Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-01 / 199. szám
KnETíUjSXG Péntek, 1933. szeptember 1, Tud-e magyarul a virágosvölgyi szerencsétlenség vagy gyilkosság vádlottja? „Megmondom az én jó székely híveimnek, hogy ne keseredjenek el a mostanfnehéz idők miatt“ Ezzel a kijelentéssel indult Majláth püspök a gyergyői katholibus nagygyűlésre Megkezdte a törvényszék a gyilkossággal vádolt Lucaciu mozdonyvezető bűntettének tárgyalását A vádlott magyarnyelv tudása, mint döntőfontosságu bizonyiték (Kolozsvár, augusztus 31.) Rejtélyes gyilkossági bűnügyet tárgyalt csütörtökön a kolozsvári törvényszék Niculescu—Istrate szüneti tanácsa- A vádlott Lucaciu Dumitru mozdony- vezető, aki ellen az a vád, hogy a mult év augusztus 17-én Virágosvölgy állomáson a teli er vonata mellett elrobogó személyvonat mozdonyának kerekei elé taszította Hűi Simon fűtőt, A fűtőnek jobblábát és jobbkarját ’eszaki- totta a vonat s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kolozsvári klinikán, még mielőtt megoperálhatták volna, elvérzés következtében kiszenvedett. Érdekes, hogy a szerencsétlenséget követő napon Kolozsvárról rendőrökből és a CFR megbizottaiból álló bizottság szállott ki a helyszínre s a bizottság azt a megállapítást tette, hogy Hűi Simon haláláért senkit sem terhel felelősség, illetve egyedül ő az oka a szerencsétlenségnek, mivel saját hibájának köszönheti, hogy a vonat kerekei alá került. Hűi Simon özvegye nem nyugodott V!« ebbe a megállapításba, magánnyomozást kezdett, tanukat keresett és sikerült is találnia négy olyan tanút, akik azt bizonyították, hogy Lucaciu Dumitru mozdonyvezető régebb óta ellenséges viszonyban volt fűtőjével s egy alkalommal meg is fenyegette, hogy elteszi láb alól. Ezekre a vallomásokra támaszkodva, az özvegy feljelentést adott be Lucáéin eden, azzal vádolva őt, hogy ő okozta férje halálát, olyan módon, hogy a saját kezeivel taszította őt a személyvonat elé- Barboteiü vizsgálóbíró vezette le a vizsgálatot az ügyben s a vádló tanuk kihallgatása után, Lucaciut letartóztatta- Négyheti vizsgálati fogság után szabadlábra került a mozdonyvezető, ez óv júliusában azonban ismét letartóztatták a tábla vád tanácsának végzése után, ugyhogy a csütörtöki tárgyalásra fogházőr kisérte. Lucaciu fiatal, alig huszonötéves, meglehetős vézna ember. Határozottan tagadja, hogy bármi köze is volna Hűi Simon halálához. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondja, — a pletykának vagyok az áldozata. Bizonyosra veszem, hogy azok a tanuk, akik ellenem vallottak, nem mondták az igazat s azért tették ezt, mert Hűi özvegye jutalmat igévt nekik arra az esetre, ha engem elitéinek. Virágosvölgyön leszállottam a mozdonyról, mivel valami hibát fedeztem fel és azt kellett megjavítanom. Hűi is leszállt, hogy rendes szokása szerint az egyórás várakozási időt valahol át- aludja- A mozdonyomnak a személyvonat sínjével ellenkező oldalán dolgoztam abban az időben, amikor a vonat érkezett. Mikor jött a vonat, kiáltottam Hűi után, hol van, mit csinál, de nem kaptam választ. Egyszerre éles jajkiáltást hallottam. Rémülten futottam a hang irányába s láttam, hogy Huit elütötte a vonat. — Az isten szerelmére, hogy kerültél ide — ordítottam reá, ő azonban csak annyit válaszolt, hogy „vizet és segítséget kérek“. Le volt vágva a jobbkarja és jobblába. Visszahívtuk a személyvonatot s azon beküldtük Kolozsvárra. Útközben Hűi magánál volt s beszélt a vonatszemélyzettel, azonban