Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-22 / 243. szám
- i % & * Képviseldhá2 BUDAPEST V. ........r_ aik^WK^t ••“ÎVtiÂPÎÂ ■’ Vasárnap Í933 oKt&ber 22. Ara 4 íeí E?«fteetésl árak belföldön: Egész évre 800, félév: begyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon ívre 60. félévre 26, negyedévre 12.60, egy hónapr pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP, XVI. ÉVFOLYAM - 243. SZÁM. Szerkesztó'ség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloa*- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal ncca) 0. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Vizum-kérdés napirenden Jövő hónap közepén összeülnek a kis- antant államok külügyminiszterei, hogy megbeszéljék, ezúttal a szoros gyakorlati együttműködést a kisantant államok közös gazdasági politikája tekintetében. Ugyanakkor Prágában életbelép az az állandó bizottság, amely most már rendszeresen igyekszik megvalósítani a kisantant államok közötti gazdasági közeledést. A tervbe vett programon mindenesetre népszerű pontként szerepel, hogy eltörlik a vízumkényszert a kisantant államai között. Ez mindenesetre szép dolog. De valljuk be, kevés jelentősége van. Nem mintha, mint e 1 v nem volna teljes mértékben honorálandó. Valahol el kell kezdeni Romániának is a vízumkényszer eltörlését, mert az az érzésünk, hogy éppen ez az ország az egyetlen Európában, amely még egy állammal szemben sem tette meg e lépést. Egy merev princípiumon ütne rést ez a megállapodás és feltételezhetővé teszi, hogy most már a többi államokkal szemben sem lesz Románia oly makacs, hogy ne lépjen velük viszonossági egyezményre. De mint gyakorlati vívmány, ismételjük, nem sokat jelent. Azzal, hogy egy romániai honos a vizűm megtakarításával utazhat Jugoszláviába, vagy Csehszlovákiába, az utazási kedvet aligha élénkíti. Más elbírálás alá esne az egész terv — és ha már a kisantant előjogának óhajtják tekinteni, hát akkor a kisantant szempontjából, — ha elhatároznák, hogy a kisantant államokon belül magát az utlevélkényszert is megszüntetik. De mindaddig, amig egyetlen utazás is Romániából akár az utódállamokba, akár máshova ötszáz lejbe kerül, addig aligha lehet remélni, hogy az emberek sietve ülnek vonatra, hogy akár a Tátrába felrándulja- nak, akár pedig Jugoszláviába a plitvicei vízesésekhez. Hirek vannak forgalomban, hogy az útlevél kiállítási illetményeknek felemelését is tervezik a belügyminisztériumban. Hátha tényleg ilyen tervekkel fogosztályán, — amit mi nem tudunk elhinni és nem is merjük feltételezni, hogy még ma is az útlevél megdrágításán törnék az emberek a fejüket — akkor hogyan volna beilleszthető a kisantant államok vizumkényszer- mentes együttműködésének koncepciójába éppen ez az intézkedés? De ne térjünk mellékvágányra. Csak arra akarunk rámutatni, hogy egyszerre két ellentétes irányú törekvés is észlelhető. Az egyik, amely szorosabbá akarja tenni a nemzetközi kapcsolatokat a többi államokkal, a másik, amely még elszigeteltebbé akarja tenni helyzetünket a többi államok között. Van egy harmadik terv is, amit kisantant konferenciákon lansziroznak: szorosabbá tenni, megkönnyíteni az összeköttetést egy bizonyos államcsoporton belül. Tulajdonképpen az volna a kívánatos, hogy a kisantant államok minden irányban szüntessék meg a vízumkényszert, mert ha a kisantant politikai egység, viszont egész Európa zárt földrajzi és egyben termelési egység is. Ám, ha nem lehet remélni, hogy éppen a kisantant államok tegyék magukévá ezt az okos és logikus rcformgondolatot, akkor az, amit maguk között csinálnak, legyen valami olyasmi, ami több tessék-lás- sék kedvezményeknél, de komoly, reális megfogható érték. Olaszország lemorazlofl a négyfaatalosn ItüIücjY- mlmiszfereisielc összelaivásárót Minna lam ii i-,—«■«! ry—-y. A német népszavazás eMöníéséig nem lesznek Genfben tárgyalások (Róma, október 21.) Általános feltűnést keltett, hogy Róma álláspontja a német kérdésben megváltozott. Olaszország eddig a négyhatalmi egyezmény gyakorlati érvényesítésére össze akarta hivni az érdekelt hatalmakat, de most e céljától teljesen elállott. Az olasz sajtó hangján észrevehető, hogy az angol-francia ellennyomás megtette Rómában kellő hatását. Az olasz lapok ma is azt Írják, hogy Németországnak igaza van, de hangoztatják, hogy meg kell várni a november 12-i népszavazást. A Matin köz uogy lord Tyrell párisi angol nagykövet tegnap Paul Boncourral folytatott tanácskozása során bejelentette a francia külügyminiszternek kormánya azon álláspontját, hogy napolják el a leszerelési konferencia október 26—ra kitűzött főbizottság! ülését addig, amig Németországban a november 12-i népszavazás eredménye ismeretessé nem válik. A nemzetközi politikában szerepet játszó francia körökben is helyesnek tartanák, ha Genfben nem történnék egyelőre semmi, amig a német döntés nem ismeretes. Ami a november 12-i népszavazást illeti, ma az egész országban megkezdődött a választási propaganda. Göbbels beszédet mondott, hangoztatva, hogy a választásokon a német népnek egységesen az egyenjogusitás mellett kell szavaznia. Minden választási jegyhez mellékelik a német kormánynak a népszövetségből kilépését megindokoló nyilatkozatát. A jelek szerint a november 12-i népszavazásra úgy Németországban, mint külföldön nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azt az első napokban várni lehetett. Károly Uírály dunai hajón találUoziU a bolg- i ■— 7 Nagy odaadással dolgoznak a kisantant balkáni tervének megvalósításán — Titulescut ünnepelték a görög fővárosban Madgearu tárgyal Párisban (Bukarest, október 21.) A szinajai konferenciából kiinduílt tervet a legintenzivebb diplomáciai tevékei^séggell igyekeznek előkészíteni. Ennek a tervnek céljait szolgálja a Titulescu görögországi látogatása is, de előkészítették Károly királynak Boris bdlgár királlyal a találkozást. Károly király találkozója Boris királlyal. Az Adeverul szófiai munkatársa megbiz- ható forrásból közli, hogy Károly király és Boris bolgár király október 28-án találkozni fognak hajón a Dunán. A két uralkodót elkíséri mindkét ország külügyminisztere, Titulescu és Musanov. A találkozást háromórás időtartamúra tervezik, amelynek célja a két ország közötti közeledés a délkelteurrópai békeakcióval kapcsolatosan. Miután azonban nem lehet pontosan tudni, hogy Titulescu mikor érkezik vissza az országba, s ha visszaérkezett is, előbb részletesen be kell számolnia az uralkodónak külföldi útja eredményéről, tehát a királyi találkozó terminusa még nincs véglegesen megállapítva, október 28-ika még csak kombináció. Mindenesetre diplomáciai körökben nagy fontosságúnak vélik a két király találkozását és lefolytatandó tárgyalásait, Titulescut ünnepelte a görög főváros és sajtója. májával. A görög kormány, valamint a nép és a sajtó a legmelegebb fogadtatásban részesítették Titulescu külügyminisztert, akinek tiszteletére tegnap a kormány bankettet adott, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az Elesteran Vima cimü lap megállapítja, hogy a banketten elhangzott hivatalos beszédek a Románia és Görögország közti ragaszkodást és erős kapcsolatokat fejezték ki. Ugyancsak ez a lap azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a két ország között megindult nagyjelentőségű tárgyalások szép eredménnyel fognak végződni. A Catimerimi c. lap azt Írja, hogy Románia és Görögország között tradícióvá vált a barátságos kollaboráció, amelyet Titulescu látogatása most még jobban megerősített. Minden remény meg van arra, hogy a két ország egymásközti kapcsolatai még jobban ki-
