Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-15 / 237. szám

Képvisel őhá 2 BUDAPEST V. Vasárnap o^fter». Álra 4 I©f tiUjsKG o^uumwíji num ucuymuu'. jiigcsz. évre ouu, íciovio wwf negyedévre 200, egy hóra 70 lej, Magyarországon: Egy évre 6ft, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 237. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ-Koloxs- vár, Strada Baron E. Fop (volt Brossai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. bt Am. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. I¥émefor$%á{p kilépett st IVépsizÖTetségliől A cşenfi német delegátusok oiilaaffYÍ^ák ® leszerelési konferenciáit — Hindenburfp feloszlatta a birodalmi fjYuIést és elrendelte az uj választásokat Parisban, Londonban és Wasliin^tonban bombaként batott a német bejelentés A világháboruutáni európai helyzet nagy- jelentőségű történelmi eseménye az a berlini elhatározás, amelynek hire meglepetésként percek alatt futott szét az egész világon. A végevárhatatlan leszerelési konferenciával szakított a német kormány, de ezúttal szaki- tot a Népszövetséggel is. A birodalmi gyűlés feloszlatásával a határozott nagy ílépés felelős­ségének kérdését viszik a német nép elé és semmi kétség nem lehet az iránt, hogy ebben a döntésben az egész német nép osztja és ma gára vállalja a felelősséget. Lehet, hogy uj tárgyalások indulnak meg az uj helyzetben, lehet, hogy megfelelő óvatos­ság hiányában elmérgesedik az ellentét. A közvetlen hatás még csak a meglepetésben jelentkezik, de a további következmények ki­számíthatatlanok. Nem lehetetlen, hogy a négyhatalmi keretek közé kerül a probléma megoldásának feladata. HITLER BEJELENTETTE A SZAKÍTÁST Berlin, október 14 Hitler kancellár délben a kancellári hiva­talba kérette a német sajtó munkatársait s kö­zölte velük a birodalmi kormány azon elha­tározását, hogy Németország kilép a Népszö­vetségből s otthagyja a leszerelési konferencia tanácskozásait- A birodalmi kormány java- sóba Hindenbnrg elnöknek a birodalmi gyűlés és az összes tartomány gyűlések feloszlatását, hogy a nemzet uj választáson dönthessen, helyesnek itéli-c a birodalmi kormány lépését. Ezt követően kiadták Hindenbnrg rende­letét a birodalmi gyűlés és a tartománygyülé- sek feloszlatásáról. Az uj birodalmi gyűlés választásai november 12-én lesznek. A tarto- inánygyülési választások időpontját még nem állapították meg. A lapok külön kiadásokban közölték Hit­ler expozéját s Népszövetségből történő kilé­pés, a leszerelési konferencia otthagy ásónak s a törvényhozás feloszlatásának hírét. A biro­dalmi kormány elhatározását azzal indokol­ják, hogy Genfben Németországot megalázó és a szuverén állam méltóságával össze nem egyez­tethető feltételek elfogadásának kényszere elé állították. Kiáltvány a német néphez. A német kormány a következő kiáltványt adta ki: — A birodalmi kormány és a német nép eltökélte, hogy a béke, a kiengesztelés politi­káját kívánja folyhatni a jövőben és minden elhatározásuk alapja ez a politika lesz. A kor­mány és a német néo tehát elutasítja az erő­szakot, amely megengedhetetlennek bizonyult. A legnagyobb örömmel járulunk hozzá ahhoz, hogy a világ bármelyik állama bármilyen le­szerelést vigyen keresztül és hajlandók vagyunk elpusztítani a leg­utolsó gépfegyverünket is, ha a többi nemzetek hasonlóképpen cselekednek. Őszinte szívvel óhajtjuk, hogy a többi nemze­tekkel egymásközti őszinte békés viszonyának helyreállítása érdekében tárgyalások indulja­nak. Hajlandók vagyunk továbbá a lehető leg­hosszabb időre szóló megnemtámadási szerző­dés kötésével Európa bé1:^ • biztosítani. A kormány és a német nép egyek abban, hogy a >eszerelósi értekezletet el kell hagynunk, ki kell lépnünk a Népszövetségből, mig meg nem adják a mi népünknek azt az egyenjogúságot, amelyet megérdemel és amelyet joggal követel. El vagyunk szánva minden harcra, n3romorra, kínlódunk, éhezünk inkább, minthogy aláír­junk egy olyan egyezséget, amelyet egy becsü­letét szerető nép nem fogadhat1 el. Nem aka­runk résztvenni a többi nemzetek esetleges fegyverkezesi készülődéseiben és e felhívás kérdést intéz a néphez, (Berlin, október 14.) Hitler birodalmi kancellár este 7 órakor a berlini rádió mikro­fonja előtt rádióbeszédet mondott, amelyet az összes német rádióállomásokon ki vili Inás európai rádióállomások, továbbá az észak- amerikai National és Columbia Broad Cas­ting Comp. állomásai, valamint közép- és délamarikai rádióállomások közvetítettek hall­gatóiknak. — En német népem, — igy kezdte beszé­dét Hitler kancellár, — amikor 1918 novem­berében a wilsoni 14 pont alapján a német népnek le kellett tennie a fegyvert, vége lett egy korszaknak, amelyben az egyszerű ember vitézül harcolt, megtette kötelességét s ame­lyért a nemzet nem, legfeljebb az államférfiak hajlandó-e elfogadni a kormánynak jelenleg ismertetett politikáját; hajlandó-e elfogadás eseíén erről jelen alkalommal ünnepélyesen uyilr tanúságot tenuiî Jegyzék a Népszövetséghez és valamennyi államhoz. Berlini jelentések szerint a tartományok országgyűléseit feloszlatták, a tartományi helytartók azonban azt az utasítást kapták Berlinből, hogy tekintsenek el egyelőre az uj választások kiírásától. IIgy olyan rendeletnek a kiadása készül, melynek értelmében a tarto­mányi helytartók állásaikból a birodalmi kor­mány által bármikor elmozdíthatok és kicse­rélhetek. .,!^l A német kormány már elküldötte Genfbe a jegyzéket, amelyben bejelenti a Népszövet­ségből való kilépését. E-ről az elhatározásáról jegyzékben értesíti valamennyi államnak a kormányát. tehetők felelőssé. A fegyverszünetet követő békekötés után csalódás követett. A győztes hatalmak arra törekedtek, hogy a győztesek és legyőzöttek közötti viszonyt örökössé te­gyék. Ha másfél évtizeddé! ezelőtt békejobbot nyújtanak, a világ képe ma más lenne. Németország egykori milliós hadseregét elvesztette. Mindössze százezer főnyi hivatásos hadserege van, amely éppen hogy elegendő a belső rend biztosítására. Nem nyújtottak igazi békejobbot, pedig1 a béke nem lehet a háború állandósítása. Németország másfél évtizeden át remélt, remélte, hogy a háború vége a gyű­lölködés végét is jelenteni fogja. De a háborús psziológia csak nem akar kikapcsolódni. A német nép nem vállalja a háborús bűnösséget. Az elmúlt másfél! évtized az emberiség hosszú betegségben sinylődését mutatja. Munkanél­küliek többmilliós hadseregei feszitik a fenn­álló társadalmi kereteket világszerte. Német­ország a legtöbbet szenvedett e másfél évtized alatt A keresők egyharmad része elvesztette egzisztenciáját, a Go milliós népből iöbb mint húszmilliónak ínséget kellett szenvednie. Igy nőtt a szélső baloldal hatmilliós számra Né­metországban Ha nem jön a nemzeti szoci­alista Németország, ma már a szélső baloldal Hitler rádióbeszédében azzal indokolja a szakítást, bofjY az e<gfY®ff®j®£tositás veţpleţy megfeneklett Kétnefország masadén területi igényéi kielégítené a Saar-vidék visszaadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom