatát. Hogy az összes diá­kok szolidaritását megtörje, a rektorátus lépé­seket tett, hogy kapjanak ingyenes vasúti je­gyet, amellyel falujukba utazhatnak, azt re­mélve, hogy ezáltal a sztrájkolok nagyrésze el­hagyja a várost. Heggel S órakor meg is jelent egy rendőrkomiszár a prefekturáról és magá­val hozta a „munkanélküli“ jegyeket. A diá­kok azonban nem fogadták el a jegyeket és nem hagyták el az otthont. Mikor a rektor többszöri személyes fölszó- litása is eredménytelen maradt, jelentést tett az esetről a belügyminisztériumban és a pre- fekturán. Pillanatok alatt csendőrosztagok lepték el az egyetem körüli uccákat, a rektorátuson pedig megjelent a megyei fő­ügyész, Prooop Dumitru, egy rendőrkvesztor, több csendőrségi tiszt és rendőrkomiszár. Mi­kor a diákok látták, hogy nem szállhatnak szembe a karhatalommal, mert az felesleges letartóztatásokkal és kellemetlenségekkel járna, csendesen kivonultak az otthonból. Az otthon kiüresitése után a diákok megjelen­tek a rektorátusnál, hogy felvegyék az utazási igazolványokat, amelyekkel falujukéba mehet­nek, mert az események után az uccára kerül­tek. Ezzel az alkalommal az akadémia igazga­tója, aki a kiürítéssel meg volt bízva, beszédet intézett a diákokhoz, melyben elmondotta, hogy az egyetemet nemsokára újra megnyit­hatják és folytathatják a vizsgákat a diákok, azzal a feltétellel, ha a memorandumot aiairó 183 sztrájkoló jelentkezik és nyilatkozatot ir alá, melyben igazolja, hogy tettével nem akarta megsérteni a tanári kart. A diákok nagyrésze azonban felvette az ingyenes utazási igazolvá­nyokat és hazautazott. Az eseményekkel kapcsolatosan a diákszö­vetség vezetősége nyilatkozattal fordult a la­pokhoz, amelyben kifejti, hogy a rektorátus ál­tal kiadott tájékoztatás a sztrájk okáról és me­netéről nem felel meg a valóságnak. Nem anarchikus mozgalomról van szó, amelyet a diákok egy része rendez, mert jogos és szüksé­gektől kényszeri tett ez a lépés és három kivé­telével az egész diákságot tömöríti. Tulmagas taxákat szednek és a vizsgadijak körül súlyos visszaélések történtek a tanárok részéről. Ahe­lyett, hogy a gazdasági körülményekhez ará- nyitva engedményeket adnának, ez év júniu­sában még felemeltek egyes dijakat- Ezekután nem tehettek egyebet, minthogy a módjukban levő eszközökkel védték az érdekeiket. Az pe­dig kétséges, hogy az ingyen jeggyel hazauta­zott szegény diákoknak mégegyszer lesz-e pén­zük visszautazni. ..............................................................................................................................................................................---------*-----—— —«— Nyolc és félmillió leit lopott el hiszékeny barátnőjétől a bukaresti szélhámosnő A besszarábiai bojár Szregyc kecskére bízta a ^ káposztát, tolvajra hatalmas agrárkövetelésének kiharcolását — Mad­ridban fogták el az évek óta bujkáló „barátnőt“, de a pénzt az utolsó fillérig elköltötte (Bukarest, október 25.) A bukaresti rendőrség ér­tesítést kapott, hogy a madridi rendőrség nemzetközi körözöievél alapján letartóztatta itamnieeanu Elena asszonyt, aki valaha a. legelőkelőbb bukaresti körök tagja volt, kitűnő összeköttetésekkel rendelkezett és ezek révén igen nagy szerepeket vitt. A letartóztatás oka az, hogy a feltűnően szép asszony a szószoros ér­teimében ellopta barátnője nyolc és félmillió lej értékű vagyonát és a külföldön nyomtalanul eltűnt. Kamniceanu asszony simert volt Európa vala­mennyi előkelő üdülőhelyén és Génuában állandó la­kást tartott. Egyik alkalommal összetalálkozott egy dúsgazdag barátnőjével, Irateli Olgával, akinek férje beszarábiai földbirtokos volt, de később nagy vagyonát az állam kisajátította. Irateliné, amikor semmiképpen Den tudott hozzájutni a kisajátított bú-tokaiért járó pénzéhez, Béesben telepedett le. Tudta, hogy barát­nőjének, Ramniceanu asszonynak előkelő összekötte­tései vannak és gyakran megfordul Bukarestben, tehát megkérte, hogy járjon közben az ügyében és egyszer- smlnt felhatalmazta arra is, hogy a pénzt vegye fel az állampénztárból. A szép Ramniceanu Elena sietett is nyomban Bu­Megjelent: J_] Q WELLS Ml LESZ HOLNAP A jövő regénye. 