Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-22 / 243. szám

Vasárnap, 1933. október 22. KeletiUjsjxg Uj kalauz a kertváros Kolozsvárhoz Ä nyáron a Keleti Újság; július 23-ikán megjelent számában, Bemónyik Sádor, az élő magyar költők közt a legnagyobb, meg­ragadó és gyönyörű sorokat irt Kolozsvárról, a kertváros szépségéről, környékéről és mind­árról a vonzó kedvességről, mely ezt a mi vá- \ rosunkat méltóvá teszi arra, kivált elragadó ; fekvése által, hogy szeressék és hogy itt üdü- ! lést keressenek és találjanak benne és általa, j Megvallom, csodálkoztam, hogy nem szól- ! tak hozzá ehhez a nemcsak szép, de gyakor­lati szempontból is fontos szép cikkhez. Ugyanis, sok szó esett itt arról, hogy Kolozs- -j vár, felszaporodott nagy költségvetését mi­ből fedezze, hisz a halálesetre is taxát tervez­tek. Charonról, a mithológiából ismert al- ! világi csónakosról, tudjuk, hogy a lelkeket a \ Styx alvilági folyón egy oboloszért vitte át és ezt a pénzdarabot (valami hat lejnek felelt ^ meg ez az ezüst pénz), az elköltözöttnek szá­jába kellett tenni. Sajnos, a tervezett tarifa ' sokszorosan több volt. Nem tudom mi lett a tervből, de a városnál azt mondották, hogy tessék más jövedelmi forrást ajánlana annak, aki tud. Remcnyik Sándor cikke tulajdonképpen alapja is lehet a város jövedelmei egyik leg­fontosabb forrásának, amit ma úgy nevezünk: id-egenfor galom. Hozzáteszem mindjárt, hogy amit az emlitett hírlapi cikk is mint egyetlen kivételt dicsért a város régi kertvárosi jelle­gének visszaállítására, a kolozsvári sétatér okos és helyes gondozását, az tulajdonképpen legfontosabb teendő volna az egész városnak ilyenképpen való helyrehozására és szépíté­sére. Egyik kezdet volna a város idegenfor­galma utjának és lehetőségének egyengeté- sére. Szükséges azonban egész sereg törvény- hatósági és állami intézkedés, amelyekben . nincs boszorkányság, hiszen Európában min­den állam áldozatoknak látszó befektetéseket, rendszeresített könnyítéseket, menetdijleszál- .litásokat, mindenféle háborúban fogant nehéz­ségek elhárítását, erre a célra létesített intéz­mények egész hálózatát tartja fönn, nagy er­kölcsi, anyagi sikerrel, ki sem fejezhető min­denféle haszonnal az állam és a vidékei ré­szére. Egyik fontos kerék ebben az okos pénz­ügyi tudományban a propaganda, azaz, az idegenek, sőt ami szintén rendkívül fontos, magának az illető ország lakóinak tájékozta­tása, városuk és vidékeik nevezetességeiről, természeti szépségeiről, műemlékeiről, gyógyí­tó fürdőiről és üdülő helyeiről, közmivelő- dési intézményeiről, köztük múzeumairól, nép­rajzi (etnográfiái) különlegességeiről, melyek által egész vidékek iparát és házi iparát, kap­csolatosan pedig kereskedelmét is megsegítik. Ezért fontos a Kalauzok, a Baedeckereknek nevezett vezető könyvek Írása és kiadása. Az egész országról, vagy valamelyik nevezetes részéről, városáról. Kolozsvárt az első modern Kalauz Erdély­ről és egyben benne Kolozsvárról az Emke úti kalauza volt Erdélyről, mely 1891-ben je­lent meg, mely 340 lapon, tehát elég bő terje­delemben, kár, hogy csupán magyar nyelven. Követte ezt a mindenképpen kiváló és be­cses müvet, melynek létrehozásában Sándor Józsefnek nagy része volt, a Kárpát Egylet ál­tal pár év múlva rendezett újabb kiadás, rész­ben átdolgozva. Szintén jeles és hasznos mü, bár használhatóságát megnehezítette kissé, hogy a helyek betüsoros jegyzése hiányzott. Mégis szerettük és olvastuk, úgy hogy telje­sen elfogyott. Gondoskodott a magyar Er­délyi Kárpát Egylet is, amint a szász testvéregyesület tette, néhány városával, hogy róluk külön Kalauzt Íratott, az újabb techni­kának megfelelően, képekkel. Kolozsvárról az első ily Kalauz, 1894-ben jelent meg, velem és Hamvas Józseffel állitta tta össze az EKE kolozsmegyei osztálya. Mi is tettünk bele fotográfiákat, ma látom, hogy elég gyenge kliséink voltak. Szövege persze elavult, akkor se volt valami különös, de hamarosan, gyakor­lati célra készült. Később Fodor János és Ke­lemen Lajos által irt és szerkesztett Kolozs­vári Kalauz jelent meg, majd egyedül Kele­men Lajos müve, melynek 1903-ban már har­madik kiadása van meg nekem. Mindkét Ka­lauz sokkal jobb volt, mint az enyém, kivált a történelmi részek szabatos és szakszerű ösz- szefoglalása, a kiállítás csinosabb volta és a képek tisztasága becsessé tették ezt a Kalauzt. Most nem fejtegetem, hogy miért nem adtak ki Kolozsvárt azóta részletesebb és igy még inkább használható Kalauzt szerkesztettek a városról. A teljesség kedvéért fölemlítem, hogy 1909-ben a Magyar Orvosok és Termé­szetvizsgálók XXXII. Kolozsvárt tartott ván­dorgyűlésének tagjai részére dr. Riglor Gusz­táv egyetemi tanár és tanársegéde, később szintén tagja az egyetem tanári karának, dr. Filep Gyula, Vezető Kolozsvár városában cí­men, nagyon jó és használható Kalauzt. Nem­csak a történeti része és a látnivalók prakti­kus felsorolása, hanem kivált a tanító és ne­velő intézeteknek, Kolozsvár e kincseinek elég bő és pompás ismertetése állandó értékűvé tették ezt a müvet. Most, harminc esztendő múlva, örömmel üdvözölhetjük a Kolozsvári Kalauzoknak im­már kissé kivénült családjában a legújabbal, melyet Orosz Ferenc mérnök állított össze és mely nemcsak kalauz mindnyájunknak, hanem címtár is. Kolozsvár általános képe után, melyben sok mindenről, igy a város és környéke növényvilágáról, állat- és ásványvilágáról, közlekedési vonalairól olvas­hatunk, sőt, helyesen a kevés idővel rendel­kező turista körsétájáról is. Következik a vá­ros történet és vallástörténelme, amit külön­ben talán fölösleges volt külön venni. Ez az egyetlen része a könyvnek, mellyel nem .va­gyok 'megelégedve, ami azt teszi, hogy leg­alább még egyszer annyinak kellett volna lennie. Főleg a Kalauzoknak és céljuknak, gyakorlati szempontból nagy szükségük és kötelességük minél részletesebb és természete­sen a legújabb kutatásokat is tekintetbe vett hűséggel előadni az illető helyek történetét. Itt most turisztikáról és idegenforgalom­ról van szó: a történelmi emlékek legvonzóbb nevezetességei a városoknak és vidékeknek. Bármely más államhoz, vagy városhoz tartozó civilizált ember érdeklődéssel, tanulsággal, lelkesedéssel vagy tudnivágyással keresi föl a történelmében oly gazdag helyeket, mint Kolozsvárt, melynek még mindig maradt elég műemléke is. Az uccának, épületnek, egy meg­maradt régi tárgynak értékét és fényét, ked­vességét és minden látnivalónak becsességct hihetetlenül emeli, ha tudom róla, hogy vala­melyik történelmi ténnyel, epizóddal, személy- lyel vonatkozása van. Mindenütt a történelmi levegő, mely a múltból árad és színeket hoz, emeli az utas, vagy zarándok érdeklődését