Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-22 / 243. szám
Vasárnap, 1933. október 22. KeletiUjsjxg Uj kalauz a kertváros Kolozsvárhoz Ä nyáron a Keleti Újság; július 23-ikán megjelent számában, Bemónyik Sádor, az élő magyar költők közt a legnagyobb, megragadó és gyönyörű sorokat irt Kolozsvárról, a kertváros szépségéről, környékéről és mindárról a vonzó kedvességről, mely ezt a mi vá- \ rosunkat méltóvá teszi arra, kivált elragadó ; fekvése által, hogy szeressék és hogy itt üdü- ! lést keressenek és találjanak benne és általa, j Megvallom, csodálkoztam, hogy nem szól- ! tak hozzá ehhez a nemcsak szép, de gyakorlati szempontból is fontos szép cikkhez. Ugyanis, sok szó esett itt arról, hogy Kolozs- -j vár, felszaporodott nagy költségvetését miből fedezze, hisz a halálesetre is taxát terveztek. Charonról, a mithológiából ismert al- ! világi csónakosról, tudjuk, hogy a lelkeket a \ Styx alvilági folyón egy oboloszért vitte át és ezt a pénzdarabot (valami hat lejnek felelt ^ meg ez az ezüst pénz), az elköltözöttnek szájába kellett tenni. Sajnos, a tervezett tarifa ' sokszorosan több volt. Nem tudom mi lett a tervből, de a városnál azt mondották, hogy tessék más jövedelmi forrást ajánlana annak, aki tud. Remcnyik Sándor cikke tulajdonképpen alapja is lehet a város jövedelmei egyik legfontosabb forrásának, amit ma úgy nevezünk: id-egenfor galom. Hozzáteszem mindjárt, hogy amit az emlitett hírlapi cikk is mint egyetlen kivételt dicsért a város régi kertvárosi jellegének visszaállítására, a kolozsvári sétatér okos és helyes gondozását, az tulajdonképpen legfontosabb teendő volna az egész városnak ilyenképpen való helyrehozására és szépítésére. Egyik kezdet volna a város idegenforgalma utjának és lehetőségének egyengeté- sére. Szükséges azonban egész sereg törvény- hatósági és állami intézkedés, amelyekben . nincs boszorkányság, hiszen Európában minden állam áldozatoknak látszó befektetéseket, rendszeresített könnyítéseket, menetdijleszál- .litásokat, mindenféle háborúban fogant nehézségek elhárítását, erre a célra létesített intézmények egész hálózatát tartja fönn, nagy erkölcsi, anyagi sikerrel, ki sem fejezhető mindenféle haszonnal az állam és a vidékei részére. Egyik fontos kerék ebben az okos pénzügyi tudományban a propaganda, azaz, az idegenek, sőt ami szintén rendkívül fontos, magának az illető ország lakóinak tájékoztatása, városuk és vidékeik nevezetességeiről, természeti szépségeiről, műemlékeiről, gyógyító fürdőiről és üdülő helyeiről, közmivelő- dési intézményeiről, köztük múzeumairól, néprajzi (etnográfiái) különlegességeiről, melyek által egész vidékek iparát és házi iparát, kapcsolatosan pedig kereskedelmét is megsegítik. Ezért fontos a Kalauzok, a Baedeckereknek nevezett vezető könyvek Írása és kiadása. Az egész országról, vagy valamelyik nevezetes részéről, városáról. Kolozsvárt az első modern Kalauz Erdélyről és egyben benne Kolozsvárról az Emke úti kalauza volt Erdélyről, mely 1891-ben jelent meg, mely 340 lapon, tehát elég bő terjedelemben, kár, hogy csupán magyar nyelven. Követte ezt a mindenképpen kiváló és becses müvet, melynek létrehozásában Sándor Józsefnek nagy része volt, a Kárpát Egylet által pár év múlva rendezett újabb kiadás, részben átdolgozva. Szintén jeles és hasznos mü, bár használhatóságát megnehezítette kissé, hogy a helyek betüsoros jegyzése hiányzott. Mégis szerettük és olvastuk, úgy hogy teljesen elfogyott. Gondoskodott a magyar Erdélyi Kárpát Egylet is, amint a szász testvéregyesület tette, néhány városával, hogy róluk külön Kalauzt Íratott, az újabb technikának megfelelően, képekkel. Kolozsvárról az első ily Kalauz, 1894-ben jelent meg, velem és Hamvas Józseffel állitta tta össze az EKE kolozsmegyei osztálya. Mi is tettünk bele fotográfiákat, ma látom, hogy elég gyenge kliséink voltak. Szövege persze elavult, akkor se volt valami különös, de hamarosan, gyakorlati célra készült. Később Fodor János és Kelemen Lajos által irt és szerkesztett Kolozsvári Kalauz jelent meg, majd egyedül Kelemen Lajos müve, melynek 1903-ban már harmadik kiadása van meg nekem. Mindkét Kalauz sokkal jobb volt, mint az enyém, kivált a történelmi részek szabatos és szakszerű ösz- szefoglalása, a kiállítás csinosabb volta és a képek tisztasága becsessé tették ezt a Kalauzt. Most nem fejtegetem, hogy miért nem adtak ki Kolozsvárt azóta részletesebb és igy még inkább használható Kalauzt szerkesztettek a városról. A teljesség kedvéért fölemlítem, hogy 1909-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. Kolozsvárt tartott vándorgyűlésének tagjai részére dr. Riglor Gusztáv egyetemi tanár és tanársegéde, később szintén tagja az egyetem tanári karának, dr. Filep Gyula, Vezető Kolozsvár városában címen, nagyon jó és használható Kalauzt. Nemcsak a történeti része és a látnivalók praktikus felsorolása, hanem kivált a tanító és nevelő intézeteknek, Kolozsvár e kincseinek elég bő és pompás ismertetése állandó értékűvé tették ezt a müvet. Most, harminc esztendő múlva, örömmel üdvözölhetjük a Kolozsvári Kalauzoknak immár kissé kivénült családjában a legújabbal, melyet Orosz Ferenc mérnök állított össze és mely nemcsak kalauz mindnyájunknak, hanem címtár is. Kolozsvár általános képe után, melyben sok mindenről, igy a város és környéke növényvilágáról, állat- és ásványvilágáról, közlekedési vonalairól olvashatunk, sőt, helyesen a kevés idővel rendelkező turista körsétájáról is. Következik a város történet és vallástörténelme, amit különben talán fölösleges volt külön venni. Ez az egyetlen része a könyvnek, mellyel nem .vagyok 'megelégedve, ami azt teszi, hogy legalább még egyszer annyinak kellett volna lennie. Főleg a Kalauzoknak és céljuknak, gyakorlati szempontból nagy szükségük és kötelességük minél részletesebb és természetesen a legújabb kutatásokat is tekintetbe vett hűséggel előadni az illető helyek történetét. Itt most turisztikáról és idegenforgalomról van szó: a történelmi emlékek legvonzóbb nevezetességei a városoknak és vidékeknek. Bármely más államhoz, vagy városhoz tartozó civilizált ember érdeklődéssel, tanulsággal, lelkesedéssel vagy tudnivágyással keresi föl a történelmében oly gazdag helyeket, mint Kolozsvárt, melynek még mindig maradt elég műemléke is. Az uccának, épületnek, egy megmaradt régi tárgynak értékét és fényét, kedvességét és minden látnivalónak becsességct hihetetlenül emeli, ha tudom róla, hogy valamelyik történelmi ténnyel, epizóddal, személy- lyel vonatkozása van. Mindenütt a történelmi levegő, mely a múltból árad és színeket hoz, emeli az utas, vagy zarándok érdeklődését és — emelheti az idegenforgalmat is. Kolozsvár, mint elhanyagolt kincses bányát, úgy nem használta föl soha a történelmi ereklyéktől kezdve a történelemnek akár legendákba színesedő részeit, melyekben bőven van rész, hogy itt idgenforgalmat csináljon. Ezért a legközelebbi kiadásban pótolnia kell Kalauz-unknak ezt a hiányt. Ámde használhatóságát emelik azok a részek, melyek más Kalauzokban a dolog természetéhez képest nem .voltak szükségesek, vagy nem vettek be azokat. így teljes jegyzéke az uccáknak, magyar-román és román-magyar nyelven. Továbbá a Tájékoztató rósz, teméntelen adattal a részletes címtár hivatalokról és intézményekről, menetrendek és távolságmutató, a fontos közlekedési rendeletek, melyekből tanuld meg velem együtt, óh, jámbor olvasó, hogy az úttesten való áthaladás esetén a gyalogosok a jármüvek elhaladását kötelesek bevárni. Ferde irányban, vagy a jármüveket figyelembe nem véve, például olvasva az áthaladás tilos, mely esetben a bűnös gyalogjáró polgártárs 200-tól 1000 lei-ig terjedő büntetést várhat. Ami egy, lapolvasásért az uccán drága mulatság. El ne feledjük a beosztásból, hogy Séta a városban cimen vezeti körül az olvasót Kolozsvárott. A második kiadástól kezdve egyik-másik intézetnél felsorolt nevezetesebb emberek névsora is átnézendő és kiegészítendő. Mikor a kolozsvári magyar egyetem egykori nevezetesebb tanárairól van szó, akkor Lechner Károly és Imre József professzorok az orvosi karból, Szász Béla és Szinnyei József professzoroknak a bölcsészeti karból, hogy ezúttal a többi karokról ne is szóljunk, nem szabad hiányozniok. Martin Lajosról szükséges azt is megírni, hogy ő a repülőgép problémájának tudományos kutatásában és számításaiban is elsők egyike, aki például megjósolta, hogy egyszerű, biciklihez hasonló géppel lehetséges lesz bárkinek is a repülés. A színház nevezetességeit, a kiválóbb művészeket történelmi sorrendben jó felsorolni. Gyulai Ferenc, a magyar Nemzeti Színház egykori kedvelt művésze soha sem volt báró, annál kevésbé, mert Gyulai bárói család nem létezett. Ellenben sokkal nevezetesebb családból származott: testvére volt Gyulai Pálnak. A Kalauzról fölsorolt megjegyzéseink, szeretetből és jóindulatból erednek. Minél közelebb áll valaki hozzánk, annál jobbat teszünk neki, ha elmondjuk róla, tanulsága okáért kritikánkat. Ezúttal valóban könnyen lehet egy remélhető uj kiadásban segíteni az uj könyv apróbb hiányain. De már addig is érdemes minden házban kéznél tartani ezt a hasznos és praktikus müvet, mely nemcsak a vidékieknek ad tájékoztatást, számtalan dologban városunkról, magyar és külön román kiadásban, hanem nekünk magunknak, kolozsváriaknak éppenséggel nélkülözhetetlen. Á könyvhöz mellékelve van Kolozsvár város térképe, turista térképe is, mert felsorolja a Kalauz a félnapos kirándulásokat, gyalogosoknak, valamint az egy-két napos időbe kerülő távolabbi kirándulásokat. A szöveg fotográfiái, többnyire a Fotofilm ismert pompás és tiszta kolozsvári képei után készültek. Teljes elismerés illeti a könyv szerkesztőjét, müve becses szolgálat mindnyájunknak. A könyv szerencsésen, jól olvasható apróbb betűkkel nyomtatva, ára 50 lej, ami terjedelmét és változatos tartalmát számbavéye, nem drága. Dr. Gyalui Farkas.