450 oldal, dUzvászonkötésben 144 lej (az angol kiadás 480 lej !) minden könyvkereskedésben, v. ahol nine T [A F) A ’TWnál I Kérjen Athenae­JLLvL Kvár I um jegyzéket!!! karestbe utazni és megkezdte az ügy elintézését. Ki­tűnő összeköttetései révén elérte, hogy az Irateli Olgá­nak járó hatalmas összeget, nyolcmilliónégyszázötvenkétczer lejt készpénz­ben kézhez kapta, sőt befolyása odáig terjedt, hogy engedélyt kapott a ha­talmas összeg külföldre való kivitelére is. Ramniceanu asszony el is utazott a hatalmas vagyont jelentő ösz- szeggel, azonban barátnője hiába várta a legnagyobb iz­galmak között. Irateliné erre megkezdte a sürgetést, az érdeklődést, a nyomozást barátnője után levél, távirat és telefon segítségével. Bukarestből azonban nyugtalanító híreket kapott, megtudta, hogy a pénz­zel együtt elutazott a szívélyes barátnő és nem tudnak semmit róla. Erre leüt azott Génuába, hogy ottani laká­sán keresse fel Ramniceanu asszonyt és számonkérje tőle a millióit, de legnagyobb meglepetésére azt a vá­laszt kapta, hogy barátnője feloszlatta háztartását és ismeretlen helyre költözött. Ezekután nem maradt más háttá, mint vonatra ült és Bukarestbe sietett, ahol feljelentést tett egykori „hűséges“ barátnője ellen, aki egész vagyonát ellopta. A bukaresti rendőrség nemzetközi köröző levelet adott ki Ramniceanu asszony ellen, amelynek éveken keresztül semmi eredménye nem volt, mert a szép asszonyt sehol sem sikerült feltalálni és Irateliné már kezdett beletörődni abba, hogy vagyona szélhámos ba­rátnője kezén örökre elveszett. Most aztán, évek múl­va váratlanul kézrekerült a tolvaj, a madridi rendőr­ség felismerte és nyomban letartóztatta. Rövidesen át­szállítják a szép Ramniceanunét Madridból Buka­restbe, hogy számot adjon cselekedetéről. Irateliné azonban valószínűleg hiába örül a letartóztatásnak, mert ha barátnője tetteiről számot is tud adni, de a milliókról valószinüleg már kevésbé. Az őszi divat újdonságait ajánlja az 1933—1934. szezonra GALLIA Ottoman Monna- Vanna Faille Rialto Crepe Mat Ramses Mongol Soie Naturelle Velour siffon Velour Frappé Satin Double Az összes újdonságok ugyan­abban az időben kerülnek eladásra, mint PÁRISBAN GALLIA Fióküzlet: CLUJ, str. Gén. Neculcea 2. (Renner palota) Uj állás: „volt előfizető66 Rongyos télikabátba ^burkolózott viharvert ember jött be szerkesztőségünkbe, hogy lapunk utján segítséget kérjen a társadalomtól, mert amint mondja, „vannak még nemesszivü, jó­módú emberek, akik nem érzik meg, ha egy pár lejt áldoznak“. Elbeszélte, hogy miképpen jutott erre a sorsra, mintha bizonyítani akarná szegénységét, ami amúgy is lesir róla, az arcá­ról, ruhájáról, hangjából. Hány ember van, aki ma segítségre szorul, de emellett az eset mellett nem lehel szó nélkül elmenni. Ennél az öreg embernél meg kell állni egy pillanatra, mert a nyomorúságnak egy olyan példája, ami szinte hihetetlen még a mai időkben is. Szem­üvege alatt könnyek csillognak, ahogy beszelni kezd: — Valamikor fakereskedő voltam és jól- menő üzletem volt. Aztán magam sem tudom hogyan, szinte máról holnapra, a magam hibá­ján kívül, tönkrementem. Most itt vagyok, másfél napja nem ettem egy falatot sem■ Ed­dig még ment valahogy, zöldpaprikán és para­dicsomon tengődtem a nyáron, de most itt az ősz. Ruha, lakás kellene. Családomtól három éve vagyok távol és nincs annyi pénzem, ami­vel hazamehetnék. Pedig most kaptam levelet és Írták, hogy otthon egy ismerős vállalatnál kaphatnék valami állást, ha haza mennék- Het­venéves édesanyám van és két kislányom, akik­nek egy év óta nem voltam képes egy bánit is juttatni. — Arra kérem, szíveskedjék gyűjtési ak­ciót indítani, hogy valamiképpen juthassak családom körébe. Most már ez az utolsó remé­nyem, beteg is vagyok, nem kezeltethetem ma­gam és ha nem sikerül ez sem, akkor az öngyil­kossághoz fordulok. így kimondva ez a szó minden kerülgetés nélkül ennek az összetörött embernek a szájá­ból megdobbebnţoen hat. De még van mondani­valója. — Szégyenlem már magam a családom előtt, hogy egy iskolázott, négy nyelvet beszélő, képzett kereskedő, aki még csak 42 éves, ne tudja a családját eltartani. Csak 42 éves és sir. Egy levelet ad át, ami­ben kérését Írva is megfogalmazta. Mikor el­megy, megnézem az aláirást és alatta ez áll: „volt előfizető“. Elhiszem minden kétség nél­kül, hisz nem ő az egyedüli, aki kényszerado­mányért fordul ahhoz a laphoz, amelynek haj­dan ő fizetett. Mert manapság ez is állásmeg­jelölés: „volt előfizető“. Még bizik benne, hogy vannak jószivii em­berek. Mi is hisszük, hogy kérése nem talál sü­ket fülekre. Adományokat kérjük szerkesztő­ségünkbe küldeni és mi hirlapilag nyugtázva továbbítjuk rendeltetési helyére. Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárga­ság eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. u4&mueg»agBi«ÉiiÍB«ewaaöi^iMÖiiÍBÍÍMa^ 11 m um m iar jpsmacn

Next

/
Oldalképek
Tartalom