egy szót sem szólt arról, hogy én löktem volna őt a vonat elébe. Különben hatalmas, 'bagyerejü ember volt, úgy, hogy ha akartam volna, se tudtam volna elmozdítani a helyéből. Gora Horaţiu CFR mérnök azt vallja, hogy Hűi a szerencsétlenséget megelőző napokban jelentkezett nála s kérte, hogy helyezzék el Lucaciu mellől, mert nem tudnak együtt dolgozni. Ö ezt meg is ígérte neki, azonban még mielőtt az elhelyezés megtörténhetett volna, bekövetkezett a szerencsétlenség. A törvényszék előtt ezután egymásután vonul fel az a négy tanú, akiknek vallomásai a vád alapját alkotják: Lascu Oanea rendőrtiszt- viselő, Gogufa Vasile, Tănase Joan és Szabó Sándor CFR alkalmazottak. Mindannyian azt vallják, hogy Hűi a .virágosvölgyi szerencsétlenséget megelőző napokban arról beszélt nekik, hogy Lucaciu megfenyegette s azt mondta nekik, hogy elteszi láb alól s két hét múlva nem fogja többé családját és gyermekeit látni. A tanuknak egyöntetűen az volt a benyomása Hni szavairól, hogy nem mondta komolyan azokat s ezért nem is tulajdonítottak különösebb fontosságot neki. Mindannyian tagadják, hogy az özvegy pénzt igért volna nekik, mikor a védőügyvédek, dr. Giurgiu János és dr- Popov Adonis ez irányban tesznek fel kérdéseket nekik. A következő tanú, Petri Géza, súlyos vallomást tett Lucaciu ellen- Mikor egyizben a műhelyben dolgozott, hallotta, hogy Lucaciu és Hűi veszekednek egymással. Hűi még ott panaszkodott neki, hogy Lucaciu megfenyegette azzal, hogy elteszi láb alól- A szerencsétlenséget követőleg, Lucaciu felkereste s arra kérte, ha talán kihallgatnák őt ez üggyel kapcsolatban, úgy ne valljon ellene és ne keverje nevét az ügybe. Egy másik alkalommal, amikor a rendőrségre idézték, Lucaciu azt mondta, hogy pénzt ad neki abban az esetben, ha meg sem emliti nevét. A bíróság megkérdi, hogy milyen nyelven besziPiak. A tanú azt válaszolja, liogy magyarul. Erre Lucaciu hosszasan kezdi bizonygatni, hogy ő nem is tud magyarul, sohasem beszélt ezen a nyelven és nem is akar beszélni. — Nem szégyen magyarul beszélni, — ütközik meg Niculescu elnök is, azon a hevességen, amellyel a vádlott visszautasítja azt a feltevést, hogy ő magyarul tudna. Pefri Géza fenntartja, hogy Lucaciu tud magyarul s hogy beszélt vele s tanukat nevez meg, akikkel szintén magyarul beszélt Lucaciu. A törvényszék pénteken folytatja az érdekes ügy tárgyalását. A védelem egy egész sereg tanút akart felvonultatni annak a körülménynek az igazolására, hogy Huinak szokása volt sinen aludni s valószínűleg Virágosvölgyön is alvás közben gázolta el a személyvonat. A SZENT ISTVAN-TÁRSULAT kiadásában megjelent az első, teljes latin-magyar Misszăle a Római Misekönyv szerint. Terjedelme 1488 lap. Tartalmazza az összes szentmise szövegeket, amelyeket az egyetemes Egyház használ és mindazokat a szentmiséket, amelyeket Romániában általában mondanak, minden nap, ünnep- és vasárnap jelentőségének méltatását, minden szentnek rövid életrajzát, az ösz- szes körmeneteket, a nagyheti szertartásokat és a szentmisével kapcsolatos liturgikus imádságokat. A legfinomabb bibliapapiron készült, igy bő terjedelme mellett is zsebben könnyen hordozható. Árait a kiadó Szent István-Társulat úgy szabta meg, hogy mindenkiszámár ahózzáférhető legyen Egészvászonkötésben, vörösmetszéssel L. 210*— Egészvászonköíésben, aranymetszéssel „ 2-SS*— Finom bőrkötésben, vörösmetszéssel.. „ 400*— Finom bőrkötésben, aranymetszéssel.. „ 450*— Megrendelhető a „Minevww“ könyvesboltban Cluj-Kvăr9str.Reg.Mania L (Marosvásárhely, augusztus 31.) Az erdélyi katholi- kus egyház ősz főpásztora, gróf Majláth Gusztáv Károly püspök már kedden délután elindult a gyer- gyói katholikus nagygyűlés ünnepeire. Utján Marosvásárhelyen egy félnapra megszakította, hogy a betegsége miatt több mint egy óv óta nem látott híveit meglátogassa. Amennyire váratlanul jött, éppen olyan örömet és jóleső érzést váltott ki a püspöki látogatás a város magyarsága körében. Kedden este hat óra tájban érkezett meg autóján Marosvásárhelyre Majláth püspök Gajdátsy László titkár kíséretében és Jaross Béla apátplebánosnál szállott meg. Szerdán reggel fél nyolc órakor gyászmisét mondott a nemrégiben elhunyt öccse: gróf Majláth Géza és dr. Kádár Ferenc felsőkereskedelmi iskolai tanár lelki üdvéért. Ezt az alkalmat használta fel a püspök arra, hogy maros vásárhelyi híveihez is néhány szót szóljon. A fényes asszisztenciával végzett gyászmise után fölment a szószékre Majláth püspök és a tőle már megszokott szeretetreméltó közvetlenséggel mondott szívből jövő és szivhemarkoló beszédet a zsúfolt templom közönségének. Megemlékezett beszédében a hirtelen elhalt dr. Kádár Ferenc tanárról, aki mint komoly, kötelességtudó és vallásos ember .ió példával járt elől mindig, s aki úgyszólván szemei előtt nőtt fel és fejlődött értékes férfivá. A másik halott, akiért a mai szentmiséjét felajánlotta, az ő édes öccse: Géza. Éppen Budapesten időzött a püspök és egyik templomban gyóntatott akkor, amikor autó ment érette, hogy haldokló öccsének betegágyához vigye a Balassagyarmat közelében fekvő birtokára. Majláth püspök még eszméleténél találta öcs- csét, akit a pápai áldásban is részesített és a haldoklók imájának elvégzésével segítette át a földi élet kapuján. — Engem is a betegségem akadályozott meg abban — mondotta a főpásztor, — hogy a tavaszon személyesen osszam ki a bérmálás szentségét az én marosvásárhelyi híveimnek. Ugyancsak a betegségem miatt nem vehettem részt az előző két katholikus nagygyűlésen. De bála Istennek, most egészséges vagyok és el tudok menni a gyergyószentmiklósi katholikus nagygyűlésre, hogy megmondjam ott az én jó székely híveimnek: ne keseredjenek el a mai nehéz időkben, hanem gondoljanak arra, hogy ezekből a nehézségekből is származnak előnyök ránk nézve, legalább lelkileg. — Most egészséges vagyok, de hatvankilenc évvel a vállaman, azzal az érzéssel és rákó- szüitséggel végzem mindenük szent misémet, mintha ez lenne az utolsó életemben. Nem lehet sohasem tudni, hogy az a szív, mely ennyi éveken át szakadatlanul dolgozott, küzködött és erőlködött, melyik percben fog megállani. Ebben a korban egy nagyobb lelki felindulás is elég ahhoz, hogy a fáradt szív megszűnjön dohogni. Kortársaim közül a legtöbben már nyugalomra vágynak és nekem nap-nap után több a munkám és a gondom. Az én erdélyi hiveim lelki és földi boldogulásáért én örömmel dolgozom tovább az utolsó leheletemig, vagy addig, amíg képes leszek ennek a nagy felelősséggel járó hivatásnak a betöltésére. Majláth püspök közvetlen szavai igen mély hatást tettek a templom közönségére, könnyek fakadtak a szemekben a beszéde nyomán. És ezek a könnyek a hála könnyei és a ragaszkodó szeretet gyöngyszemei, melyek megtalálhatók mindenütt, amerre az ősz püspök hívei között jár. * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák)» gépbediktláás, másolás, sokszorosítás dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24,