Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-22 / 243. szám

- i % & * Képviseldhá2 BUDAPEST V. ........r_ aik^WK^t ••“ÎVtiÂPÎÂ ■’ Vasárnap Í933 oKt&ber 22. Ara 4 íeí E?«fteetésl árak belföldön: Egész évre 800, félév: begyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon ívre 60. félévre 26, negyedévre 12.60, egy hónapr pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP, XVI. ÉVFOLYAM - 243. SZÁM. Szerkesztó'ség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloa*- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal ncca) 0. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Vizum-kérdés napirenden Jövő hónap közepén összeülnek a kis- antant államok külügyminiszterei, hogy meg­beszéljék, ezúttal a szoros gyakorlati együtt­működést a kisantant államok közös gazda­sági politikája tekintetében. Ugyanakkor Prágában életbelép az az állandó bizottság, amely most már rendszeresen igyekszik meg­valósítani a kisantant államok közötti gaz­dasági közeledést. A tervbe vett programon mindenesetre népszerű pontként szerepel, hogy eltörlik a vízumkényszert a kisantant államai között. Ez mindenesetre szép dolog. De valljuk be, kevés jelentősége van. Nem mintha, mint e 1 v nem volna teljes mértékben honorálandó. Valahol el kell kez­deni Romániának is a vízumkényszer eltör­lését, mert az az érzésünk, hogy éppen ez az ország az egyetlen Európában, amely még egy állammal szemben sem tette meg e lépést. Egy merev princípiumon ütne rést ez a meg­állapodás és feltételezhetővé teszi, hogy most már a többi államokkal szemben sem lesz Románia oly makacs, hogy ne lépjen velük viszonossági egyezményre. De mint gyakorlati vívmány, ismé­teljük, nem sokat jelent. Azzal, hogy egy ro­mániai honos a vizűm megtakarításával utaz­hat Jugoszláviába, vagy Csehszlovákiába, az utazási kedvet aligha élénkíti. Más elbírálás alá esne az egész terv — és ha már a kis­antant előjogának óhajtják tekinteni, hát akkor a kisantant szempontjából, — ha el­határoznák, hogy a kisantant államokon be­lül magát az utlevélkényszert is megszünte­tik. De mindaddig, amig egyetlen utazás is Romániából akár az utódállamokba, akár máshova ötszáz lejbe kerül, addig aligha le­het remélni, hogy az emberek sietve ülnek vonatra, hogy akár a Tátrába felrándulja- nak, akár pedig Jugoszláviába a plitvicei víz­esésekhez. Hirek vannak forgalomban, hogy az út­levél kiállítási illetményeknek felemelését is tervezik a belügyminisztériumban. Hátha tényleg ilyen tervekkel fog­osztályán, — amit mi nem tudunk elhinni és nem is merjük feltételezni, hogy még ma is az útlevél megdrágításán törnék az emberek a fejüket — akkor hogyan volna beilleszt­hető a kisantant államok vizumkényszer- mentes együttműködésének koncepciójába éppen ez az intézkedés? De ne térjünk mellékvágányra. Csak arra akarunk rámutatni, hogy egyszerre két ellen­tétes irányú törekvés is észlelhető. Az egyik, amely szorosabbá akarja tenni a nemzetközi kapcsolatokat a többi államokkal, a másik, amely még elszigeteltebbé akarja tenni hely­zetünket a többi államok között. Van egy harmadik terv is, amit kisantant konferen­ciákon lansziroznak: szorosabbá tenni, meg­könnyíteni az összeköttetést egy bizonyos államcsoporton belül. Tulajdonképpen az volna a kívánatos, hogy a kisantant államok minden irány­ban szüntessék meg a vízumkényszert, mert ha a kisantant politikai egység, viszont egész Európa zárt földrajzi és egyben termelési egység is. Ám, ha nem lehet remélni, hogy éppen a kisantant államok tegyék magukévá ezt az okos és logikus rcformgondolatot, akkor az, amit maguk között csinálnak, le­gyen valami olyasmi, ami több tessék-lás- sék kedvezményeknél, de komoly, reális megfogható érték. Olaszország lemorazlofl a négyfaatalosn ItüIücjY- mlmiszfereisielc összelaivásárót Minna lam ii i-,—«■«! ry—-y. A német népszavazás eMöníéséig nem lesznek Genfben tárgyalások (Róma, október 21.) Általános feltűnést keltett, hogy Róma álláspontja a német kér­désben megváltozott. Olaszország eddig a négyhatalmi egyezmény gyakorlati érvénye­sítésére össze akarta hivni az érdekelt hatal­makat, de most e céljától teljesen elállott. Az olasz sajtó hangján észrevehető, hogy az angol-francia ellennyomás meg­tette Rómában kellő hatását. Az olasz lapok ma is azt Írják, hogy Német­országnak igaza van, de hangoztatják, hogy meg kell várni a november 12-i népszava­zást. A Matin köz uogy lord Tyrell párisi angol nagykövet tegnap Paul Boncourral folytatott tanácskozása során bejelentette a francia külügyminiszternek kormánya azon álláspontját, hogy napolják el a leszerelési konferencia október 26—ra kitűzött főbizottság! ülését addig, amig Németországban a november 12-i népszavazás ered­ménye ismeretessé nem válik. A nemzetközi politikában szerepet játszó francia körökben is helyesnek tartanák, ha Genfben nem történnék egyelőre semmi, amig a német döntés nem ismeretes. Ami a november 12-i népszavazást illeti, ma az egész országban megkezdődött a vá­lasztási propaganda. Göbbels beszédet mon­dott, hangoztatva, hogy a választásokon a német népnek egységesen az egyenjogusitás mellett kell szavaznia. Minden választási jegyhez mellékelik a német kormánynak a népszövetségből kilépését megindokoló nyi­latkozatát. A jelek szerint a november 12-i népszavazásra úgy Németországban, mint kül­földön nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azt az első napokban várni lehetett. Károly Uírály dunai hajón találUoziU a bolg- i ■— 7 Nagy odaadással dolgoznak a kisantant balkáni tervének megvalósításán — Titulescut ünnepelték a görög fővárosban Madgearu tárgyal Párisban (Bukarest, október 21.) A szinajai konfe­renciából kiinduílt tervet a legintenzivebb diplomáciai tevékei^séggell igyekeznek elő­készíteni. Ennek a tervnek céljait szolgálja a Titulescu görögországi látogatása is, de elő­készítették Károly királynak Boris bdlgár ki­rállyal a találkozást. Károly király találkozója Boris királlyal. Az Adeverul szófiai munkatársa megbiz- ható forrásból közli, hogy Károly király és Boris bolgár király október 28-án találkozni fognak hajón a Dunán. A két uralkodót el­kíséri mindkét ország külügyminisztere, Ti­tulescu és Musanov. A találkozást háromórás időtartamúra tervezik, amelynek célja a két ország közötti közeledés a délkelteurrópai béke­akcióval kapcsolatosan. Miután azonban nem lehet pontosan tudni, hogy Titulescu mikor érkezik vissza az országba, s ha visszaérkezett is, előbb részletesen be kell számolnia az ural­kodónak külföldi útja eredményéről, tehát a királyi találkozó terminusa még nincs végle­gesen megállapítva, október 28-ika még csak kombináció. Mindenesetre diplomáciai körök­ben nagy fontosságúnak vélik a két király ta­lálkozását és lefolytatandó tárgyalásait, Titulescut ünnepelte a görög fő­város és sajtója. májával. A görög kormány, valamint a nép és a sajtó a legmelegebb fogadtatásban részesí­tették Titulescu külügyminisztert, akinek tisz­teletére tegnap a kormány bankettet adott, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az Elesteran Vima cimü lap megállapítja, hogy a banketten elhangzott hivatalos beszédek a Románia és Görögország közti ra­gaszkodást és erős kapcsolatokat fejezték ki. Ugyancsak ez a lap azon meggyő­ződésének ad kifejezést, hogy a két ország kö­zött megindult nagyjelentőségű tárgyalások szép eredménnyel fognak végződni. A Catimerimi c. lap azt Írja, hogy Ro­mánia és Görögország között tradícióvá vált a barátságos kollaboráció, amelyet Titulescu látogatása most még jobban megerősített. Minden remény meg van arra, hogy a két or­szág egymásközti kapcsolatai még jobban ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom