Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-10 / 207. szám

Ruenujsm Vasárnap, 1933, szeptember 10. (BMailMMMBamMMBM n PESTI LEVE H. J Ősz a Dtmu-horz&n (Budapest. ezept 9.) Este van. Ez biztos. És 6sz van. Ezt még vitatják ugyan némely el­szánt optimisták, harcbaszállanak vele felöltőt- lenül és mellény nélkül, övvel a derekukon s kalapot és kesztyűt kézben lengetve — demon­strálnak ellene augusztusi fehérbe öltözött nők is imitt-amott, de azért ősz van, hiába min­dén. S a Dunakorzó kezdi levetni nyári díszeit, gyérül, szürkül — Dnnaparttá. Van hely a Buehwald székeken végig, ó, van elég. A Hangii előtt is alig üldögélnek néhányan, s csalják magukat, makacsul szembefordulva a hegyek­ből alávágtató szelekkel, melyek fütyörészve hajkurásszák egymást s fodrozzák a vizet, fod­rozzák. A jegy szedő néni fázósan összehúzza kendőjét s csoszogva jár-kel a törzsvendégek között, aldk nem akarják elbírni, hogy ennyi volt az egész. Hogy az egész nyár csak ennyi s most ősz következik. Mert ez már az. ősz. Hiába. Gyérül a korzó s egyetlen pardon nélkül végig lehet menni a Dunapalotátói a Carltonig és vissza. A dzsesszek is még csinálják, csinálják nyi­tott ajtók mellett: volt egyszer egy zongorista sápadt, érdekes... leszek a cselédje, a csillagot lehoznám érte ... de a primet már a szelek vág­ják alá a Gellert ormáról s a kikötőben sötéten áll a sétahajó — a Zsófia — nem indul. A kor­látnak dőlve, leimt a rakparton, szerelmes pár. . Egymást átölelve néznek alá a vizre, romanti­kus lelkek, ezik az őszt szeretik, biztosan mond­ják is egymásnak s roppant érdekesnek talál­ják ezt — jó moziközönség. Hol vannak már Szent István napi játékok, hol vannak a rakéták, hol a Gyöngyösbokréta, hol vannak a cserkészek, hol a jó vidék, amely vette a szemfüles pesti csirkefogótól az „alkal­mi árut“. Hol vannak az idegenek, akik angol, francia, német, olasz bábelükkel felverték itt a* eletet? Ez már az őszi Dunakorzó. Ez már az. Csak a Nagresco előtt ül valami hindu fiatal­ember — láthatólag nem maharadzsa — fején díszes turbán, lábán bakancs, és lábszárvédő, nyakában vastag gyapjusál s valami forró, gő­zölgő italt kavargat. Elegánsan felhajtott galléros, rövidpipás jampecek angolt játszanak, hosszú léptekkel és spleennel — ami hallom már Angliában nem divat — s ki3 nők németül cs olaszul zagyvái­nak hangosan bár, de eredmény nélküL Egy széken — háttal a Dunának — ül az ismert iró egyedül. S ahogy ott ül mindig szo­morú fejével — gyérülő haja lobog, kopott bsu- lapja a térdén — ahogy ott ül s a lámpákba bámul — egy darabja a régi Pestnek. S olyan jól illik ez ehhez az estéhez. A terraszokra rendre kimerészkedik néhány társaság pléddel a térdükön — ami túlzás, de stilszerü — s imitt-amott még felbukkan egy- egy ismert fej. „Az ismert“ ez és „az ismert“ amaz, Istenem milyen kiesi ez a város! Amott az ismert színésznő a mamájával őszi — má> inkább télies — kalapját sétáltatja s én is, aki alig járok ide, látom, hogy fehér kis fokszi- jának nyakán nem a „szokásos“ a rendes piros masli virít. A.fokszi piros szalag nélkül jelent meg a korzón. Ősz van. Az ismert politikus is végigmegy egyszer- kétszer, nini, ez megjött? Tegnapelőtt még azt olvastam róla, hogy külföldön van, jár. És más urak és hölgyek, akik — alakok. Nem marad­hatnak el. A japánszemü hölgy például. A ja- panszemü hölgy, aki imbolyagva sétál el a sár­guló lombu fák alatt és mindenkire úgy néz, mintha csodálkozna. Ez az állandó csodálkozás határozottan nagyon érdekes, noha már rájöt­tem, onnan van, hogy a szemöldökét tulrna- gasra kozmetikáz talia. Isten veled japánszemü hölgy, én már jövő tavaszig nem járok erre!... 4 Itt jön a tüntetőén fekete nő is. Konjunktú­rája az, hogy a sok platinaszőke között kirakat­ban mozog szikrázó fekete — kontya. Mert ez van neki. S láthatólag boldog, hogy ő fekete és hosszuhaju. Hogy nem hagyta magát rábeszél­ni annak idején... Itt van a Vilmos bajusza ur is, aki szédi­tően elegáns és svédkesztyüs kezét ezüstgom­bos botjával hátrarakva úgy megy mindig, elö- diitött mellel, nekifeszülve, dobbanó léptekkel, mintha épen nekimenne valakinek: uham, Ön fikszihozzo a táhsaségombán lévő hölgyet! De sose megy neki senkinek. Igaz, hogy mindenki kitér, előle. Én is. S ő megy délcegen és komo­ran — azt hiszem festi a bajuszát — s monok­lija vékony aranyláncon hintázik. Az Eskü tér felől hekanyarodik a dán-dog- gos ember is, akinek — a kutya miatt — elég nagy publikuma szokott lenni. Őmaga egy zso­kéba oltott, idegenlégiót kiszolgált őrmesterrel keresztezett titokzatos arisztokrata külsejét hordja. Hogy kicsoda tulajdonképen, azt nem tudom. Óriási dán doggja nagyon népszerű. De még népszerűbb a szemüveges kisöreg — az is jön mindjárt — aki három kutyával sétál. Egy borjunyi fehér kuvasz, egy magyar komondor és egy kis fekete puli. Ö türelmesen sétál a sorfalat álló kiváncsiak között s akárhányszor megáll és elmagyarázza a kuvasz, a komondor és a puli jótulajdonságait. Aha, itt jön. Fel­öltőben ... Ezeknek ugylátszik muszáj korzózni. Ta­lán szerződésük van. De hol vannak a többiek a semleges statisztéria, a sokak, akik itt szok­tak ülni a terraszokon, a hölgyek és urak, akik ingatják fejüket a dzseszre és ritmust mozog­nak hozzá, hol vannak a csillogó nők és gaval­lérjaik, hol vannak mind mind a színek innen, hol vannak a fiuk és lányok, akik vidámak és fiatalok, hol van a tömeg, amely állva füleli az ingyenmuzsikát, hol vannak ők mind?... Elmentek innen a nyárral... ez már az ősz. A Vadászkürt előtt egy randevuzó pár s a sarkon túlról egy ur kerül elé, kaszáló lábak­kal, vadászöltönyben, oldalán farkaskutyával, szája nyitva és motyog magában s az egész je­lenség mintha most lépett volna ki egy Agenor- viccből. Odébb a telefonfülke oldalánál öreg ember ül*a kis park korlátján s hatalmas öltésekkel a nadrágját varrja. Az öreg emberen zsakett a a nadrágja pepita. Orrán evikker és szájában kukkra áll a cigaretta. Előtte nagy kosárban olcsó rózsa, néhány szekfü. Virágos ember, Itt ül és varrja a nadrágját. Hogy igy ráér, Észre­vesz és felnéz. Neheztelve. Zavarosan, Jójó, megyek már, csak varrogasd öreg, varrogasd a pepita nadrágot, itt az ősz s a eaeiek megei- hálják rongyaidat, A parkban még ülnek szerelmes párak. Sőt, Mindennapos alapos fogmosás az erősen tisztító C h 1 o r o d o n t fog- Imimmel ezt a kárt megakadályoz­hatta volna. Chlorodont a fogakat nemcsak ragyogóan fehérré1 mossa, hanem egészségűket is megóvja. Mindenütt kapható. Próbálja meg egy tubussal, az ^eredmény meglepj majd önt. Tubusa Lei 16.-, nagy tubus " Lei 27.- JBelCöidi gyártmány! FLIIKS F mm most ülnek csak igazán, mert más már ugy­látszik nem használja ilyenkor a padokat. Na­gyon össze kell bujniok. De ugylátszik szívesen teszik. Am amodébb a hirdetőoszlopokon téli plakátok. Szenet kinálnak részletre jaj, szenet, s a rendőr pellerinbe burkolva áll a sarkon. Visszanéznek a gyér járókelőkre — még csillognak a lámpák s dezseszböl egy-egy fosz­lány, de hiába — s nekivágok a városnak — ősz van ... ősz a Dunakorzón. Török Sándor. Kélfőn nyHjâ& meg ünnepélye­sen a Prága—fSs»lcaa*est közölfi légS Jás*aSof (Kolozsvár, szeptember 9.) Jelentettük már rövi­den, hogy pár napon belül megnyílik a légi közlekedés Bukarest és Prága között. A repülőjáratba Kolozsvár is beleesik, mert a szamosfalvi repülőtéren megállóhe­lye lesz a repülőgépnek úgy az oda, mint a vlsszarepü- lésnél. A repülőjárat megnyitását ünnepélyes keretek között szeptember 11-én, hétfőn fogják megtartani a s?ai»esfaivi repülőtéren, délután háromnegyed négy érakor, amikor az első utasokat szállító gép fog meg­érkezni. A repülőtér parancsnoksága felkéri Kolozsvár közönségét, hogy mniél nagyobb számban vegyen részt az ünnepélyes megnyitón. Ezzel az alkalommal a Főtér­ről induló autóbuszjáratokat meghosszabbítják, ki egé­szen Szamosfalváig, hogy az utasoknak minden aka­dály nélkül módjukban legyen a repülőtérre jutni. A ropülöparancsnokság megengedte azt is, hogy az ün­nepségekről az amatőrök fényképfelvételeket készít­senek. A repülőjáratnak ezenkívül állomása lesz Ungvá- ron, Kassán* Bratislavan és Brünn—Prágában. Postai szállítmányokat közvetit Bécs, Berlin, Drezda, Varsó, Kattovitz, Belgrád, Szófia és Európa többi nagyobb pontjai felé. Kolozsvárra hétfőn, szerdán és pénteken a következő időben érkezik a repülőgép: Bukarest fe­löl a LARES járat délelőtt 11 óra 15 perckor, Prága felól 15.55 perckor, amely 10 percet áll és 16.05-kor to­vább folytatja útját Bukarest felé. Kedden, csütörtökön és szombaton reggel 9 órakor indul Bukarest felé a LARES járat, 11.35-kor jön Bukarestből a prágai re­pülő, amely 10 perc múlva tovább folytatja útját Cseh­szlovákia felé. Ez a menetrend szeptember 11-én lép életbe. A prágai vonalon sem lesznek drágábbak az árak, mint a többi LARES járatnál, az utazóközönsé­get pedig autóbusszal szállítják ki a kolozsvári főtér­ről a repülőtérre, díjtalanul. Ezek az utóbuszok 15 perccel a repülőgép indulása előtt indulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom