Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-15 / 237. szám

s HlllTlUjSKG Vasárnap, 1933. október 15. vörös lobogója 'leng a Hajna-mentén s a Keleti és Északi tenger partvidékein. Szolgálatot tettünk Európának a kommu­nizmus elhárításával. Nyolc hónapja heroikus küzdelmet folytatunk a szélső baloldal leveré­sére s ugyanakkor folyik a békés ujjáépitő- munka is annak ellenére, hogy világszerte propaganda folyik a nemzeti szocialista Né­metország ellen. Hitler ezután Daiadier legutóbbi beszédé­vel foglalkozott. Köszönettel vette tudomásul azt a kijelen­tést, hogy Franciaország nem akarja meg­alázni a németeket. Ezzel szemben a birodalmi kormány képviseletében bejelenti újólag Németország teljes békekészségét, hangoztatja, hogy a másfél elmúlt század ta­pasztalatai is arról győzik meg az objektiv látót, hogy a két nemzet véres harcaiban bármily nagyszámú hadseregek latbavetésénél sem sikerült nagyobb szabása terület­nyeréseket elérni. A nemzeti szocialista Németországnak nem áll szándékában háborút provo­kálni. Ha visszakapja a Saar-vidéket, semmi egyéb igénye nincsen. Daladiernek arra a megállapítására, hogy a német ifjúságot háborúra nevelik, az az ellen­vetése, hogy a bajtársi szellemet az ifjúság­ban ébren kell tartani, különben nem lehet kellő eréllyel fellépni a belső szélső baloldali ellenség ellen. A nemzeti szocialistáknak nin­csen más ellenségük, mint a kommunisták. A legmodernebb erődvonalak mögött álló több­ezres repülőraj, tank, nehéz tüzérség s több mint félmilliós hadsereg felett rendelkező Franciaországnak lehetetlen komolyan aggód­nia a fegyvertelen, nemzeti szocialista ifjú­ságtól. Nem fegyvert kérünk, hanem egyen­jogúságot. Ha kimondják és végre is hajtják, hogy egy nemzet sem tarthat többé még gép­fegyvert sem, a nemzeti szocialista Németország hozzájárul és betarja a megállapodási. De a deklasszálást nem tűrjük tovább. Hatvanötmilliós nép vagyunk, a lefegyverzést lojálisán végrehajtót- tűk, ennek ellenére másfél évtized óta hiába várjuk a hatalmak ünnepélyes leszerelési Ígéretének beváltását. Amikor Genf ben a hatalmak fődelegátusaitól hitelt érdemlően megtudtuk, hogy Né­metország decemberben proklamált egyenjogositásának gyakorlatba át­viteléről még most sem lehet szó, lehe­tetlenné vált számunkra a Népszövet­ségben maradás A leszerelési konferencián az angol külügy­miniszter után I3aul Boncour szólalt fel s be­szédében a francia kormány álláspontját is­mertette. Kijelentette, hogy a leszerelés kérdé­sét csak az értekezletek keretében tartja elin- tézlietőnek. A próbaidő kétfelé való megosztá­sát tartja szükségesnek, kétféle intézkedéssel. Az egyenlőség megvalósítását csak a biztonság kérdésének a rendezésével tartja lehetségesnek- Az átmeneti próbaidő alatt egyetlen államnak sem engednék meg a további fegyverkezést, a (WASHINGTON, október 14.) Az Unió kormánya körében leirhatatlanul megdöbbe­nést váltott ki Németország lépésének hire. A kormány tagjai összegyűltek és a legna­gyobb aggodalommal tartottak megbeszélést Kormánykörökben kijelentették: Olyan volt ez a lépés, mint a villámcsapás. (LONDON, október 14.) Angol politikai körökben általában s a közönség köreiben nem akarták elhinni a Berlinből érkezett első hire- j két. A német lapok- londoni szerkesztőségei ellen valóságos telefonrohamokat intéztek, hogy megkapják a hir megerősítését. A lapok külön kiadásai féloldalas nagyságú cim- betiikkel jelentek meg. Az egyik angol lap külön kiadása ezt Írja: „Németország bombát dobott a Népszövetség asztalára és csatabárd­dal állott a világ elé “ Angol politikai körökben kijelentik, hogy nem értik Németországnak ezt az elhatározá­sát, mert szombaton reggel még olyan volt a helyzet, hogy abból ilyesmire következtetni egyáltalán nem lehetett. Az angol kormány sajtóirodájában olyan lázas a jövés-menés, frázisokkal játszhassunk át a nehézségeken és eminens kötelességünk a mai körülmények között a legnagyobb nyíltsággal beszélni. — mondotta Simon. Majd kijelentette, hogy általános és azonnali intézkedésekre volna szükség s bizonyos, hogy a világ számúja a legnagyobb értéket a lezerelés képezné. Anglia tanácsko­zásokat folytatott Németországgal, Francia- országgal, Olaszországgal és Amerikával és azt a meggyőződést keltette, hogy nem volna lehetetlen az eddigi leszerelési politikát át­alakítani. leszerelést természetesen annak kellene kezde­nie, aki a legerősebben van felfegyverkezve­Reinbaden német delegátus kijelentette, hogy mindenek előtt két pontot tart tisztázan- dónak. Az egyik: az erősen felfegyverkezett államok kezdjék meg már most a leszerelést., a másik: az egyenlőség azonnal és gyakorlatilag valósittassélc meg. Ezek nélkül nincsen lesze­relés s ettől Németország nem tágit. Ez volt a németek utolsó szava a konferen­cián, ezután nemsokára kivonultak. mintha az irodát alármirozták volna. (PARIS, október 14.) Óriási meglepetést idézett elő Parisban a német kormány elhatá­rozása. A francia sajtó természetesen élesen íámadja Németországot s azt írja, hogy bom­bát dobtak Berlinből az európai politikába. Németország újra bizonyítékát adta annak, hogy nem óhajt a békés együttműködésben részíveimi. A felelősséget ezért Németországra hárítják. (BECS, október 14 ) Osztrák kormánykörö­ket aggodalommal tölti el a kiéleződött helyzet. Kijelentik azonban, hogy Németország el­határozása az osztrák kormány számára nem meglepetés, csak a birodalmi gyűlésnek a fel­oszlatását nem tudják megmagyarázni. (BUDAPEST, október 14.) Magyar politi­kai körökben azt jelentik ki, hogy Német­ország' állásfoglalása érthető, mert a leszere­lési konferencia mostani ülésén illuzériussá vált az az ígéret, amit a nagyhatalmak decem­berben tettek. A lépés óriási horderejű s követ­kezményei kiszámíthatatlanok. A nésiief deleffáftusolc mór el Is sitaztak Genfből Bombaként fcatott német lépés ei fiatalraialci*» és a leszerelési konferencia tanácskozásain való részvétel. Hindenburg elnöktől a biro­dalmi gyűlés feloszlatását kértem. A választá­sokkal egyidőben népszavazás fog lefolyni, amely meg fogja mutatni az egész világ előtt, hogy a nép többsége követi a birodalmi kor­mány felfogását. Németország azt kívánja, hogy az em­beriség tragikus időszakának vessenek már egyszer véget. Ez azonban csak az egyenjogúság alapján történhetik, egyenlő jogokon épülő nemzetközi együttmű­ködés mellett. Hitler háromnegyedórás rádiószózata után a német rádióállomások félórás rádiószünetet tartottak, hogy ezzel is aláhúzzák az esemény nagy jelentőségét. Megütközés Genfben. Genfből jelentik: A leszerelési konferencia mai ülése alatt, a déli órákban már értesülést szereztek a delegátusok a berlini elhatározás­ról. A legnagyobbb megütközést keltett ez a hír és lázas izgalmakat váltott ki, bár a nyílt ülésen még nem keiült szóba, mert hivatalos értesítés nem érkezett. A delegátusok egymás ittán rohantak a német delegáció tagjaihoz, kérdéseket intéztek hozzájuk, a hir valódisága felöl, mert általában hihetetlennek tartották. A német delegátusok közölték, hogy a hir meg­felel a valóságnak. Nemsokára a németek meg is kapták Berlinből a hivatalos utasítást s minden különö­sebb feltűnés nélkül távoztak a kon- ferenciáról. IVénset líornaánykörök szerint Simon angol Icülücjyminiszter beszéde váltotta Kei a szakítást (Genf, október 14.) A Népszövetség taná­csának délutáni ülésén a német delegáció helye már üresen maradt. A delegátusok más este vissza is utaztak Berlinbe. (Berlin, október 14.) Neurath külügymi­niszter táviratot intézett Hendersonkoz a le szerelési konferencia elnökéhez. Bejelenti a táviratban, hogy mivel a német kormány látja, hogy az ő feltételeit s a többi hatalmak Ígéreteit nem teljesítik, Németország a konfe­renciát kénytelen elhagyni. Hitler kancellár a maga nevében és aláírá­sával külön felhívást intézett a német néphez. Elmondja ebben, hogy a német népet keserű csalódás érte, mert más kormányok nem vál­lalják a leszerelést. A német népet a legsúlyo­sabban megalázták s olyan helyzetbe hozták mintha kiközösítették volna a nemzetek együt­teséből, Németország nem vállalhatja a jog­Ne sulyosbbitsa a bajt vakaródzás által, hanem vásároljon meg ma egy doboz Cadum-keaAcsöt a gyógyszerésznél. — Azonnali, megkönnyeb­bülést fog érezni és a gyógyulna rohamosan fog menni. A Cadum kenőcs szuverén szer ekzéroa, pattanások, sömör, rüh, kiütések, felre­pedések. karcolások, csalánkiütések, aranyerek, pörkök, fejsömor, rágások, sebek, _stb. ellen. nélküli másodrendű nemzet szerepét. Ezért javasolta Hindenburg elnöknek, hogy a kér­désben a döntést vigyék a német nemzet elé, amely tanúságot tehet arról, hogy a béke és becsület igaz bizonyitékai mellett ki tud tartani. Meg van győződve arról, hog5’- az egész német nemzet mind egy ember fogja egységes magatartását kinyilatkoztatni. Berlini politikai körökben azt hangoztat­ják, hogy a kormány elhatározása fellélegzést hozott a német nép számára. Elviselhetetlen volt az a nyomás, amely alatt Németország állott. Általában ez a felfogás nyilatkozik meg a közönség körében. Kormánykörök állításai szerint Simon angol külügyminiszter beszéde tette sürgőssé ennek a lépésnek a megtételét. A beszédből ugyanis azt állapították meg. hogy Anglia Amerikával és Franciaországgal Blokkba tömörült Németország ellen. Megállapították a birodalmi gyűlési vá­lasztásoknak a módját is s ebből kitűnik, hogy nemcsak uj választásról, hanem való­ban népszavazásról van szó. Két cédulával fognak szavazni, az egyiken á jelöltekre, a másikon pedig ez a kérdés van: igen, nem? Ezen az utóbbi cédulán minden választó kifejezésre juttatja, hogy a kormány állásfoglalása mellett van-e, avagy ellene? Az utolsó német szó A kivonulással támadt uj helyzet lázas tárgyalásokra és tanácskozásokra adott Géni­ben okot. A konferencián Simon mondott beszédet, Közben Genfben folytatják a leszerelési konferenciát és ott lényegesen megenyhült a hangulat Németországgal szemben. Sir John Simon angol külügyminiszter nagy éideklődés- sel várt beszédét az értekezlet elnökségében délben mondta el. — Elmúlt az ideje annak, hogy általános

Next

/
Oldalképek
Tartalom