Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-15 / 237. szám
e Népünk szolgálatában II. Miután az EGE is azt óhajtotta, hogy a szellemi szórakozások idejében is az óriási tömeg újabb biztatásokat kapjon a magyar falu, a népipar, népművészet támogatásáról, műveléséről a Romániai Magyar Nők Központi Titkársága ennek a gondolatkörnek szolgálatába állitotta a szellemi vezetést. Augusztus 26-án a Mikó-intézet nagy tornatermében báró Huszár Pálné, mint a Romá niai Magyar Nők Központi Titkárságának vezető elnöke és a Sepsii Egyházmegyei Ref. Nőszövetség elnöke rövid megnyitója után igen érdekes előadást tartott ezen cimen: Mit kapott és mit kellene kapnia a falusi háztartásnak a városi civilizációtól1? A példák sokaságát vonultatta fel annak bizonyítására, hogy a falu nem kap bár tanitást, elegendőt arra, bogy hogyan fejlődjék és ezáltal ifjait a faluhoz kösse. Ez aztán a titka annak, hogy a falu ifjúsága a városba törtet. Ugyancsak a példák hosszú sorával világította meg a német falvak követendő el jár áoát, melynek lelke az összefogásban van a közös célok elérésére. A nagy tetszéssel fogadott tanulságos előadás után dr. Csutak Vilmosné beszélt a népipar pártolásának helyesen felfogott módjáról. Majd szóvátette a svédek kitünően bevált módszereit. Mindnyájan látjuk, hogy rendkivül szükséges volna, hogy nálunk is bizonyos kötelező eljárások lépjenek életbe, mert főleg a külföldön nem fogunk máskép eredményesen boldogulni. Ha ott győzünk, majd az itthoniak is természetszerűleg fogják a háziipart pártolni, mert ami ma van, még távolról sem az igazi pártolás, csupán íetszelgés. Valódi pártolás esetén nem hiányozna szegény falusi magyarságunk kenyere. Az előadás-sorozatot Haász Rezső udvarhelyi tanár órdekfeszitő, tudományos szempontból is jelentős előadása fejezte be. A székely népviseletet művészi szemmel méltatta, — majd a székely népművészet fejlődését, hanyatlását, újra éledésének feltételeit állitotta elénk. Tanulságos volt ez az előadás: A székely népművészet és népviseletről. Nagyon sajnáltuk, hogy rendezői mulasztás miatt vetített képek nem járultak hozzá, hogy a székely népművészet nagytehetségü rajongó művészének és ápolójának az előadása még mélyebb nyomokat hagyjon a hallgatóság lelkében. Ang. 29-én a szabadtéri előadások következtek, 400-nál több szereplőt, tulnyomólag falusi földművelőt székely népviseletben szervezett meg a kifogyhatatlan energiájú dr. Kernné, szebbnél-szebb táncszámok, énekek, életképek bemutatására. Dr. Hirsch Hugóné és dr. Pál Gáborné 250 csíki szereplővel. rendezett egy falusi lakodalmat, stb. Teljes elismeréssel gyönyörködtek az előadásban. Annyi érdekes és szép látni — és hallani való tolult itt mindenki elé, hogy nincs mit csodálni azon, hogy főleg a kiállítás első két napján oly sokadalom lepett el minden talpalatnyi helyet, hogy mozdulni is alig lehetett. Viszontlátásra a közelebbi EGE kiállításon Asszonyaim! Addig is dolgozzunk minél többet. Fogjunk össze! Kovács Dezsőné. — Besurranó tolvajt fogott el a rendőrség. Veszedelmes besurranó tolvajt tartóztatott le a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya Bruckenstein József 49 éves szuesági illetőségű munkás személyében.' A hosszú évek sora óta munkanélkül tengődő embert éppen akkor fogta el a bűnügyi osztály egyik detektivje, amikor néhány lopásból eredő holmit akart áruba bocsátani az ócskapiacon. Miután a hatóság emberei előtt nem tudta igazolni áruinak eredetét, bekisérték a központi rendőrségre, ahol azután töredelmesen bevallotta, hogy eddig Kolozsváron mintegy három besurranó tolvajlást követett el és mintegy 10 ezer lej értékű holmit emelt el. 1933/132219 sz. kultuszmin. rendelettel autorizált ORIENT SZÖVŐ MŰVÉSZETI ISKOLA ORADSA Schulhoff Emiiné vezetése mellett tanítja és válSáö perzsa szőnyeged javítását. — j Legfinomabb fonalak, művészi szőnyegek elis-1 mert legjobb beszerzési forrása. Vidékirendelések ] utánvéttel gyorsan és pontosan eszközöUetnek.\ KUETlUjsm Vasár nap, 1933. oTttóber 15. CÎ I o»tAlysorsjeqyÉt S Kereskedelmi Hitelintézet B.-T.-nál y i Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 20, U| mert ez a főelárusitó nagyszerű nyerőszériában van, > ■ amit fényesen igazol, hogy a c ü legutóbbi húzáson az általa el‘CO E w lep ____ _______ adott so rsj egy ny e r t e az 5,000,000 L. nagyjutalmat A sorsié Egész fél negyed nyolcad gyek árai: Lei .008 - Lei 300*— Lel 23©*— Lei 12Î’"IMinden második sorsjegy nyeri! X \ gyilkos l\íicolaescu védője az áscfyveel me^^yilfcolf feleségéi vádolja a cjyillcossacjcjal (Bukarest, okt. 14.) A gyilkossággal vádolt Nicoiaescu ügyvéd ügyét hatodik napja tárgyalják Bukarestben, de a legérdekesebb fordulatok ugylátszik csak ezután következnek. Tegnap délután 2 órától este 10-ig egyfolytában tartott a tárgyalás, a hallgatóság változatlanul kitartott a földszinten és az erkélyeken, szinte azt lehetne mondani, megvan a külön közönsége az ügynek. Mindjárt a tárgyalás elején szenzációs bejelentést tett Radu Rosetti ügyvéd. Uj tanú kihalflgatá- sát kérte, aki azt bizonyítaná, hogy nem Nicoiaescu a gyilkos, hanem a felesége, Nicoiaescu Olimpia asszony, aki veszekedés után sajátmaga ölte meg nagyn énjét, azután öngyilkosságot követett el. A szenzációs bejelentésre a biróság elnöke megkérdezte, hogy ki az a tanú, de a védő azt válaszolta, hogy a tanú nevét, aki katonatiszt, csak abban az esetben hozza nyilvánosságra, ha a biróság elvben beleegyezik a kihallgatásába. A biróság eddig még nem döntött, hogy helyet adjon-e a titokzatos tant’, megidé- zésének. A gyilkosság okát képező végrendeletre tért vissza a biróság és uj tanukat hallgatott ki Bazar Alexandru tanú, aki a meggyilkolt Buteanu asszony rokona, azt vallotta, hogy éppen abban az időpontban, amikor Nicoiaescu ügyvéd egy nö kíséretében a közjegyző előtt megjelent, a végrendelet letétele végett, ö Buteanu asszonynál volt látogatóban és több órán át elbeszélgettek a lakásán. így tehát lehetetlen, hogy Nicolaescu- nak az a vallomása, mely szerint ugyanakkor ő Bu- teanunéval lett volna a közjegyző előtt, megfeleljen a valóságnak. Más nőnek kellett lennie tehát, aki egy hamisított végrendeletet helyezett letétbe. A gyilkosság lefolyásával kapcsolatosan Sünovlci orvostanár elmondotta a biróság előtt, hogy ő boncolta fel az áldozatul esett Nicoiaescu Olimpia és Buteanu Ecaterina asszonyok holttestét. Mindkét hullán fojtogatás és ütések nyomai látszottak, amiblő megállapítható, hogy az áldozatokat először ösz- szevissza verték, azután kézzel fojtogatták, majd mikor már a két asszony eszméletlen volt, felakasztották. Közös hadjáratra akarják rávenni a franciák a spanyolokat a marokkói foenszülöttek ellen Húré francia vezérkart főnek tervei Marokkó déli részének pacifikálására — Spanyolországban vegyes érzelmekkel fogadják a francia terveket (Paris, október 14.) Henry Ponsot, Marokkó főhelytartója, megérkezett Párisba, hogy jelentést tegyen a marokkói helyzetről, amely igen veszedelmessé alakult az utóbbi időben. Attól kell tartani, hogy a bennszülött törzsek fellázadnak a francia uralom ellen. Ugyancsak a francia fővárosba érkezett Húré tábornok, a marokkói francia haderők főparancsnoka is. Megbízható információk szerint Párisban haditanács volt Ponsot és Húré részvételével, amelyen igen fontos határozatokat hoztak a Délmarokkóban indítandó katonai operációk ügyében. A francia kormány le akarja igázni a Marokkó déli részében élő bennszülött törzseket és a hadműveleteket a spanyol csapatokkal közösen akarják végrehajtani a Rio dei Oro határvidékén. Franciaország nemcsak katonai, hanem gazdasági célokat is akar elérni Marokkóban. A francia tervek igen érdeklik Spanyolországot, különösen azért, mivel Franciaország e tervek keresztülvitelénél Spanyolország segítségét is kívánja. Húré tábornok tervei szerint, miután az Atlas hegység környékén az összes fontosabb pontokat már megszállták katonailag, két főparancsnokságot kell létesíteni: egyiket a Keleten működő haderők részére, a másikat pedig a Nyugaton operáló francia és spanyol csapatok számára. A keleti főparancsnokság felállítása már folyamatban van és most a nyugati megszervezéséről folynak a tárgyalások. A spanyolok birtokában van az Atlanti-Óceán partján lévő ifnii szuverénzóna és a Valle de Draa nevű protekciós zóna. A franciák annál is kívánatosabbnak tartják a spanyol-francia együttműködést, mivel a maguk részéről csapataik egész a spanyol terület határáig nyomultak előre. A franciák azt kívánják, hogy a spanyolok az említett zónákban különböző katonai támaszpontokat létesítsenek, bizonyos számú spanyol tisztet Francia- országban képezzenek ki a sivatagi őrszolgálatra és azonkívül létesítsenek közös főparancsnokságot. A franciák ezt azzal indokolják, hogy Marokkóban teljes a nyugalom, csupán a spanyolok által birtokolt területen vannak zavargások. Ezzel szemben az igazság az, hogy a lázadások centrumai kizárólag francia területen fekszenek és a franciák azt akarják elérni, hogy a lázadások kitörése alkalmával kíméljék saját emberanyagukat és a spanyol katonaság felhasználásával verjék le a felkeléseket. A most bekövetkezett spanyol kormány- válság valószínűvé teszi, hogy a spanyolok ezt a francia tervet visszautasítják. Közgazdasági téren arra igyekszik Franciaország, hogy a nyitott ajtó rendszerét megváltoztassa. Marokkóban saját közgazdasági rendszert szeretnének felépíteni, amely természetesen hatalmas előnyben részesítené a francia gyártmányokat. Spanyolországot Marokkóban éppúgy kötik a nemzetközi szerződések, mint Franciaországot. Ilyenformán könnyen az a helyzet állhat elő, hogy a spanyol zóna közgazdasági szempontból nyitva marad, a franciát viszont elzárják. A francia kormány most úgy igyekszik hasonló cselekvésre birni a spanyol kormányt, hogy felmonja az u. n. Algecirns-szerződés egyes záradékait. A jelek arra mutatnak, hogv a spanyolok ezen a téren sem követik a franciákat, mivel látják, hogy a spanyol zóna érdekei nem egyeznek a franciáéval. Ily körülmények között Spanyolország közgazdasági téren is szabadkezet követel magának Marokkóban, —o—
