Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-13 / 235. szám
4____________________________ KEIETÍ-ÜJS&G________________ Wrick, 1933■ ohmer 13. Két kiszakított portré a hajótörött-gallériából A1c.it négy diplomája sem ment meg attól, Hogy a.?étatéri pad legyen az. éjjeti szállása — Egy leány, akit a nyomor kiűzött szülőföldjéről Népünk szolgálatában Rossz gazdasági viszonyaink és főleg, hogy a férfiak sok ezre munkanélkül kénytelen élni, nagyon fontossá teszi, hogy a falusi nők az ő kis varrottasukkal, szövésükkel szerezzék meg bár a legszükségesebbeket. Mert az ő munkájúknak csak akad vevője és igy, ha nem csurog, legalább cseppen a kis jövedelem. Nagy fontosságúnak tartjuk, hogy immár sok faluban a nép asszonyai élén tanult, Ízléssel bíró, a közönség igényeit ismerő és a munkaelhelyezést inkább értő nőket is találunk, akiknek a vezetése, tanácsa, sok esetben anyagi segítsége is jelentős. Azóta is indult meg jobban a falusi asszonyok munkálkodása. E tekintetben gondoljunk elsősorban gr- Bethlen Máriára, aki húsznál is több kiállítást rendezett nagy sikerrel Magyarországon népi munkáink eladása céljából. A sepsiszentgyörgyi augusztusi kiállitáson is egész sorai látjuk a jóigyekezetüeknek, akiket az EGE kérésére a Magyar Nők Titkársága állított sorompóba és e tekintetben különösen nagy munkát végzett Kernné-Bibó Erzsébet, a szentgyörgyi leányiskola igazgatónője. A seregszemle megnyugtató képet nyújtott. A vezetők között felemlítjük Kónya Gyu- láné magyarvalkói tiszteletes asszonyt, aki egy egész vidék munkaeredményét tette közszemlére- Kónya Gyulámé a kalotaszegi munkák ősi mintáit és tökéletes varrást fogad csak el. Nagy érdeme a tiszteletes asszonynak, hogy az ö vidékén teljesen meghonosította a kifogástalan, a jó és szép munkatechnikát. A külföldön csak ilyennel lehet vásárt csinálni. Gróf Mikes Árminná Zaboláról berendezett egy székely úri szobát. Bemutatta, hogy népiparunk termékeivel, minők a varrott párnák, függönyök, butorhuzalok, szőnyegek egy modern lakásban is kényes igényeket is ki lehet elégíteni. Csupán az szükséges, hogy nőink határozzák el, hogy nem a nyugatról importált, jól megvámolt, tömegárut veszik meg jó drágán azért, mert ez „szokás1“ és „divat“, hanem mert lelki meggyőződésből az egyéni stílusra törekesznek- Fel kell szabadulni végre az évszázados osztrák béklyókból és igy is megsegíteni asszonyainkat kenyérkeresetükben. A minták gazdag szinváltozata, formája valóban felsorolhatatlan, az anyag finomsága minden igényt kielégít. De nem hagyhatjuk szó nélkül Mikes grófnő szövődéjét sem. A zabolai szövődében mindenkit megtanít a grófnő dolgozni, aki akar; messzi vidékekről járnak hozzá tudásukat tökéletesíteni az erdélyi asszonyok. Ez a jótékonyság gyakorlásának legtökéletesebb módja- i1",... .' Úgy a grófnő, mint a lánya székely népviseletben fogadta a gyönyörködni akarókat, kiknek bemutatták a székely népviselethez való házi szőtteseket is, melyek szintén a zabolai szövődében pontosan megfelelő stílusban készülnek. A grófnő sátrában láttuk a kézdivásáriie- lyi árvabáz növendékeinek kötött áruit, szvet- tert, sapkát, sáli, stb. Az árvaház ebből a munkából tartja fenn magát. Az önsegélynek ez a keresztülvitele a grófnő érdeme. Az ő munkálkodásának módja feltétlenül nagy figyelmet érdemel. \ <. A székely szőttesek előállítói között dr. Gyárfás Pálnét is felemlítjük■ Egész faluval dolgoztat és a régi szőttesek mellett újabb színezetű gyapjúszövésekkel kísérletezik szerencsés szinérzékkel. Az udvarhelymegyei Ref. Nőszövetség munkái kollektive jelentek meg. így az árapataki asszonyok is háziipari varrottasaikkal- Ez utóbbiak vezére Csutak Magda, aki eredeti székely szobát mutatott be teljes egészében. Fáradhatatlan abban, hogy az asszonyokat munkához juttassa. Eredeti elgondolása és erős akarata biztos sikert jelent. Szóvá kell lennünk Nagy Hona Árkosról — kiállítását. A selyemhernyó petéktől a készre varrott selyemruháig áll előttünk. Mindent egymaga állít elő! Kétségtelenül nagy eredmény, de vájjon meg van-e a gyakorlati értéke a meseszerü türelemnek, meglepő akaraterőnek? Félek, hogy nem, pedig nem is a mesebeli királyfiut várom Árkosra a dióhéjjal, hogy a seiyemruhát elraktározza, hanem számitok a feltétlenül szükséges jó kenyérre, melyet okve- tetlenül busásan kellene, hogy nyújtsa ez a nagy munka. Háromszéken sok minden lehetetlenné teszi a selyemipar fejlődési lehetőségét és éppen azért Nagy Ilona értékes, érvényesü(Szatmár, október 12.) A szatmári hatalmas méretű székes- egyház két tornya szélesen veti előre árnyékát és a néhol felsza-_ kadt aszfalton az emberek sietősen igyekeznek dolgaik után. A katedrális előtti sok csínnal és ízléssel gruppírozott kis virágos kert partjain do- logtalan emberek üldögélnek. Valahonnan messziről ide hallatszik a vonat sípolása. A padokon öreg nénikék és almát, meg szilvát csemegéző munkanélküliek beszélgetnek. Természetesen — gazdasági válságról. Négy diploma és állás egy sem... — Nézzen körül, — mondja valaki, mély levertséggel, ;— annyi állásom van, ahányat akarok. Akár ott állok meg a kávéház előtt, akár Itt a katedrális előtt, egyre megy. Válogathatok az állásban. Kiteregethetem diplomáimat is, ha akarom és mindjárt kész a cégtábla is. Egy papírra fel is írja a „névjegy‘‘-ét. Keresztes Gergely négydiplomás állásnélküli Szomorú kézlegyintés kíséretében mondja el, hogy állásutáni kanosszajárásban négy helyről szerzett be magának magasabb képesítésről szóló bizonyítványt. Elvégezte annakidején a felsőkereskedelmi iskolát. Állást természetszerűleg nem kapott. Beiratkozott egy vasutas kurzusra, amit szintén elvégzett, kikapta diplomáját, állás azonban e mellé sem volt mellékelve. Levizsgázott a jegyzők tanfolyamán is igen jő eredménnyel, de állás, elhelyezkedés tekintetében ez sem hozott eredményt. Sőt, néhány héttel ezelőtt a perceptori vizsgát is letette, elhelyezkedni azonban ezzel sem tudott. Szinte hitetlenkedve és kétkedve hallgatom mindezeket, aminek nyilvánvalóan arcom vonásaival is kifejezést adhatok, mert rövid hallgatás után meg is jegyzi: — Látom az arcán, hogy nem hiszi, pedig egyszerű a magyarázat. Magánvállalathoz nem tudok bejutni, mert hely nincs. Ezen már túl is tettem magam. Próbáltam az államnál elhelyezkedni, de már arról is letettem, mert éppen a legutóbbi bukaresti utam alkalmával arról is meggyőződtem, hogy ez is hiábavaló. Egy elég magasrangu pénzügyi tisztviselővel jöttem össze Bukarestben, akinek elpanaszoltam kálváriámat, megszánt és azt mondta, adjam át az irataimat és keressem fel másnap. Másnap fel is kerestem és ezzel a rövid mondattal adta vissza okmányaimat: — Nem tudtam, hogy maga református valilásu. — A rövid és mondhatni lakonikus mondatot nem értettem, magyarázatképen csak ennyit fűzött hwzzá: — Es magyar. Tehát állami állásra ne számítson. — Elmondani nem tudom, mit éreztem, amikor meghallottam a mellemnek szegezett mondatot, hogy azért, mert magyar vagyok, bár négy diplomám van, nem kaphatok állami állást. Azóta felhagytam minden futkosással, csöndesen megadom magam a sorlósre alkalmas tulajdonságait más téren óhajtanám látni. Szentgyörgyön ott voltak a kiállitáson a Dombria Házi Szövődé rég bevált szövetei is; Gondos Viktorné csergeszőttesei és újfajta szövőszéke; dr. Páll Gábornó házilag szőtt szőnyegei, melyek már a határon túl is ismertek, stb. stb. Szóval: ezen a kiállitáson sok jó, szép és olcsó női munkát láttunk és rendkívüli elismerésünkre szolgál, hogy a haladást, a tökéletesedést a mi tanultabb asszonyaink viszik be a nép munkájába. Ebből az összefogásból csak jó származhatik. így is kell értelmezni a falu fejlesztését, a falu gondozását. Az egyéni női munkának már teljes művészi mértékkel mérhető eredményét is ott láttuk a kiállitáson. Ott láttuk t. i. Gidöfalvyné Pa- taky Etelka és Zágoni Szabó Lili festőnők olajfestményeit. Finom női egyéniségek megnyilatkozásai sok tehetséggel. somnak és élek addig, amig tart a kis pénzem, amit a rokonaim gyűjtöttek össze és azután... azután jöjjön a beteljesülés... Fel áll a székről, cipője alatt halkan megcsikordul a park homokja, majd felemeli tekintetét és a Székes- egyház két tornya között hosszan a messzibe tekint: — Vagy ha itt már minden elszakadt, elindulok nyugat felé, hátha ott jobban sikerül az életet megfogni: Űzött vad a vonaton... Vegyes érzelmekkel keltem fel a fehérre mázolt kerti székről és sittve vettem búcsút uj ismerősömtől, hogy kimenjek a vasúti állomásra. Pár perc múlva már a vonatban ülök. Fiatal lány ül a kemény, harmadik osztályú Tapadón és szinte minden második pillanatban felém tekint. Újságba temetkezem, majd lopva megigazítom nyakkendőmet, végigsimitom a hajamat és várom a fejleményeket. Egy pillanatra, amig kinézek az ablakon, leteszem magam mellé a lapot és csak ebben a pillanatban értem meg, hogy az újságomnak szólott a kitartó fixirozás. Elkéri. Egyetlen pillantással futja át. Egyenesen az apróhirdetési rovatnál állapodik meg. átfutja, majd miután az Adásvételi rovathoz érkezik, unottan nyújtja vissza a lapot és fűzi hozzá lemondő- lag: Nincs benne semmi. __ De hiszen el sem olvasta, — teszem meg ellenvetésemet. — Nem is fontos, — mondja 6, — mert engem úgy sem érdekel a politika. Állás után szaladgálok. Ismét egy uj kátyúba jutott tragédia bontakozik ki. Két évvel ezelőtt végzett a nagyváradi francia nővérek zárdájában, azóta otthon él szüleinél Szat- máron. Két év óta szakadatlanul állás után szaladgál. Igénybe vette összes ismerőseit, protektorait, de minden hiábavaló volt. Megszámlálhatatlan sok igazgatói szobának ajtaját nyitotta be. Állást természetesen nem kapott. A kísérő szavak mindenütt ezek voltak: — Magh kis vadöc, igy állást sohasem fog kapni. — Es most hova megy? — kérdem tőle. — Megyek... — itt egy pillanatig megáll, — megyek ... magam sem tudom hova. Hazulról azzal búcsúztam el, hogy megyek váradi rokonaimhoz. De oda hiába megyek. Onnan jöttem el néhány héttel ezelőtt, mert már ott sem tudtam kegyelemkenyéren élni. Azt hiszem . .. azt hiszem, — és itt gyanakodva körülnéz, — hogy át fogok szökni a határon. Hátha túl szerencsésebb leszek! Fel ál-1, az ablakhoz megy és szemeivel a környező szőlőhegyek felett a messzi vidékek felé tekint. Er- mihályfalva közeledik. Kalauz lép a fülkébe, a jegyeket jön felülvizsgálni. — Kisasszony, — mordul rá az ablak mellett álló lányra, — az ön jegye csak Nagykárolyig szólott és mindjárt Ermihályfalván vagyunk. — Tudom, addig is akartam menni, de közben meggondoltam a dolgot. Tovább jöttem, nincs pénzem megfizetni a differenciát. Otromba zökkenéssel áll meg a vonat az ér- mihályfalvi állomáson és a lány a kalauz kíséretében száll le a vonatról. Menetközben még odasugja nekem nevét, hogy izenjem meg szatmári szüleinek, hogy: — Horváth Manci átment a határon! Vasárnap d. u. 3 órakor: Carmen. EDISON MOZGÖ MŰSORA. Uj hangos változatban Wallace L. regénye nyomán. Benhur. Főszereplő: Ramon Novarro. Ezenkívül: Malec megmenti Európát. Vasárnap d. e. 11. órakor matiné: E. Wallace regénye filmen. Titkárnő' titka. Minden jegy ára 5 lej. A ROYAL MOZGÓ MŰSORA: Pénteken: Noti Károly legjobb vigjátéka. „A század menyasszonya“. Lucie Englisch, Paul Hörbiger, Zenta Sönenland. Jobb mint az „Őszi manőver.“ Film előtt: Peles-kastély jubileuma alkalmából filmesitett őfelsége I. Károly király és Carmen Sylvia királynő egykori utazásait és ünnepeltetését bemutató románul beszélő journal. Bakos Aladár. » r ROMAN OPERA MŰSORA:
