Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-26 / 246. szám

(] KeietiUjsxg Csütörtök, 1933. október 26. 2 HWWWHWMM <m* HÜHM8 KÜLÖNVÉLEMÉNY Édes néném Ob édes i*éném... de nagyon megdobbant a fájó magyar síiv meggyötört keblemen __ Írná mai redős­től levelében Zágonl Mikes Kelemen — amikor a kék tenger szamhatárán túli láthatatlan messzeségből elő­bukkant a magyar látogatók hajója. Még ennél Is egy­szerűbb szavakkal irná a levélben tudósítást és napló- beli feljegyzést, olvasmányául későbbi utódoknak, el­jövendő' nemzedékeknek. A magyar szív borongó*, méla, fájdalmas őszintesége ömlene át írói pennáján a feliér papirosra, hogy a régóta elárvult rodostól fe­jedelmi ház nagy eseményének, a magyar vendégse- leg látogatásának jelentőségét feljegyezze. Mikes Ke-, lemen az, — a messzire kivetődött érzékeny lelkű er­délyi magyar volt, — akit az ő számüzetéses sorsa a az erdélyi magyar fejedelmi sors, kiszakított az itthoni életből, e földnek kijutott jóból és rosszból, a testvéri életközösség egyéni küzdelmeiből s az országügyek gondjainak viseléséből. A történelem szekere, amely­nek otját-gyeplöjét is igazgatta egész leikével, a vi­harvert útnak egy pontján félrelökte magától, mesz- szire kitaszította a Márványtenger partjára, hol nem verte fel emberi lárma az elhagyatottság csöndjét, csak a szelekhajtotta messziről futó hullámok csapkodták zúgva, mormolva a marti sziklákat. Ebben a nagy egyedüivalő&ágban beszédjét sem hallgatta senki más­nak, csak azt jegyezte tel a fehér naplóoldalakra, amit a saját elmerengő lelke mondott magának. Amit ő beszélt volna el az édes nénjének, ki nem volt sem csatázó hadaknak vezére, sem cselszövésen mesterkedő diplomáciának taktikusa, országügyeknek politikusa. Akit úgy képzelt maga elé, mint tisztán magánsze­mélyt, szerető asszony! jóság igaz lelkületét. Ez a mindenből kirekesztett, minden gonosztásgtől és nemes küzdelemtől távoltaszltott magányos nagy lélek, ha ott állana a történelmi műemlékként újraépített rodostői fejedelmi ház szerény tanácsának galériája alatt, ölelő karjait kitárva a csodálatos utón érkező vendég­sereg fogadására, fájó szivével elnézne az érkező so­kaság fejel fölött, a lobogó zászlók rudjalnak lándzsa­hegyei fölött és mély sóhajjal elmerengene. Aztán megírná levelében most Is a saját gondolatait, amelye­ket nem befolyásolná senki és semmi, amiket a ma­gány csöndje, az elhagyatottság tisztító távlata, az egyedüllét zavartalan elmélkedése termelne ki a lélek gazdag termő talaján. Az ö csillaga Zágon felé mutat. Az ő édes nénje a szerény erdélyi udvarháznak a muskátlis ablakai mö­gül nézi a világ áradatainak folyását. Az ő testvérisége az erdélyi rögbe, az erdélyi magyar népbe szövődött vérgyökerekkel. Az ő fájdalma e gyökérszálak szaka­dásának sebeiből fakadt, öt a történelmi sors az er­délyi magyar néptestbol szakította ki. Bizony nagyon nagy dolog, nagyot változott a világ, hogy a Magyar- ország fölötti hata'om számüzöttjét most a hivatalos magyarság hatalmának képviselői hódoló tisztelettel kereshették fel, a magyarországi zarándokseregnek éléin. A labanc-liatahuaskodást felőrölte az idő. De Mikes Kelemen az erdélyi fejedelemnek volt hűséges bujdosótársa. Az erdélyi had szétfoszlása pecsételte meg az ö emberi sorsát. Az. ö élete erdélyi sors volt a múltban. A mai nemzedék erdélyi sorsa nem talált képviseletet a mostani rodostói látogatásban. Az ő test­véri karjai akkor tárulnának szét örömujjongö ölelés­re, ha a székely Zágun bércei alól erdélyi magyar za­rándokok keresnék fel bujdosásának emlékeit. — Oh édes nőném... de nagyon égeti fájó szive­met a vágy — irná őszinte lelkének egyszerű szavai­val — megtudni, milyen erővel viseli életét az erdélyi magyar nép'.’ Birja-c, ami ránehezedett? Hiszen a Nagyságos Urunk Erdély fejedelme villa, az én éltem l ak vány csillaga Zúgón csillan fel azóta is minden este naoonta. (— ágo). — A munfcusbiztositási törvény végrehajtási utasítása precíz magyar fordításban kapható Dr. Mandel Fordító "iro­dában Cluj-Kvár, Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej. Az Erdélyi Szénbánya részvény­többségének megvásárlása körül tárgyalások folynak Bukarestben Megcáfolják a tárgyalások befejezéséről szőlő híreket (Kolozsvár, október 25.) Néhány nap óta ellenőrizhetetlen hirek keringenek a városban egy nagyszabású tranzakcióról, amelyben az üzletfelek az Erdélyi Szénbánya Rt. főrészvé­nyesei közül egyrészt dr. Szántó Zoltán és Szántó Miklós, másrészt Manoilescu volt bank­kormányzó volnának. Tegnap már pozitiv for­mában is beszelték, hogy az üzlet létrejött: Manoilescu megvásárolta a Szántó-testvérek részvénypakettjét. Érdeklődtünk á szállongó hirekre vonatko­zóan és azt az információt kaptuk, hogy azok ebben a formában nem állják meg a helyüket. Szántóék és Manoilescu között csakugyan foly­nak tárgyalások, de ezek a tárgyalások nem ujkeletüek s a tranzakció befejezéséről egy­előre még nem lehet beszélni. Érintkezést ke­restünk dr. Szántó Zoltánnal és Szántó Miklós­sal, ők azonban mindketten Bukarestben tar­tózkodnak és ilyenformán közelebbi felvilágo- sitásokkal nem is szolgálhattak. Hitelt érdemlő forrásból azt közölték ve­lünk, hogy nincs kizárva az a lehetőség, hogy a társaság részvényeinek eloszlása a régi ma­rad. A nagyváradi táblán hétfőn kezdődik a kolozsvári bankbukás pőrének tárgyalása (Nagyvárad, október 25.) A nagyváradi tábla Haas—Dobos—Ciurea tanácsa hétfőn kezdi tárgyalni azt a szenzációs bankbukási ügyet, amelynek a kolozsvári törvényszék ál­tal felmentett vádlottjai: Blatt Ignác, a Ko­lozsvári Egyesült Közgazdasági Bank vezér- igazgatója, Blatt Dávid pénztáros, Klein Miksa devizafőnök, dr. Semlyén Hugó, helyet­tes vezérigazgató, dr- Hirsch Gyula igazgató és Monár Jenő igazgatósági tag, tisztviselő. A kolozsvári törvényszék, mint ismeretes, a vád­lottakat felmentette a hamisbukás bűntényé­nek vádja alól és csak egyszerű vétkes bukás cimén marasztalta el, minek folytán az egész ügy amnesztia alá esett. A kolozsvári ügyész­ség megfellebbezte a törvényszék ítéletét és az ügy másodfokon a kolozsvári tábla elé ke­rült volna, azonban a vádlottak a kolozsvári tábla ellen elfogultsági kifogást emeltek, mire a Semmitőszék a nagyváradi táblát delegálta. Az ügy nagyságára jellemző, hogy a vádirat 68 oldalra, a kolozsvári törvényszék Ítéletének indokolása 140 oldalra s az egész dosszié közel háromezer oldalra terjed. A nagyváradi tábla hétfőre és keddre tűzte ki a tárgyalást, mely elé széles körökben nagy érdeklődéssel néznek. mw»«wtt«mHWw>»»H»nnii*iininiiiniimn*HHimimn»i»i I» CAPITOL MOZ61Ó (Q Hal FEJŐS PÁL ragyogó alkotása! LEGÉRDEKESEBB FILMESEMÉNY II na! m A WT A fiiW W M Wáfc 1( íí Készült a Hunnia film- 59 Jl w A-W Ili MA im. MTV Al stúdióban Budapesten. Főszereplők: ANNABELLA, Daibukát Ilona, Simon Marcsa, Gőzön Gyula, Dinu Bădescu, Spătariu. Külső felvételek Erdélyben: Szucsdgon, Désen és Kalotaszegen lettek felvéve. Idegbeteg meztelen nő a kolozsvári strandon A szerencsétlen asszonyt beszállították az elmegyógyintézetbe (Kolozsvár, október 25.) Érthető feltűnést’ keltett ma a kora délelőtti órákban egy für- dőző nő megjelenése az őszi hidegben elha­gyott strandon. Az elkésett strandvendég tel­jesen meztelenül libbent egyik tus alól a má­sik alá, miközben ha lét-táncokat lejtett. Miután pedig megunta a vizsugarák hideg ölelését, éles sikoly kíséretében belevetette magát a Ma­lomárok túlságosan hüs hullámai közé. A Monostori úti kertészet munkásai egy ideig tétlenül bámulták a szokatlan látványt, ’azután rájöttek arra, hogy aki ily késő, esős októberben fürdik, nem lehet teljesen normá­lis. Telefonon érintkezésbe léptek a hatodik kerületi rendőrséggel, ahonnan azonnal ki­szállott egy komiszár az ügy megvizsgálására. Kiderült, hogy a fiirdőző nő Rusu strandfel- ügyelő felesége, aki valóban idegbeteg■ A rend­őrtiszt bérkocsit hozatott, majd a kertész se­gítségével lefogta a strandon ide-oda futkároző nőt és beszállította a Trefort uccai elmegyógy­intézetbe­A gyulafehérvári törvényszék egy évre Ítélte Simon Cornelt, a szélhámos álközigazgatási vezérfelügyelöt (Gyulafehérvár, október 25.) Az utóbbi né­hány év alatt számos bukaresti „inspektor“ járta be az erdélyi városokat és falvakat, hogy a legmerészebb trükkökkel pénzt zsaroljanak ki, főleg az amúgy îs anyagi összeomlás lejtő­jén álló vállalatoktól. Ismeretlen lapokra gyűj­töttek előfizetőket, festményeket és könyveket árusítottak s hogyha az illető ki akart térni a „kecsegtető“ ajánlatok elől, formálisan terro­rizálták. Az inspektoroknak ehhez a kategóriájához tartozott Simon Cornel is, aki bejárta egész Erdélyt, nagyobb összegeket harácsolva össze. Nemrégiben Alsófehérmegyében tűnt fel ele­gáns autójával s a körjegyzőket látogatta meg. — Közigazgatási vezérfelügyelő vagyok — mondotta — erélyes hangon — s azonnal mu­tassa meg a zárszámadásokat. A jegyzők az első pillanatban még csak fel sem tételezték, hogy szélhámossal állanak szemben és nyomban bemutatták a kért Íráso­kat. Az inspektor ur pedig, miután átnézte a számadásokat, kijelentette, hogy azok nincse­nek rendben és jelenteni fogja a belügyminisz­ternek, hogy azonnal bocsássa el állásából a terrorizált jegyzőket. A kétségbeesett ember ijedten könyörgött, hogy az „inspektor ur“ te­kintsen el a további lépésektől. Végül több eset­ben „megegyeztek“- Volt olyan jegyző is, aki­től tízezer lejt vasalt ki. Pár hónappal ezelőtt kipattant a botrány. A gyulafehérvári főügyész vádat emelt a szél­hámos ellen és a tegnapi törvényszéki tárgya­láson egyévi börtönre ítélték a „közigazgatási vezér felügyelő“ urat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom