Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-10 / 207. szám

Vasárnap, 1933. szeptember 10. s _________ KeietiOjsso Uj rovásírásos emléket fedeztek fel az udvarhely megyei A hősé falva határában Tessék megfejteni (Székelyudvarhely, szept. 9.) A köröndi für­dőn alól negyedórányira fekszik a Két Sófalva a Korond patakának két ellentétes partján. Felsősófalvának külön nevezetessége, hogy alig van község Erdélyben, ahol annyi tűzvész pusz­títana, mint itten. Alsósófalva talán most tesz szert különösebb nevezetességre a határában talált rovásirásos kő révén. A követ tudtommal Balázs Alajos tanító fedezte fel a falunak „Gör- nyés“ nevű határrészében a nyár folyamán és az ő pontos rajzában be is mutatjuk. Ezidőszerint az uj rovásirásos emlékről semmi bizonyosat nem mondhatunk, mert még nincsen megfejtve, annál kevésbbé ismertetve. Amint a jeleken látható latin betűkön kívül az ősi székely rovásírásnak néhány jeléből és más más jellegű rovás jelekből áll a felirat. Tudó­sainkra vár, hogy annak jelentését megfejtsék, s a lelet értékességét, vagy — értéktelenségét eldöntsék. Úgy tudom, hogy néhány szakembe­rünk foglalkozik is a probléma megoldásával. A megoldás azonban akár meglepetés lesz tu­dományos szempontból, akár nem, mindeneset­re megérdemli, hogy foglalkozzunk az uj lelet­tel, amelynek történetéből ezidőszerint minden támaszpontunk hiányzik és legfelebb feltevé­sekre támaszkodhatunk. Ismert dolog, hogy Székelyföldön, különö­sen a Hargitában fordulnak elő „rovásos“ kö­vek, amelyeknek nagy része ismeretlen és való­színűleg határkövekként szerepeltek, vagy a je­leket pásztorok vésték, égették beléjük unal­mukban, vagy időtöltésből. Van ilyen felfogás i?. Mindenesetre érdemes volna az ilyeneket is megmenteni a pusztulástól és a jeleket leraj­zolni, lefényképezni, ha arra érdemesek, tudo­mányosan feldolgozni, nyomaikat kutatni és az ősi erdélyi kultúrának ezeket a homályba vesző emlékeit is vizsgálat tárgyává tenni. Az alsósófalvi rovásirásos kő lehet ilyen határjelző kő is, de az is lehet, hogy nem az. A faluban senki se tud erre nézve még a száj- hagyomány révén se felvilágositást adni és más támaszpontjaink is hiányzanak a megfejtéshez. Balázs Alajos tanítónak az a véleménye, hogy valószínűleg a firtosi barátok nyomait mutatja a kő. A latin betűkkel vésett „Az Isten“ szó ugyanis vallási vonatkozást sejtet. A lelőhely ugyanis a Firtos felé vezető irányban fekszik. Firtos várának belterén Orbán Balázs sze­rint egy imaháznak látszanak alap falai, s az ő feltételezése szerint itt egy „a XIII. század végén épült román Ízlésű templom volt, egyháza egy régen itt állott kolostornak, melyet a mult század elején ide telepitett minoriták nem épí­tettek, hanem a már meglevőt kiigazítva, csak hasznosították ... A leirt kápolnák arra mutat­nak, hogy ott már régi időkben a keresztény­ség első századaiban laktak szerzetesek. Benkő József a minoritáknak itten volt rezidneciájá- ról tesz említést.“ Történelmileg megállapított tény, hogy 1714-ben jezsuiták jönnek Firtosra s itt vannak 1725-ig. Atyhai Péter István a Firtoson a fel­hagyott kápolna mellé kolostort épittetett, a hová 1737-ben minoritákat telepített. 1780-ban „olyan nagy hó esett, hogy az egész kolostort betakarta, sőt egy részét össze is ontotta; az odaszorult szerzetesek pedig oly iszonyú kiabá­lást vittek végbe, hogy Korond és Énlakára is lehallott; az emberek úgy jöttek fel kiásni aa élve eletemetetteket. A megrettent szerzetesek odahagyva Firtost, a Korondon alóli Árcsóra költöztek le, firtosi jószágukat 1819-ben Atyha vette meg, de nem esvén kezük ügyébe, egy év múlva Firtosváraljának adták el. A szerzete­sek pedig Árcsót is eladván, Etédre költöztek át, hol az utolsó árcsói barát néhány évvel ez- előtt halt el.“ (Orbán B.) Ezt a rövid, kis történelmi visszapillantást a firtosi barátokra azért iktattuk ide, hogy megvilágítsuk annak a feltevésnek a lehetősé­gét, amely az alsósófalvi rovásirásos leletet „Az Isten“ szavával kapcsolatban a firtosi szerzete­sekkel gondolja kapcsolatba hozhatónak. önkéntelen kínálkozik az a feltevés is, hogy az alsósófalvi lelet már csak azért is komolyan vehető uj székely rovásirásos emlék, mert ezen a vidéken — mint ismeretes — az énlakai uni­tárius templomban van a hun-székely rovás­írásnak hosszú időn keresztül egyedül fennma­radt példánya. Később ez a szám Székelyföl­dön, sőt magában Udvarhelymegyében is sza­porodott a bögözi és derzsi értékes emlékekkel. A valószinüség tehát megvan, hogy az alsósó- íalvi leletnél is ilyen székely rovásos emléket gyanítsanak. . -«...Ml A történelmi becsű emlékek meghatározá­sánál azonban a végtelenségig bizalmatlanok­nak kell lennünk és azért arra is gondolnunk kell, hogy egyidőben nagy divatban volt a hun- székely emlékek hamisítása. A székelykeresz- turi ref. kollégium múzeuma is őriz ilyen ha­misított hun-székely rovásos buzogányt. A szakemberek dolga annak is az eldönté­se, hogy a sófalvi esetnél a hamisítás veszélye fenyeget-e. A felfedezés körülményei legalább erre nem mutatnak. Minden valószinüség szerint majd módunk­ban lesz a lelet megfejtéséről beszámolni, de addig is helyénvalónak látjuk az uj felfede­zésről beszámolni és ezzel is lehetőséget nyúj­tani az arra hivatottaknak, hogy a kérdéssel foglalkozzanak. A kérdés tehát eldöntetlen, az újonnan fel­fedezett rovásos emlék megfejtésre vár és ma­gyarázatra. Lehetnek olvasóink között többen, akiket az ilyen feladat is érdekel. Tessék próbálkozni! —rS. Bulgária döntő politikai lépés előtt (London, szeptember 9.) Diplomáciai körök­ben elterjedt hirek szerint Bulgária külpoliti­kájában döntő lépés előtt áll. Boris király a nyugati hatalmak kormányférfiaival folytatott eszmecseréken tisztába jött azzal, mi a jelen­tőségük az utóbbi hónapok során megkötött egyezményeknek s hogy milyen előnyök szár­mazhatnak országára, ha elhatároznák magu­kat a megállapodásokhoz való csatlakozásra. A párisi lapok is rámutatnak arra, hogy helytelen lenne Bulgária számára az eddigi passzív külpolitika folytatása és hogy az or­szágnak meg kell végre kísérelnie értékes barátságok szerzését. Ahol a belügyminiszter szesz­csempészéssel foglalkozik (Tartn, szeptember 9.) Észtországban a leg­közelebbi napokra példátlan politikai botrány kirobbanását várják. Már hetekkel ezelőtt olyan Danzigból eredő hírek keringtek, hogy az észt belügyminiszter közvetlenül részes egy nagyobb alkoholcsempész-ügyben, melyet jelen­leg a danzigi hatóságok vizsgálnak. Időközben a hiradás állítólag megerősítést nyert és ngy szól, hogy Robert belügyminiszter egy Danzigban feltartóztatott és zár alá helyezett szesz- esempészhajó társtulajdonosa. Rajta kívül még több fontosabb pozíciójú sze­mélyiség van az ügybe keveredve. A észt új­ságok az augusztus 11 óta fennálló ostrom- állapot és cenzura folytán nem közölnek az ügyre vonatkozólag semmit, a külföldi újságo­kat pedig részben elkobozták. Tekintve, hogy október közepén népszavazásra kerül a szabadságharcosok alkotmány változta­tási tervezete, melynek győzelme esetén szinte az egész jelen­legi politikai garntitura uj emberekkel cseré­lődne ki, az ügynek fokozottabb jelentősége van. Az amúgy is súlyos politikai helyzetet jellemzi, hogy a kormány félhivatalosát ki­véve, az egész sajtó már majdnem egy hónapja bojkottálja a kormányt, nem közöl semmi olyan hirţ, ami a kormányra vonatkozik. „IRIS R omán K eránuiaí Ipar R.-T. Cluj Ajánlja a nb. közönségnek elsőrendű samottal készített, legjobb tűzállóagyagból gyártott CSERÉP- KÁLYHÁIT legszebb, legmodernebb formákban és színekben. A kályhák szintén elsőrendű tűzálló agyagból készített téglák- és samottlapokkal lesznek kibélelve, miáltal tartósságuk és nagy melegitőképességük biztosítva van. Ezen minőségüknél fogva az „IRIS“ KÁLYHÁK egyedülállók az országban. LEGOLCSÓBB ÁRAK! Állandó és nagyválasztéku raktár a gyár telepén: str. Chintáulul (v. Kajántói at) 74. sz. alatt. Közvetlen autóbuszjárat: Piaţa Unirii (Főtér) „IRIS“. Telefons 9—26. rlQ lyust £ ti jţţ 0 Al ÍA-9 .T+ZK W>£)f Wlff

Next

/
Oldalképek
Tartalom