Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-15 / 237. szám
Vasárnap, '3033. október 13. KElETflljSJfG t Székelyföld két nevezetes évfordulója Másfél évszázada, hogy Zetelaki Zsombori József megakarta alapítani a székely egyetemet és száz évvel ezelőtt jelent meg Székelyföld első leírása (Székelyudvarhely, október 14.) Székelyföld súlyos helyzete, veszólyezettsége mind nagyobb problémája kezd lenni a romániai magyarságnak. Ez annál aggasztóbb, mert mindinkább kialakulóban van a nézet, hogy az erdélyi magyarság fennmaradásának, jövendőjének és jelen életének is szempontjából történelmi jelentősége van a székelységnek ma éppen úgy, mint a múltban. Századokon keresztül volt elhanyagolt és magára hagyatott ez a föld, ez a nép, amely kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszik fennmaradni, népi lényegét, nemzeti sajátosságait menteni az ellenséges irányú beolvasztó politikai nyomások ellenére is. Idő kellett hozzá, hogy a székelységnek döntő fontosságú szerepe és hivatása még a magyarság előtt is nyilvánvalóvá legyem Ha lassan is, ha a szükséges eszközök hijján is, megindult végre a munka, amelynek célja a székely probléma felvetése és lehető megoldása. Az természetes, hogy ez a munka elsősorban kulturális alapokra helyezkedik és ha a kezdet kezdetén is áll sok tekintetben, végül mégis csak meghozza áldásos eredményeit Különösen aktuális tehát, legalább a nevezetesebb évfordulók kapcsán egy-egy pillantást vetnénk múltúnkra, a sirhantok alá takart nagy embereinkre és törekvésekre, az alapokra, amelyeken tovább kell építenünk, ha eredményt akarunk elérni. Ez a körülmény ad fokozott jelentőséget annak a két alábbi kulturális dátumnak is, amelyek fölött pillanatig meg kell államink, mert a Székelyföld kultúrtörténetének két jelentős időjelzője- Legalább vegyünk tudomást róiuk, hátha okulunk is belölükAki elsőnek gondolt a székely egyetemre. A nagy Báthori Istvánra való emlékezés teljesen háttérbe szorította Erdély egy másik nagy fiának, Zetelaki Zsombori Józsefnek emlékezetét, aki Báthorival egy napon, 1783 szeptember 27-én született az udva-rhelymegyei Zetelakán. Most mult tehát születésének 150-ik évfordulója. A kiváló pap, iró és gimnáziumi igazgató volt az első, ki Székelyudvarhelyen a székely egyetemet meg akarta szervezni és részletesen kidolgozott tervezetét, mellyel az erdélyi kath. egyházmegyei zsinat is foglalkozott, megküldóite lludnay Sándor hercegprímásnak 1822 ápr. 19-én, aki szintén örömmel karolta fel a gondolatot, Hogy a székely egyetem nem valósult meg, annak legfőbb oka Zsomborinak korai, már harmincnyoleéves korában bekövetkezett halála- Kár, hogy a tervezetnek nehéz a nyomára jutni, ha ugyan még valahol megvan. Százötven esztendőnek kellett eltelnie, hogy e kiváló ember jövőbelátása, gyönyörű gondolata és koncepciója teljes mértekben igazolva legyen. Sohasem volt annyiVa aktuális, egy egész nép jövőjének titkát magában rejtő a Zsombori terve, mint ma. Tisztán látta ez az egyszerű székely fiú, hogy a székely nép nemcsak népileg, történelmileg, politikailag és földrajzilag kompakt egység, hanem fennmaradása is attól függ, ha kulturális tekintetben is különálló egységgé válik- Azóta nemzetközileg is biztosítva van a 150 éves gondolat a kisebbségi szerződés 9—11. pontjaiban, amelyek Székelyföldnek kulturális autonómiát biztosítanak. Másfél évszázad kellett hozzá, hegy a törióneimi szükségesség Zsombori Józsefet igazolja. Székelyföldnek ez a nagy fia egyébként elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a székely udvarhelyi róm kath. főgimnáziumban végezte. Abban az ősi sehol óban, amelyet 1501, ban alapított Marosvásárhelyi Gergely jezsuita és amelynek többek között a hires hit vitázó Sémbár Mátyás is igazgatója volt. A kiváló képességű Zombori korán végzett iskoláival. Két évet hallgatott a kolozsvári róm. kath. főiskolában és theológiai tanulmányokat akar folytatni, de Mártonffy József erdélyi püspök fiatal kora miatt nem veszi fel. 1802-ben Vára dón próbál szerencsét- Itt sem veszik fel, de kiváló képességei miatt megengedik, hogy mint civil hallgathassa a tlieológíát Ragyogó eredményeket mutat fel stúdiumaiban és most már az erdélyi püspök kapva kap rajta, sőt kiküldi a nagyszombati egyetemre. 1806 végén tér vissza Károly fehérvárra, ahol pappá szentelik. Marosvásárhelyre kerül káplánnak, ahol magánszorgalomból tökéletesen megtanul németül és franciául» Az itt töltött öt év alatt valóságos púivá nya lesz a marosvásárhelyieknek, akik később plébánosnak is meghívják. 1811-ben azonban theológiai tanári és aligazgatói állást vállal, Fehérvárt, de egy év után a beteges udvarhelyi pap, Vizi Ferenc maga mellé hívja piébánoshelyettesnek, akit egy évvel később bekövetkezett halála után a plébános! tisztségben követ és ekkor lesz igazgatója az udvarhelyi főgimnáziumnak is. Rudnay püspök, későbbi hercegprímás esperesnek nevezi ki és kanonokká lesz. Szepessy Ignác püspök felismerve szervező tehetségét, a gyulafehérvári papnevelde rektorának hívja meg 1821-ben. 38 éves korában hekövetkezett halála azonban pontot tesz a zetelaki székely fiú karrierjének végére és végét veti áldásos működésének. A sors rövid időt engedett, hogy ez a kivételes képességű ember tehetségét kifejthesse, de ez a rövid idő is elég volt, hogy a Székelyföld kulturális múltjának egyik kiemelkedő tényezője legyen. Lelkipásztori, szervezői munkáján kívül gyorsan szerzett magának irói és tudományos hírnevet is. Öt kötet könyve jeleni meg pár év alatt és élénk részt vett a> erdélyi tudományos életben is, A Döbrentei Gábor áita, szerkesztett „Erdélyi Múzeumiban számos, nagy feltűnést keltő cikke, tanulmánya jelent meg, Irt a székelyek áldozó poharáról és jellemző, hogy elsőnek Ismerte fel a „Csíki Székely Krónika“ apokrif voltát és vonta kétségbe annak hitelességét, Nem célunk részieissebben foglalkozni a Zetelaki Zsombori (Ssmbori) József közéleti, irói egyéniségével, de legalább pár sorral ki kellett ásni a feledés sírjából, Egyike volt azoknak, akiknek Erdély magyarsága hálával, elismeréssel és kegyelettel tartozik, A mult nagy katonája, aki utolsó lehelletéig azért dolgozott, hogy népe éljen, boldoguljon és fennmaradjon. Egy napon született Báthori Istvánnal, mint említettük. Bem bori Józsefnek, ha nem is voltak hozzá királyi eszközei, hogy hazáját és népét naggyá tegye, de — királyi munkát, végzett, Áldassék emléke!,,. Száz esztendős Székelyföld első leírása. A második sir, melyet kötelességünk megu bolygaíni és tiszteletté] illetni, egy szász ember Daniel G. Scheint doctor der Medizin sírja, aki Pesten Hartleben K. A. kiadásában 1833-ban, tehát száz esztendővel ezelőtt „bocsátotta közre“ Székelyföld első leírását és Székelyföldnek azóta is egyetlen térképét. A munka, melynek címe: „Das Land und Volk der Szeklcr in Siebenbürgen in physischer, politischer und geschichtlicher Hinsicht“ nemcsak a százéves évforduló miatt érdemel különös figyelmet, hanem alaposságánál, ma is helytálló adataival, rendszerességénél, pontosságánál és történelmi jelentőségénél fogva is. A mai gyűlölködő világban, mikor a népek készek egymást eltörülni a föld színéről, külön ki kell emelnünk a szász tudós dedikácdó- ját, amely mindörökre gyönyörű szimbóluma Erdély lelkének és az itt együttélő népek múltbeli szellemének. A ma szokatlan dediká- ció a monográfia második oldalán, igy hangzik: „Den Manen der um Fürst wnd Vaterland verdienten Szekler voll inniger Hochachtung gewidmet — vom Verfasser.“ Száz esztendővel ezelőtt ilyen becsüléssel viseltetett a medgyesi szász orvos a székely nép iránt, — miután alapos tanulmányai után megismerte a székelység múltját és munkája közben annak jelenét, értékességét. A munka egyébként két részből áll. Első részében Székelyföld leírását adja (földrajzi helyzete, nagysága, hegy és vízrajza, kiimája, flórája, állat és ásványvilága, politikai beosztása székek szerint a hozzuktartozó községek neveivel, várromjaival' stb. Második részében a népet magát ismerteti, származását, kulturális intézményeit, vallási tagoltságát, társadalmi réte- geződését, jellemét, erkölcsét, efchno*gráfiáját, stb. Megbecsülhetetlen értéke a munkának a forrásmunkák pontos felsorolása és az említett első és egyetlen térkép, az: „Orrgraphisch Hydrographische Generalkarte des Székler- landes 1832“, amely nélkül még a szakkutató is zavarba kerülne, ha térképen kellene feltüntetni ezt a területet, amelynek a kiváltságok korában oly nagy jelentősége volt. Tud- tunkkal azóta se készült Székelyföldről térkép. A Scheint doktoré az első és utolsó. A székely nép szász barátjáról legalább annyit jegyezzünk fel, hogy Medgyesen született 1772. szept. 8-án, orvosi tanulmányait Bécsben végezte, először Szolnokmegyének lett fizikusa és 1821-ben hazakerül Medgyesre. Nyarait Borszéken tölti és a kiváló fürdőről Írott ismertetése („Die Heilquellen von Borszék“) 1824-ben jelenik meg. Érdekes, hogy a borszéki víznek még a kolera gyógyításánál is nagy fontosságot tulajdonit egyik munkájában. 1835 jnlius 11-én halt meg a Székelyföld első leírója. Kevesen vannak, kik hallottak, tudnak róla- A százé'?« évforduló alkalmából azonban legalább egy pillantást vessünk mohos sírkövének fakuló betűire, hiszen nekünk, székelyeknek olyan kevés barátunk van, hogy még a kihűlt szivü halottainkat is magunkhoz kell Ölelnünk. Nyirő József.
