Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-01 / 199. szám

KEimüjsm s Péntek, 1953. szeptember 1. Milyen legyen az u] nyugdíjtörvény? ■ ....mu, 1 Elég volt a korrupt nyugdíjpénztárból — Egységes, tiszta és igazságos törvényre van szükség — A nyugdijakat posta« takarékpénztár utján kell űzetni ^Schlichtmaschine kerestetik. < Industria Textilă Română, Bucureşti, sfr. Carol No. 68 Javaslat a most készülő törvényhez (Kolozsvár; augusztus 31.) Már megemlékeztünk arról, hogy a kormány uj nyugdíjtörvény javaslaton dolgozik. Ez a javaslat nagyjában el is készült, sőt a kormány már az őszi ülésszakban meg akarja szavaz­tatni a nyugdíjtörvényt. Még nem ismerjük a javasla­tot, mert azok a szemelvények, amelyek a bukaresti lapokban jelentek meg, nem nyújtanak egy tiszta és átfogó képet az uj javaslat szelleméről, generális In­tézkedéseiről, egy azonban bizonyos, hogy az ország nyugdijassága már régóta várja az uj törvényjavasla­tot, mert ami az utolsó évtizedben a nyugdíjazások kö­rül történt, a régi és rossz nyugdíjtörvénynek átdolgo­zása, rendelettel való foltozása, kiegészítése, olyan bi­zonytalanságot és káoszt teremtett, aminek csak a nyugdíjasok vallják kárát. Kétségtelen, hogy az ország megnagyobbodása előtt a nyugdij-kérdés teljesen ren­dezetlen állapotban volt és azóta is több kísérlet tör­tént, hogy az ország kiérdemesült öreg hivatalnokai, munkaképtelenné vált öreg tisztviselői megfelelő gon­doskodásban részesüljenek, de nem történt egy egy­séges, nagy és átfogó intézkedés, amely a régi igazság­talanságokat és anomáliákat megszünteti és most már itt az ideje annak, hogy Románia a nyugati államok mintájára egy szociális szellemtől áthatott, egységes, amellett tiszta é3 világos nyugdíj-törvényt kapjon. Egy figyelemreméltó javaslat Amint értesülünk, a kolozsvári pénzügy igazgató­ság, illetve az ország összes penzügyigazgatóságaihoz a pénzügyminisztérium leküldte a javaslatot azzal, hogy tegyék meg az észrevételeiket, hogy igy a tör­vényelőkészítő bizottság munkája megkönnyíthető le­gyen. Ezekkel a hírekkel kapcsolatosan a szerkesztősé­günkbe egy nagyon komoly javaslat érkezett, amely egyszerű és világos szavakkal mondja el a nyugdijas- ságnak a kívánságait és pontokba foglalva sorolja fel azokat az egyetemes elveket, amelyeknek az alapján egy uj, modern és nagyszerű nyugdíjtörvény alapjait lehet lefektetni. íme, ez a javaslat, amelyet dr. Focol Viktor nyugdíjas föíisztvlselö küldött be hozzánk. 1. Mindenekelőtt szükséges, hogy az uj nyugdíjtör­vény egyszerű legyen és világos, megszüntesse hogy a néptanító a nyugdíjazásnál jobban jár, mint az egyetemi professzor. Oka ennek, hogy a régi nyugdijtörvény nem világos, nem egyszerű és olyan lehetetlen kulcsokat és kategó­riákat állít fel, amelyek a legnagyobb visszásságokra adnak alkalmat. Helyes volna, ha az uj nyugdijtörvény megszavaztatása előtt, vagy azzal egyidejűleg elké­szítették volna, vagy elkészítenék a közalkalmazottak fizetésének az összhangba való hozását, az úgyneve­zett harmonizálását. Manoilescu minisztersége alatt ezt a törvényt meg is csinálták, de Manoilescu bukása után a liberálisok az egész törvényt sutba dobták és fenn­tartották a fizetések terén addig fennálló anarchiát, amely kétségtelen pártpolitikai célokat szolgált. 3. Kívánatos volna, hogy a nyugdijkulcs egyszerű legyen. Egyszerű, mint volt a háború előtt. Minden félreértést kizáró módon, mint princípiumot meg kel­lene állapítani azt, hogy a leszolgált évek után az él­vezett fizetésnek hány százalékát kapja nyugdijillet- mény fejében a tisztviselő, hány százalékát az özvegy és kiskorúak esetén mennyi járulékot kapnak a tiszt­viselők árvái. Felesleges aktaörlés. Ha már ezeket a szempontokat figyelembe veszik a törvényalkotók, akkor megszűnnének a félreértések, megszűnnének az ezerszámra benyújtott fellebbezések, panaszok és mentesítve volna a legfelsőbb számvevőség rengeteg felesleges munkától és idöpocsóklástól. A leg­felsőbb számvevőség akkor csak azokban az ügyekben határozna, amelyekre valóban hivatott és nem végezne olyan munkát, amely lényegében nem is tartozik a ha­táskörébe. Az egyszerű és világos törvény alapján a nyugdijkulcs kiszámítása gyorsan történne és a nyug­díjasoknak sem kellene évekig várni, kilincselni, amig a bonyolult nyugdíjügyben végleges határozatot hoz­nak és a megérdemelt nyugdíjhoz hozzájutnak. 4. Régi vagy, hogy a nyugdíjpénztárt megszüntes­sék. Ez az intézmény bonyolult ügykezelésével a múlt­ban mindig a visszaélések melegágya volt, működésé­hez tengernyi könny és szenvedés fűződik. A nyug­díjasok előtt érthetetlen, hogy az egymást felváltó kor­mányok, miért ragaszkodnak hozzá, habár a múltban nem bizonyult egyébnek, mint a nyugdíjasok kínzó kamrájának. Ennél az Intézménynél a különböző kor­mányok mindig elhelyezték a saját embereiket, akik nagy napidijakat, zsetondijakat és tantiémeket élvez­tek, de érdemleges munkát nem végeztek. 5. A nyugdijmegállapitást a nyugdíjpénztár meg­szüntetése esetén maguk a pénzügyigazgatőságok vé­gezhetnék el. A nyugdljmegállapitáshoz szükséges ok­mányokat pedig az a hatóság gyüjtené össze, amelynél a nyugdíjazandó szolgált és az küldené át a pénzügy- igazgatóságnak. Mert, ha az okmányok meg vannak, egy egyszerű és világos nyugdijtörvény alapján né­hány perc alatt meg lehet állapítani és néhány nap alatt ki lehet utalni a nyugdijat. 6. A külföldi államok mintájára nálunk is felállí­tották a postatakarékpénztárakat, tehát meg kellene honosítani, hogy a nyugdijakat csekk utján fizessék. Az uj rendszer sok visszaélést szüntetne meg, megkí­mélné a nyugdíjasokat a folytonos megaláztatástól, s érvényesülne az egyenlő elbánás elve is. 7. Mindazokat a nyugdíjasokat, akik a régi nyug­dijtörvény alapján vonultait nyugdíjba, most az uj tör­vénnyel kapcsolatosan egyenlő színvonalra kell hozni az újonnan nyugdíjazott tisztviselőkkel. íme, ezeknek az egyszerű és világos elveknek az alapján meg lehet csinálni az uj nyugdíjtörvényt, amely végre igazságot, békét és egyenlő elbánást biztosítana az ország nyugdíjasai számára. A magyar parlamenti csoport a IssfedfüfjymHsiiSiEter elé visxa a temesvári botrány jegy^őkönyreit az összes eddigi rendeleteket és intézkedéseket és a nyugati államok mintájára olyan generá­lis aiapelvckeu épüljön fel, rendelkezései olyan áttekinthetők és egyszerűek legyenek, hogy különféle interpretációkra, amint az a múltban történt, alkalmat ne adjon. Bűnös aránytalanság. 2. A megállapítandó nyugdíj alapja az az összeg le­gyen, illetvs az a fizetés, amely után levonják a tíz­százalékos nyugdijjárulékot. A régi rendszer, amely­nek az alapján nem a törzsfizetés, hanem az úgyneve­zett alapfizetés után számították ki mindig a nyugdi­jat, nagyon sok félremagyarázásra és visszaélésre adott okot, de ezenkívül is rendkívül komplikált és igazság­talan. Hogy a kérdést érthetőbbé tegyük, egy példát mondunk el Két tisztviselőt teljes szolgálati idővel nyugdíjaztak. Az egyik fizetése tízezer lej, a másiké héteser lej. Ez összegek után vonják le a tízszázalékos nyugdijjárulékot, vagyis az elsőtől havi 1000 lejt, a má­siktól 700 lejt. Habár az elsőnek a fizetése nagyobb volt, az alapfizetése csak 1800 lejt tett ki, viszont a másodiknak, akinek kisebb volt a fizetése, tehát kisebb nyugdijjárulékot fizetett, az alapfizetése, ami után a nyugdijat kiszámítják 2100 lej volt. Nyugdíjaztatás után az alábbi furcsa dolgok derülnek ki: Az első, akinek nagyobb volt a fizetése, a régi nyugdijtörvény alapján 7000 lej nyugdijat kapna, tehát 3000 lejjel ke vesebbet, mint amennyi volt a fizetése, viszont a má­sodik ugyancsak 7000 lej nyugdijat kap, tehát ugyan­annyit, mint amennyi után a nyugdijjárulékot fizette. Nyilvánvaló, hogy akinek eredetileg magasabb volt a fizetése és több nyugdijjárulékot fizetett, rosszabbul jön ki, mert csak ugyanannyi nyugdijat kap, mint a kisebbfizetésü tisztviselő, s mindez csak azért történik, mert a nyugdijat az úgynevezett alap, vagyis a törzs­fizetés után számítják ki és nem az után az összeg után, amit az illető kézhez kap. Ez nem egy elszigetelt jelenség, egész kategóriák vannak, amelynek tagjai nagyobb nyugdijjárulékot fizetnek és mégis kisebb nyugdíjban részesülnek. Tu­dunk eseteket, amikor a hivatalszolga nagyobb nyugdijat élvez, mint a volt hivatalíőnöke, de az sem ritka dolog, (Temesvár, augusztus 31.) Á Keleti Üjság részletes tudósítást közölt arról a súlyos bot­rányról, amelynek hőse, egy ittas főhadnagy, katonákkal magyar fiatalembereket és egy idősebb, félszemü ügyvédet fogatott le, akiket brutálisan megkínzott. Nyolc férfinek volt ré­sze ebben az inzultusban és tortúrában. A sú­lyos esetről felvett jegyzőkönyvekkel, orvosi bizonyítványokkal a sérelmet szenvedők közül Zaliner László és Hermann Árpád Bukarestbe utaztak, ahol a feljelentést megtették. A pa­nasziratokat átadták a magyar parlamenti cso­port főtitkárának, Wilier József dr. képviselő­nek, aki a panasszal Samsonovici hadügymi­niszter előtt jelenik meg. Temesvár közönsége várja a megdöbbentő eset következményeit £ Könyvnapi kiadványokkal ■ öles© áron gazdagiisa könyvtárát! Révész: Móricz Zz.: Kemény Zs.: Markovics: Körmendy: Szederkényi. Móricz Zs.: Babits: Bródy: Ady Endre élete, versei, Lei jelleme. Nagyalak, fűzve 60* Bor, szerelem—------— 30' Zord idők. Fűzve — — 60* Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. 36* Kötve — — —--------------60*' Indul 7'15 via Bodenbach 30*­: Felszabadultak-------— 30*­Barbárok —------—■ — 30*­Gólyakalifa - —----------57* Felesége tartja el — — 60* Manci — — —--------------60*. Siessen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítja a KELETI UJSÂCÎ Kiadóhivatala Cluj-Kolozsvár, Sír. Baron L. Pop (volt Brassai ucea) 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom