Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-26 / 246. szám

Ké pvisel őház BUDAPEST V. BSflzetéei árak belioldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CtaJ-Koloss­toegyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP vár, Strada Baron L. Pop (volt Urassal ucca) 5. szám. évre 60, félévre 26, negyedévre 1250, egy hónapra 6.50 YVT éTOfll V i l\r «7 A Af Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban AV1, ' 1 Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Tiz millió öngyilkos A Népszövetség statisztikája szerint 1901. január elsejétől 1931 január elsejéig tízmillió ember lett öngyilkos. Hiányzik két év slatisz tikája. Az utóbbi két évben bizonyára mértani haladvány formájában nőtt meg mindenütt az öngyilkossági esetek száma. Harminc év alatt tízmillió ember, minden esztendőbei. háromszázharmincháromezer em­ber. Tízmillió öngyilkos az annyi, mini egy égisz nép. Vannak országok, amelyek vezető szerepet visznek a politikában és lélekszámúk nem haladja meg a tízmilliót1. Nem tudjuk ha­marjában, hogy hány ember halt meg a világ­háborúban, hány embert pusztított el a nyo­morúság, hány embert hurcoltak halálba a járványok — ez a tízmillió ember azonban vég­zetesen hozzátartozik az emberiség világhábo- borus nagy veszteségszámlájához. Ez a tízmillió ember aligha lett volna ön­gyilkos, ha nem ismerkedett volna meg a vi­lágháború után hekövetkező gazdasági idők rettenetességeivel. Kétségtelen és nem is vi­tatható, hogy számosán haltak meg nem a nyo­mor miatt, hanem mondjuk szerelem betegség miatt. De ki merné tagadni, hogy az öngyil­kosságok 90 százalékának oka a nyomoron kí­vül gyógyíthatatlan szociális betegség, élet­unalom, fárarlság, csalódás, — mind olvan mo­mentumok, amelyek jórészt az embernek gaz­dasági okok következtében megzavart lelki egyensúlyából keletkeznek. Hogy ez igy van, meggyőződhetünk, ha elővesszük egy napilap­nak rendőrségi rovatát és abból megállapíthat­juk, hogy az öngyilkosságok túlnyomó többsé­gének oka a nyomor. És ha megállapítható egyetlen napilap keresztmetszetéből, úgy ez a csepp az egész tenger helyett beszél és pars pro toto elve alapján az egészre vonatkozik. Vallási tételek szerint az öngyilkosság bűn, az öngyilkosokat a temető árkaiba temetik, de ka ez bűn, ezért a bűnért valóban nem az ön­gyilkosok a felelősek. Amikor egész társa­dalmak, egész osztályok, egész nemzetek kö­vetik el a tömegöngyilkosságot — mert minek nevezhetnék mindazt, ami most körülöttünk történik? — akkor lehet-e felelőssé tenni az egyént, aki levonja a következtetését a tények­nek és egy szimbolikus, de valójában éppen olyan létező öngyilkosság helyett a testi ön- gyilkosságot követi el. Azok, akik öngyilkosok lettek, nem a saját életüktől menekültek, ha­nem abból az életből, amely kollektív, amely a másoké, abból az életből, amely megmérgezte az ő kicsiny egyéni életüket is-,A béke éveiben stiláris szófordulatokkal „szökevényeknek“ ne­veztük az öngyilkosokat, akik „érthetetlen“ ér­zékenységből, különleges patológiai alkatból kifolyólag fordították maguk felé a fegyvert, vagy itták ki a méregpoharat. JVIa azonban nem csodálkozunk, ha az emberek öngyilkosok lesznek, sőt inkább azon csodálkozunk, hogv nem lesznek azok- Magából az emberiségből veszett ki a szebb jövő reményébe vetet* opti­mizmus, ma a vallásnak és a hitnek biztosíté­kai égtek ki, ma egyetlen reménysugár sincs, hogy győzzön az emberek életében a becsüle­tesség, az igazság, egyszóval: ma kissé fényűzés számba megy élni. És ha az egész emberiség sorsa reménytelen, akkor éppen az emberiseg egyik-másik atomjának, az egyénnek sorsa ne volna reménytelen? Öngyilkossága ne volna indokolt? Távolról sem akarunk propa­gandát csinálni az öngyilkosság íneD.ett, ső1 ‘álltjuk és hangoztatjuk, hogy az emberi h-> roizmus.nem a halaiban van. hanem az eleinek tnaka.es és szívós é; végletekig el men ó akaró sában, mégis azt kell mondanunk, hogy ma már azok a kivételek, akiknek nincsen jogcí­mük öngyilkosságra, szemben a múlttá , ami­kor az öngyilkosságokat tartottuk kivételek nek, sajnálatos eseteknek, az élet normális lé­nyeit meghazudtoló kórtüneteknek. A liberálisok és Gogáék krälön-külön aj rohamot intéztek a kormány megbuktatására A nemzeti parasztpárt bukaresti lapja feltűnően éles cikkben utasítja vissza a liberálisok „forradalmositó“ törekvéseit — Nagy ünnepség-ék Turnu-Severinben (Bukarest, októlvr 25.) Az ellenzéki pártok egyre hevesebb iramban támadnak a kormány eilen, különösén a liberálisok és Goga ki vetnek el mindent abban az irányban, hegy KCimány buktatásra szánt akcióikat sikerre ' tzcesék. Goga fasisztaizü kijelentéseinek ellensúlyozá­sán! tegnap — mint megírtuk — a Patria kelt ki igen élesen, ma pedig a kormány bukaresti hivatalos lapja, a Dreptatea kereseti a kaimat arra, hogy nekirontson a liberálisoknak. Jel len-nő egyébként, hogy amíg Gogátk íasiszta alapon igyekeznek a k; .lány gyeplőit kö­zükbe ragadni, addig a liberálisok éppen az­zal indokolják kormányra jutásuk sürgősségéi, hogy a szélsőséges mozgalmakkal szemben csak ők tudjak a helyzetet megmenteni. Goga kezébe veszi a zászlót. A Tara Noaslra, Goga apja, legújabb szá­mában foglalkozik a nemzeti agrárpárt elnö­kének legutóbbi kijelentéseivel, amelyen sze­rinte a nemzeti megújhodást hirdették ts hang­súlyozza, hogy Goga kezébe veszi a zászlót, amelyre a nacionalizmus van feiirva, a román nemzet megújhodásáért folyó küzihemben. szemben a kormánnyal és a mai démonra dkus és kisebbségbarát rendszerrel. Duca lakásán gyülekeztek a liberálisok. A Lupta írja, hogy Duca lakásán tegnap összegyűltek a liberális párt vezetői és beha­tóan megtárgyalták a belpolitikai helyzetet. Különösen a szélsőséges mozgalmakkal szem­ben aggodalmaskodnak a liberálisok, akik a pénzügyi helyzetet nem tartják kielégítőnek és éles támadásokra készülnek a kormány pénzügyi politikája ellen. A liberális párt állandó választmánya egyébként szombaton délelőtt 10 órakor üilést tart és ezen hir szerint fontos elhatározások fognak történni a párt további aktivitását illetőleg. Madgearu hazaindult Párisból. Az Adeverul párisi értesülése szerint Mad- . gearu nem veszítette ell reményét, hogy az uj francia kormány folytatni fogja a közvetítést Románia és a külföldi hitelezők között. A kormánykrizis nehézségeket gördített ugyan az útba, azonban ez csak késedelmet jelenthet. Ha az uj kormányt Sarraut, Chautemps, vagy pedi© Bonnet fogja megalakítani, e három koranányférfi közül bármelyik lesz a minisz­terelnök, folytatni fogja az eddigi politikát ebben a kérdésben. Délelőtt Madgearu telefo­non beszélgetést folytatott Bukaresttel és kö­zölte, hogy csütörtökön elhagyja Parist. Párisban a tárgyalásokat a román delegáció fogja tovább folytatni Madgearu pénzügymi- I niszter instrukciója alapján. Szembenézünk a liberálisok forradalmával A Dreptatea, a kormány bukaresti félhiva­talosának legutóbbi száma feltűnő cikket kö­zöl, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a kormány a közeljövőben, különösen erélyes magatartást akar tanúsítani egyes politikai jelenségekkel szemben. így például első olda­lon a Zavargások augurjai címen kemény tá­madást intéz Duca és Goga Octavian ellen, majd szószerint a következőket Írja: — Dúcát kormányra kell juttatni, hogy megtarthassa pártelnöki székét? És ezért for­radalommal fenyegetőzik? Hadd lássuk. Lép­jen a porondra! Majd máshol feltűnő szedéssel, szinte ulti­mátumot intéz a liberális párthoz. — Nagyon csalódik Duca, aki feltűnően naiv kötösben szerepel, ha azt hiszi, hogy ko­molytalan fenyegetésekkel bárkit is meg­ijeszthet. A nemzetiparasztpárti kormány a király és a nép bizalmát élvezve, tovább fog kormányozni programja megvalósítása érde­kében. Komoly kormányzást neon lehet meg­szakítani azért, mert egy politikai klub rá « akarja tenni a kezét az ország gyeplőjére. Nagy ünnepségek Tumu-Severinben. Turnuseverinben ma ünnepelték meg a dunai kikötőváros fennállásának 100-adik év­fordulóját. Délelőtt 10 órakor érkezett meg a király, Miklós herceg, Vaida miniszterelnök, Tilea és Calinescu miniszterek kíséretében. A kikötőben a hajószirénák bugása és 21 ágyu- lö\és fogadta az uralkodót, aki a haditengeré­szet admirálisi egyenruhában lépett a partra. Itt Eeonomu tábornok fogadta a királyt egy diszszázad élén. A vendégek elsősorban ahhoz az emlékműhöz vonultak, amelyet abból az al­kalomból állítottak fel, hogy I. Károly király itt lépett először Románia területére 1SS6 má­jus 8-án. Innen a kathedrálishoz vonult az ün­nepi menet a királlyal az élén. és részt vett a nagy papi segédlettel megtartott istentisztele­ten. Az ünnepség a kuli árpalotában folytató­dott, ahol emlék beszédeket- tartottak, amelyek­re a király v á Jászolt. Az uralkodó mél­tatta a város múltjai és reményét fejezte ki an­nak jövője iránt. Buzdította Turnuseverin pol­gárait. teljesítsék kötelességüket és dolgozza­nak városukért és hazájukért. Ezután leleplez­ték a Mehedinţi megyei hősök emlékművét, majd fényes bankett volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom