Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-15 / 237. szám

Vasárnap, 1933. október 15. khetiUjssg VASÁRNAPI KRÓNIKA \ román Kovács ás a magyar Ca 1*0 Az aradi vértanuk sírhelyeinek felkuta­tása körül támadt bántó és kegyeletsértő hír­lapi hercehurcában sokat szerepeit mostaná­ban két név: Kara Győző airadi magyar tanár és Covaciu ugyancsak aradi, de román líceumi professzor neve. Kara Győző ásatásainak sike­rét irigyelte meg a román kolléga, akinek ha­talmas pártfogója támadt az Universulban. Azt irta az Universul, hogy Kara talált ugyan csontokat, azonban ezek a csontok minden va­lószínűség szerint egy régi temető késői emlé­keztetői s most román és szerb halottak földi maradványait szeretné a magyarok elfogult irredentizmusa a halott tábornokokról elke­resztelni. Nem az Universullail akarok én most polé- mizálni. Egy kissé vakmerő vállalkozás volna döntőbiráskodni innen, Kolozsvárról a kínos vértanú-polémiában. Valami sorsszerűséget látok azonban abban, hogy a vértanu-sirok feltárásának önzetlen és lelkes munkáját egy Kara nevű ur vállalta magára, egy olyan név­nek a viselője, akit ha történetesen Caranak hívnának, senki sem vonná kétségbe ro­mán származását és nemzetiségét. (Persze az más kérdés, hogy a Kara név tényleg román erede tü-e? Inkább lehetne talán töröknek mondani. De ki tudna eligazodni Erdélyben, a népek konglomerátumában, a nevek és nem­zetiségek káoszában!) Viszont a manapság annyira divatos névvegyelemzés korszakában sem akadna olyan eftfotgtult revizor, vagy fa­lusi iskolaigazgató, aki a Kovácsot román névnek merészelné minősitenL A má €ová­ciunk azonban bizonyára kikérné magának, hogyha román érzelmeiben akárki kétel­kednék. Nem először irom le, hogy szüklátóköröbb és ostobább módja nincs a nemzetiség meg­állapításánál annak, amely a névről akar Íté­letet formálni mások nemzeti érzéséről. Egy­formán elítélendő ez, akár hivatalos helyről, akár elfogult magánakcióból ered. Botor do­log tehát németekké kinevezni svábnevü ma­gyarokat, de rövidlátás volna rossz szemmel nézni azokat is, akik lélekből érzik románnak magukat, hamisitatlan magyar nevük mellett. Különösen Erdélyre nézve áll ez. Ebben a kis országban, vagy ha úgy tetszik, tartomány­ban, a természet és a sors különös szeszélye folytán össze-vissza keveredve élnek magya­rok, románok, szászok, sőt a Bánságban szerbe­ket és tótokat is találunk. (A városok zsidó lakosságát nem akarom most érinteni, éppen elég komplikált a zsidó-kérdés egymagában is, semhogy még jobban összezavarjam vele mos­tani mondanivalóimat.) Egyik helyen a ma­gyar befolyás volt a dominálóbb, itt tehát a magyarság asszimilált, másik helyen a román­ság olvasztotta magába a soraiban élő magya­rokat, akik aztán úgy elvegyültek közöttük, mint ahogy a tenger elkeveri a folyók vizeit. A név azonban, ha módosítva, gyakran elfer­dítve is, legtöbb esetben megmaradt. Halvány mementójául a múltba vesző származásnak. Ezért állok én értetlenül azokkal a faj­elméletekkel szemben is, amelyek most_ erőnek erejével megbélyegző éllel próbálják kiválasz­tani a német népből a „nem árjákat.“ Amely száz évre visszamenőleg a dédapák kereszt­neveit halássza ki a családi levelesládákból és papi hivatalokból. És éppen úgy csodálkozom azon is, hogyha a magyar fajvédők szintén ezekre az álutakra tévednek. Minden ember egy külön kis világ. És éppen úgy titkokat hordoz magában, mint a nagy kozmosz. Ki tudná cáfolhatatlanul be­bizonyítani az ő fajtisztaságát. Hogy csak magamról beszéljek, az én gyanús hangzású nevem arra mutat, hogy valamikor, századok­A trónfosztó törvény azonnali eltörlését UöveteliU a legitimisták Dollfusstól WoJff ezredes nyújtotta át a memorandumot a kancellárnak A külföldiek miatt nem tiltották he a bécsi szocialista kongresszust VALÓDI SELYMEK MINT A HÁBORÚ ELŐTT! csak a G A I _I_IA gyári lerakatában kaphatók. Valódi selyem MONGOL Valódi selyem MAROSAIN Valódi selyem SATIN ■ Valódi selyem OTTOMAN Valódi selyem GEORGETTE Valódi selyem BÁRSONYOK stb. stb. C/uf, str. Gén, Neculcea No. 2. (Renner palota) (Bécs, október 14.) Az osztrák császári nép­párt nevében Wolf ezredes magához kérette a lapok képviselőit s bejelentette az ott megje­lent újságíróknak, hogy pártja nevében me­morandumot nyújtott át Dollfuss szövetségi kancellárnak s ebben három dolog azonnali el­intézését kérte. Először: a Habsburgok trónfosztásáról szóló törvénynek az el­törlését s a Habsburg császári ház tagjai számára a beutazási engedély megadását, a beutazási tila­lomnak felfüggesztését. A második pontban a néppárt koalíciót kért Dollfusstól, hogy e párt is képviseletet kapjon a kormányban. Harmad­szor azt kívánják, hogy engedje meg a kormány a legitimis­táknak a szabad propagandát s a rádiónak is e célra való felhasználását. Wolf elmondotta még, hogy az ő pártja nem fasiszta. Arra a kérdésre, hogy a Habsburg- ház tagjai tudnak-e a Dollfusshoz benyújtott memorandumról, Wolf ezredes nem válaszolt igennel. Sőt olyan kijelentéseket tett, melyek szerint a család tagjainak azért nincs — leg­alább is hivatalosan — e lépésről tudomásuk, mert belügyi kérdésekkel nem kívánnak fog­lalkozni. Osztrák legitimisták azt a hirt igyekeznek terjeszteni, hogy Olaszország Ottónak hozomá­nyul Ígérte volna a trónfoglalásban való támo­gatást. Más legitimista körök pedig határozot­tan kijelentik, hogy Wolf ezredest egyáltalában nem tekin­tik vezérüknek, sőt nem is kívánnak vele együtt haladni, a néppártnak ő nem a vezére. Mégis megtartják a szocialista kongresszust. Az osztrák szociáldemokrata párt kon­gresszusa ma megkezdődött. Politikai körök­ben meglepetéssel vették tudomásul, hogy a szövetségi kormány a kongresszus megtartását engedélyezte, noha a kormányban helyet foglaló Heimwehr halálos ellensége a baloldalnak. Bécsben két­ségtelennek tartják, hogy a kongresszus enge­délyezése a külföldi szociáldemokrata vezetők Bécsbe érkezése miatt következett be. A kon­gresszus külföldi résztvevői között vannak: Leon Blum francia, Wanderweide belga, Peyer és Weltner magyar delegátusok. A szociáldemokrata kongresszus tanácskozásai teljesen bizalmas jellegűek s azok lefolyásáról csak az értekezlet befejezése után adnak ki sajtótájékoztatót. A kormány közzétette, hogy nem hosszabbítja meg a moratóriumot (Bukarest, október 14.) Ma, október 15-én jár le a konverziós törvényben megállapított moratórium. Mint illetékes helyről értesülünk, a kormány ezt a moratóriumot nem hosszab­bítja meg. A kormány célja a konverziós tör- vény érvényesítése és ez csak úgy lehetséges, ha a moratórium megszűnik és megkezdődik az adósok kötelezettségeinek teljesítése. Nem hosszabbítják meg a moratóriumot főleg a kö­vetkező okokból: 1. A törvény intézkedései elég hosszú időt adtak az adósoknak, hogy a fizetések megkez­désére felkészüljenek. 2. A moratórium megszűnése sem ad azon­nal vexatórius eljárásra alkalmat, mert a tör­vény úgy intézkedik, hogy ha az adós részlet- fizetést ajánl fel a hitelezőnek, úgy kötelező- erejű megállapodás kötendő. A kormány azt hiszi, hogy véget vet az eddigi határozatlanságnak és ezt a kérdést is a megoldás útjára viszi. I TVTVTTTVTTTVTTPTTTTTTTTTTTTTTTPITTTTTTTTTTTTTTT^ (YTTTTTTTTTTTTTTTTTTT VT’ÎTTTTTTTÎTITTTÎTTTTTTTTTTTTTT^^ jjjîfi Erzsébet Királyné szálló Budapest IV,9 Egyetem ucca 5. ilÄw 60 éve a fővárosi és vidéki mi középoszaJy találkozóhelye. 100 modern, kényelmes szoba. — Leszállított árak ! Az étteremben és kávéházban cigány zene. — Az ERZSEBET-PINCE a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE, tulajdonos muunmim mm mi im mi m nn m n* n* wn iui m iui an m mm mmmmm wi.Mj kai ezelőtti a családomnak valami köze lehe­tett volna a germánokhoz. Lehet azonban az is, hogy nem ezért, hanem egészen más okért ragasztották hozzánk a Szász nevet. Mondjuk, egy ideig szász faluban lakhatott egy ősöm s amikor magyarok közé költözött, korábbi lakóhelyéről különböztettek meg. Családi gallériánkban azonban olyan jellegzetes ma­gyar arcokat láttam bezárólag a nagyapámig, amilyenekhez valóban semmi köze sem volt a germán tipusnak. Az egyik nagyanyám azon­ban németországi német volt, a nagyapám pedig nevére is, külsejére is letagadhatatlanul szláv. Ennek a germán-szláv vér-beözönlésnek köszönhetem szőke hajamat és külsőmet, amely csakugyan kevés hasonlóságot mutat a debre­ceni cívisével. Mi vagyok tehát? Magyar vagyok min­den porcikámban, minden csepp vérsejtemben. Magyar lennék akkor is, ha holnaptól kezdve Sas vagy Sasiu nevet parancsolnának rám. Ez az én fajelméletem. Szász Endre. P f Jl A A A ......

Next

/
Oldalképek
Tartalom