és — emelheti az idegenforgalmat is. Kolozsvár, mint elhanyagolt kincses bányát, úgy nem használta föl soha a történelmi ereklyéktől kezdve a történelemnek akár legendákba szí­nesedő részeit, melyekben bőven van rész, hogy itt idgenforgalmat csináljon. Ezért a legköze­lebbi kiadásban pótolnia kell Kalauz-unknak ezt a hiányt. Ámde használhatóságát emelik azok a részek, melyek más Kalauzokban a dolog természetéhez képest nem .voltak szük­ségesek, vagy nem vettek be azokat. így tel­jes jegyzéke az uccáknak, magyar-román és román-magyar nyelven. Továbbá a Tájékoz­tató rósz, teméntelen adattal a részletes cím­tár hivatalokról és intézményekről, menetren­dek és távolságmutató, a fontos közlekedési rendeletek, melyekből tanuld meg velem együtt, óh, jámbor olvasó, hogy az úttesten való áthaladás esetén a gyalogosok a jármü­vek elhaladását kötelesek bevárni. Ferde irányban, vagy a jármüveket figyelembe nem véve, például olvasva az áthaladás tilos, mely esetben a bűnös gyalogjáró polgártárs 200-tól 1000 lei-ig terjedő büntetést várhat. Ami egy, lapolvasásért az uccán drága mulatság. El ne feledjük a beosztásból, hogy Séta a városban cimen vezeti körül az olvasót Kolozsvárott. A második kiadástól kezdve egyik-másik intézetnél felsorolt nevezetesebb emberek név­sora is átnézendő és kiegészítendő. Mikor a kolozsvári magyar egyetem egykori nevezete­sebb tanárairól van szó, akkor Lechner Ká­roly és Imre József professzorok az orvosi kar­ból, Szász Béla és Szinnyei József professzo­roknak a bölcsészeti karból, hogy ezúttal a többi karokról ne is szóljunk, nem szabad hiányozniok. Martin Lajosról szükséges azt is megírni, hogy ő a repülőgép problémájá­nak tudományos kutatásában és számításai­ban is elsők egyike, aki például megjósolta, hogy egyszerű, biciklihez hasonló géppel le­hetséges lesz bárkinek is a repülés. A színház nevezetességeit, a kiválóbb művészeket törté­nelmi sorrendben jó felsorolni. Gyulai Ferenc, a magyar Nemzeti Színház egykori kedvelt művésze soha sem volt báró, annál kevésbé, mert Gyulai bárói család nem létezett. Ellen­ben sokkal nevezetesebb családból származott: testvére volt Gyulai Pálnak. A Kalauzról fölsorolt megjegyzéseink, szeretetből és jóindulatból erednek. Minél kö­zelebb áll valaki hozzánk, annál jobbat te­szünk neki, ha elmondjuk róla, tanulsága okáért kritikánkat. Ezúttal valóban könnyen lehet egy remélhető uj kiadásban segíteni az uj könyv apróbb hiányain. De már addig is érdemes minden házban kéznél tartani ezt a hasznos és praktikus müvet, mely nemcsak a vidékieknek ad tájékoztatást, számtalan do­logban városunkról, magyar és külön román kiadásban, hanem nekünk magunknak, kolozs­váriaknak éppenséggel nélkülözhetetlen. Á könyvhöz mellékelve van Kolozsvár város térképe, turista térképe is, mert felsorolja a Kalauz a félnapos kirándulásokat, gyalogo­soknak, valamint az egy-két napos időbe ke­rülő távolabbi kirándulásokat. A szöveg fotográfiái, többnyire a Fotofilm ismert pom­pás és tiszta kolozsvári képei után készültek. Teljes elismerés illeti a könyv szerkesztőjét, müve becses szolgálat mindnyájunknak. A könyv szerencsésen, jól olvasható apróbb be­tűkkel nyomtatva, ára 50 lej, ami terjedelmét és változatos tartalmát számbavéye, nem drága. Dr. Gyalui Farkas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom