Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-21 / 242. szám

(40)

— A Przethnicsek?

— Az, az! A Zsuzsika ugyancsak ráncba- szedte. Még feleségem életében áttérhette. Suttyomban történt, a jó aszony haláláig nem sejtette.

Miklós nevetett.

— A Przemilcsek református?... És az ádámcsutkája?

— Az még megvan, de már sokkal méltósá- gosabban mozog. Különösen, mikor turós-bé- lest eszik.

Jókedvűen nevettek, tréfáltak, beszéltek, szabadon. A kis leány nem hallhatta, mert elbámészkodott a gépek között.

— Hja, megváltozott nagyon a világ! — mondta ki a szentenciát Asztalos uram. — A Zsuzsika olyan ám, mint egy sárkány. Úgy rendben tartja a PrzemiHcseket, hogy azt se tudja, melyik lábán álljon. És bizony, az a hoszu legény nagyon derék magyarrá változott. Haragszik ám nagyon a németekre.

— A tulajdon fajtájára?

— Aszongya, hogy őneki ne mondja senki, hogy német, mert leüti a derekát egy fuszuj- kakaróval. A templomi kórusban ő fújja legszebben a zsoltáros énekeket. Téged peniglen tiszteltet.

— Engem?

— ügy ám. ‘Szén ő is figyelmeztetett, amikor ide Kolozsvárra indultam némely bévá- sárlás irányában, hogy keresselek fel. „Nincs olyan hires embere még Erdélynek, mint Tótfalusi Kis Miklós uram!“ — mondotta nagy tisztelettel. Zsuzsika ezért azon szempercben meg is csókolta érte. Merthogy nagyon meg lehet ám szeretni azt a langáléta, ádámcsutkás fiút. Jóféle matéria!

Miklós egészen felvidult az öreigur beszédjére. Lám, mindent valahogy csak rendbehoz az Isten bölcs akarata. Zsuzsika is boldog már.

És ő? Vájjon boldog-e? Káromlás volna azt mondani, hogy nem. Igaz, a szivébe temetkezett egy-két álom, szelid szerelmes vágyak és tüzes lángolások. De mégis most nagy nyugvás van benne, jó, hivséges asszony serénykedik az oldala mellett, már kis leánya is vagyon, útban a második.

Invitálta Asztalos uramat a másik épületszárnyba.

— Már csak prezentálom én is az asszonyomat s a magam kis ölbeli lánykáját is.

Ezen a napon béke szállt Miklós szivére. Minden jól van úgy, hotgy az Ur rendelé.

Az ilyen napok azonban nem nagyon sűrűn váltakoztak életében. Küzdelme nagy álmaiért, az uj műveltségért, a nemzeti irodalom és nyelv megizmositásáért nemcsak szaporodó ellenfeinek eléje vetett akadályaiba ütközött, hanem az egyre súlyosodé közállapotokba. Feje tetején állott minden az országban és a politikában.

A vallási harc újra erősebben lángolt fel, ahogy a császári uralom berendezkedett a felsőbb kormányzásba és a közigazgatásba. II. Apafi fejedelemségének érvényessége még nem volt tisztázva. A bécsi udvar nem törődött vele, hogy fejedelmi külsőségek vették köriül a daliás, szép, ifjú kiskorú fejedelmet, semmit ellene nem is tett, de annak idején, még az öreg Apafi életében történt fejedelemválasztás megerősítésével késlekedett. Maga sem volt teljesen tisztában ezirányu terveivel.

Egy áramlat kerekedett felül Bécsben, amely a megerősítést ahhoz kötötte, ha az ifjú

fejedelem katholizál. Az erdélyi főhadi parancsnok, Veterani tábornok, titkos utasítást kapott az udvartól, hogy mihelyt II. Apafi nagykorú lesz, hozza fel Becsbe, ahol is egy osztrák hercegnőt adnak hozzá feleségül és áttéri tik a katholikus vallásra. Ugyanezt cselekedtek annakidején. Báthori Zsigmonddal is.

Az ifjú fejedelem mellett az ország ügyeinek vezetésére Leopold guberniumot létesített s az ügyek legfőbb irányitója, a politikai hatalom birtokosa a gubernátor lett, akit a kivégzett Bánfi Dénes fiának, a katholikus Bánfi Györgynek személyében nevezett ki a császár.

A katholikus követelések közt szerepelt a régi katholikus püspökség visszaállitása, iskolák, kollégiumok, akadémiák létesítése, protestáns templomoknak átengedése, ■ hogy minden községben egyazon számú katholikus és protestáns templom legyen, végül katholikus szerzetesrendeknek, főképen a jezsuitáknak beengedése.

Csupán az utolsó követelés támasztott ellenzést. Szenvedélyes vallási harcok indultak meg e kérdés tkörül, egyebekben a protestánsok kényszerültek több templomukat átengedni, igy Kolozsvárt az óvári templomot. Fehérvárt a Báthori Kristóf-féle puszta-templomot.

Miklóst épugy, mint minden erdélyi protestánst, nagyon elkeserítették ezek az uj állapotok. Féltették hitüket s rettegtek átlói, hogy erőszakos katholikus térités indul meg, aminek jelei már mutatkoztak is.

A consistoviumokon Miklós figyelmeztette is a lelkészeket és teológiai professzorokat, hogy most csak erős, példaadó hitbeli élet lehet fegyver a katholikus uralkodó áramlattal szemben.

Ezek a lelkes, őszinte szavak mindig bizonyos bántódást is keltettek az egyházi tanács többségében.

— Mit prédikál ez a vasmives? — súgtak

össze boszusau itt is, ott is.

Mert Miklóst ellenségei a háta mögött vas- művesnek csúfolták. Csepregi Turkovics Mihály lelkész, aki azelőtt tanár volt, nevezte el igy s a nagytiszteletü urak és haragos profesz- szorok felkapták.

Az ellenségek sorába mihelyt Kolozsvárra került, nagy düh vei állott be Csepregi. Ö külön is, már az enyedi kollégiumi időkből, ellenszenvvel viseltetett Miklós iránt. Együtt tanultak akkor s az irigység már a diákéletben fiiébredt benne a népszerű praebiter, contra- scriba, majd senior iránt.

Most aztán a consistoriumi üléseken fütötte a hangulatot Miklós ellen. Nem volt nehéz. A lelkes ember örök nyugtalankodása, bíráló megjegyzései és önérzete amugyis örökös visszatetszést váltottak ki.

— Az érdemes tanácsuraknak — mondóira a nyughatatlan ember egy újabb consistoriumi ülésen — már e helyütt egyszer pronunciáltam, hogy a Molnár Gergely-féle diák-nyelvtant, amely az oskolákban el vagyon terjedve, temérdek hibái miatt ki kell igazítani. Kértem a nagytiszteielü lelkész és professzor urakat, hogy egy bizottságot küldenének ki, amely tudományosan megjavítsa e könyvet. Indítványom resolutio oa ment. És immár esztendeje semmi sem történt. Én vevém tehát magamnak a fáradságom s a munkát elvégezém és az uj nyelvtant kinyomtattam.

Ezek a feddő nyilatkozatok súlyosan sértették a tanácstagok méltóságát.

(Folytatjuk.)

BBBHBBMnmni

UK ni or

Vasárnap, október 22.

BUKAREST. 11.45: Egyházi zene. 12: Vegyes lemezek. 14.15: Könnyű lemezek. 18: Marcu-zenekar. 19.15: ifp.rcu-zenekar. 20.20: Gramofon, 21: Ének. 22.15: Rádiózenekar. BUDAPEST. 11: Ref. istentisztelet. 12: Egyházi népének és szentbeszéd, majd Budapesti Hang verseny Zenekar. 15: Gramofonlemezek. 16: A m. kir. Földmivelésügyl Minisztérium rádióelöadássorozata. 16.45: Krúdy Andor dr. cimbalmozik. 17.30: „Arany János“ Bodor Aladár előadása. 18: A m. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Szünetben „Liszt“. Thómán István előadása. 19.15: „Magyar humor Napoleon körében". Rexa Dezső előadása. 19.45: Magyar nóták, cSőadja Zsögön Lenke. 22.15: Hegyi Emánuel zongorázik. 23: Zágon István vidám csevegése. 23.30: Horváth Rezső és cigányzene- kara. BELGRAD. 12: Népdalok lemezeken. 12.30: Népzene. 12.57: Harangszó. 13.05: Rádiózenekar. 16: Gramofon. 16.30: Népdalok. 17: Orosz dalok. 18: Tánczene. 20.30: Rádiózenekar. 21.40: Reesini: A szevillai borbély.

Hétfő, október 23.

BUKAREST. 13 f Vegyes lemezek. 14.15: Gramofon. 18: RádiózBi'.ekar 20.20: Szimfonikus lemezek. BUDAPEST. 11: 1. Az Ecsedi-láp életéről. 2. A gyermek és a gyümölcs. Közben gramofon. 13.05: Adorján Alice énekel, Sebestyén Sándor dr. gr rdonkázik. 14.30: Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. 16.30: Diákfélóra. 17: Asszonyok tanácsadója. 18: Szalonzene. 18.40: „Az Ő3magyar művelődés" Barkó Jenő előadása. 19.10: Magyar nóták két zongorán. 20 Móricz Zsigmond elbeszélése. 20.30: A Filharmóniai Társaság hangversenye. Majd Bodrics Béla cigányzenekara. 24.30: Mándits- jazz. VARSÓ. 16.55: Dalok. 17.10: Román dalok és táncok. 17.55: Baszusdaiok. 18.25: Baritondalok. 19.20: Könnyű zene. 21: Verdi: Traviata e. operája gramofonon. 23.10: Kávéházi tánczene.

PHILIPS

Kedd, október 24.

BUKAREST. 13: Vegyes gramofon. 14.15: Könnyű lemezek. 18: Motcoi-zenekar. 20.20: Dallemezek. 21.20: Rádiózenekar. BUDAPEST. 11: 1. Vas Gereben vidám Írásaiból. 2. Vörösmarthy-versek. (Felolvasás). Közben gramofon. 13.05: Berend Endre szalonzenekara. 14.30: A ro. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 16: Testnevelési előadás. 17: Szondy György meséi. 18: „Nemzetközi művészi íény- kápkiállitUs.“ Dózsa Dezső előadása. 19.45: Gramofon. 20.25: Enekt-k. 21: Helyszíni közvetítés a Kamara Színházból. „Nem válók el“ c. vígjáték. 23.55: Melles magyar vonósnégyes. BECS. 11.20: A bécsi fiuénekkar iskolai dalokat énekel. 14.10: Müvészlemezek. 16.35: Zongorahangverseny. 19.50: Bécsi hangok. 22: Szerelmi kettősök Wagner operákból. 24.10: Gramofon.

Szerda, október 25.

BUKAREST. 13: Vegyes gramofon. 14.15: Könnyű

lemezek. 18: Rádiózenekar. 20.20: Kamarazene. 20.40: Hegedű-hangverseny. 23: A rádió népzenekara. BUDAPEST. 11: 1. A pestkörnyéki rácok élete. 2. Fáy András fabuláiból. (Felolvasás.) 13.05: Zongorahangverseny. 14.30: Gramofonhangverseny. 16.30: A rádió diákfélóréja. 17: „Báthory István lengyel király magyar katonái.“ Pilch Jenő előadása. 18: „Operaházunk hőskora“ Gergely István előadása. 18.30: A Budapesti Hangverseny Zenekar. 19 35. Olasz nyelv. 19.55: „Milyennek látnák a lioldiakók r. földet?“ Cholnoky Jenő dr. előadása. 20.30: Az Operfház előadásának közvetítése. Puccini: Tosca c. operája. Majd Magyari Imre és cigányzenekara. MILANO. 21: Gramofon. 21.45: Offenbach: Szép Heléna, háromfelv. opera.

Csütörtök, október 26.

BUKAREST. 13: Vegyes lemezek. 18: Dinicu-zene- kar. 20.40: Puccini: Pillangókisasszony. Háromfeivo- násos opera. BUDAPEST. 11: 1. Tollagi Jónás kalandjai. 2. A zene gyógyító szerepe. (Felolvasás), Közben