Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-27 / 221. szám

4 ta Kuiri'Ujsm HHMMIim Szerda, 1933. szeptember 27. Karánsebesi képes lap (Korán-sebes, szeptember hó.) Huszonöt éve járom Erdély országutját és alig van város, sőt nagyobb község is sziikebb értelemben vett ha­zánkban, ahol ne fordultam volna meg. Karánse- besen azonban sohasem jártam. A Bánságnak ez az erdőkkel és hegyekkel társuló vidéke ismeret­iért volt a számo.mra- Most ide is elkerültem. Karánsebes különös látnivalókat nem igér. Végtelen hosszú ut vezet be a városba és ennek az útnak egyhangúságát csak egy megszakadó jegenyesor, egy libákkal népes patakrcszlet, a Sebes folyó regényességc szakítják meg Ez a város már itt volt a tizenharmadik szá­zadban is — mondják, de ha volt is város, ma már nem az. Egy kis főtér, egy kis park, néhány monoton ucca: ez az egész. Akad benne néhány történeti ház — a tizennyolcadik századból, Mária Terézia korának stílusában. Sok a kaszárnya; ez feltűnik. A kaszárnyák adják meg e város __ már igy kell nevezzem, más kifejezést nem talá­lok rá — jellemképét. Valaki figyelmeztet. Nézze meg azt a szobortalapzatot, amelyet jobbról és balról két oroszlán őriz _ Fadrusz János csi­nálta. A nagy magyar szobrász utolsó müve volt ez- A szobrot azonban az oroszlánok nem jól őriz­ték meg, mert nincs meg. A történeti hűség ked­véért megjegyzem, hogy Ferencz József szobra volt itt, amelyet az impériumváltozás idejében le­szereltek. Tartózkodási helye e pillanatban is. meretlen. _ Ez meg a Zöldfa-szálló _ büszkélkedik informátorom. Itt zajlott le valamikor Karánse­bes társadalmának hejelmjâş, vidám élete. Itt tartották a színházi előadásokat. Megnézem. Mire leveszem a szememet róla, már-el is felejtem. _Ez pedig a határőrvidéki birtokosság szék­haza. _ Rendben van, mondom. Határőrvidék, ez is, mint a Zöldfa-szálloda, már csak a múlthoz tartozik. _De hol vannak itt magyarok? Magyar szó ritkán csendül fel a városban. A magyarok főként tisztviselők voltak, az intelli­gencia, amely a közjogi változással eltűnt. Legfel­jebb egy-két nyugdíjas maradt itt mutatóba. _Ez meg a Millcr-patika. A város főterén van a sarkon, szép emeletes háznak a földszintjén. Bizonyára minden megtalálható e patikában, amire szük­ség van, de semmi különös nincs rajta- Ám barátom, René Miller Fiilöp becsengetett egy keskeny ajtón, felmegyünk az emeletre, egy ugyancsak keskeny lépcsőn, benyitunk egy hűvös, polgári szobába: „Itt lakunk mi.“ Ebből az ősi házból került ki René Miller Fiilöp, hogy két év­tized múlva világhírű nevet szerezzen magának. Ma már kevesen tudják itt Erdélyben is, hogy Miller Fülöp a világ legtöbb kulturnvelvérc le­fordított monográfiák németnyelvű írója Karán- sebesröl indult el- Miller Fülöp nem lett hüt elen szülővárosához. Minden évben egy-két hétre haza­jön édesanyjához, öccséhez, aki a patikát vezet:. MARKOVICS RODION: SÁNTA FARSANG propaganda kiadásban!! „i szibériai par nizon“ írójának legnjabb könyve fűzve 36, vászon kötésben 60 ej­ért még kapható a Keleti Újság kiadéhivata'á- búi Clnj-Kolozsrár, stradi Baron L. Pop (Brassai d.) 5. Vidékieknek Is a pénz é< 10 lej portó beküldése esetén azonnal szállítjuk. A HE Most is a megszokott családi látogatás hozta haza. Hosszú az ut, amit az én hires-neves bará­tom megfutott eddig. Még a karánsebesi állomástól a főtérig tartó útnál is hosszabb. Fülöp Fene _ akkor ez volt a neve _ gyerekkorát külföldön töltötte el. Ez az ifjúkor _ talán megírom egy­szer valahol —, kész regény. Irodalmilag ez a finom, intellektuális játékok korszaka volt. Az ifjak az irodalomban Altenbergévt, Schnitzlerért, Stefan Zweigért, Hauptmannért, Vcrleineért, Baudelaireért lelkesedtek. Idehaza csak hébe-korba, nagy nehézséggel megtalált könyvekből ismertük e neveket, de. René Fülöp Miller, a Rimbaud-sza- básu, finom arcélü, dekadens tekintetű, csodagye­rek személyesen ismerte őket, leveleket kapó! t tőlük, az ő világukban nőtt fel. Kalandos gyer­mekkor után, amelynek állomása: Berlin, Daves, Becs, Páris, kalandos szerelmek után, Kolozsvárra került, hogy az itteni egyetemen kitanulja a patikusi mesterséget- A Newyork-káv-Vnáz egyik törzsablak-asztalánál addig forgatta jegyzeteit, amig megszerezte diplomáját. De soha be nem állott a pult mögé tégely-keverőnek. A világhá­borús évek elsodorták, később megnősült, a buda­pesti operaház egyik kiváló énekesnőjét vette feleségül. Később hallottam róla, hogy künn járt Oroszországban, valahol az Uraiban egy poros utazó-ládában megtalálta Dosztojcvszki eddig is­meretlen hagyatékát, megirta a bolsevizmusról szóló monográfiáját, amellyel egy-kettőre fel­szárnyalt a hire. Azután jöttek a többi nagy uta­zásai és többi nagy könyvei. Bejárta Görögorszá­got, könyvet irt az Atkosz hegyről; bejárta Spa­nyolországot, monumentális müvet irt a jezsui­tákról; bejárta Amerikát, könyvet irt Ilolh- woodról. Rasputinról irt könyve csak Ameriká­ban több százezer példányban fogyott el. Most Tibctbc készül. * Nem akarok életrajot Írni róla. Ezt már meg­írták angol nyelven részletesen- Amiről egész nap beszélhetünk, az két egykorú ember magánügye. Csak elvétve kerül szó irodalmi tervekre és ami itt következik, csak azért irom le, mert engedek a zsurnaliszta ösztönének. Első regényéről beszélgetünk, a Katzenmu- zikról, amelyet kéziratban olvastam cl és amely Newyork.ban fog megjelenni. Azután a további regényekről, amelyek ennek a rendkívül érdekes, újszerű lelki exhibicionista Írásnak a folytatásai. Misztikus játékáról, amely már elkészült. Schik- sels traume de Mcnscheit című uj könyvéről, amely terjedelemben közel ezer oldal. A tömegek és ve­zérek életrajza ez, az emberiség misztikus kollek- tiz álmodozásainak regénye. Készülő előadásairól _ Budapesten. _ Idehaza _ mondja _ dolgozom, de ezút­tal a családfámon. Németországban minden Író­nak, aki ott akar boldogulni, ki kell mutatnia a hiteles árja származását. Edgar öccsémmel bsz- szeállitottuk a családfát. Apám ősei hatszáz évvel ezelőtt kerültek ide Németországból René Miller Fülöp apai ágon német, anya­ágon szerb, édesanyja Brankovics leány. Elnézem a családi arcképeket. Miller Fülöp nagyapja pol­gármester volt. Karánsebcsen. Ma már csak anyja él. A nagyasszony arc­vonásaiból a szívós, de egyben elmélyedő életbiz­tonság érzését vette át. Egyik kis szoba tele v,an zeneszerszámokkal- Cselló, hármónium, zongora, mint egy szűkre méretezett konzervatóriumban- Miller Fülöp atyja volt szenvedélyes zenész. Idősebb Miller szenvedélyesen szerette a színhá­zat is, a régi társulatok próbái itt voltak egy kü­lön szobában a patika mellett. * Ebéd előtt sétálunk egy nagyot, velünk van Millerné is, Sárkány Gábor, a Temesvarer Zei­tünk szerkesztője. Elballagunk a hegyek irá- nvába, ahol a rejtelmes Retyezát körvonalait sejteni. Barangolunk a folyó partján, kacérko­dunk a gondolattal, hogy beleülünk a hányódó, gazdátlan csónakok egyikébe. Végül megnézünk egy „kertész-kiállítás“-t. Mert ilyen is van Karánsebcsen. Egy lelkes iparművész és még lelkesebb buga, egy erdő­Üatilfl-Bornz és« • Előpata ki-3Sorvf z •vv: Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főlcrakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó tanácsos özvegye csináltak itt furó-faragó munkát kövekből, puhafákból. Két nagy gyermek já­téka _ de szép. Egy külön kis világ, külön tör­vényekkel, külön paragrafusokkal- Egy külön kis álomvilág! Azt mondja az öregedő ur az inas­gyereknek: rendező, kérek villanyvilágítást! Rendező, hozza működésbe a szökőkutat! Az egész udvari kiállítási terület nem nagyobb, mint egy, jó méretezésű lakószoba. De olyan tarka, olyan rejtelmes, olyan emberi, olyan tragikus, olyan ösztönös a maga édes-szomorú naivitásában, mint Tibet, amelyet René Miller Fülöp most akar felkeresni. Egy kis kerti asztalkán beírjuk a nevünket a vendég-könyvbe. Köszönöm uram, köszönöm uram, köszönöm uram _fordul valamennyiünk felé, szorongatja szertartásszerüen a kezünket, a nyájas hölgy, az „erdőtanácsos özvegye“. Ez a kis angol park, ez jót akaró, művészi nosztalgiába sodort testvérpár, ez a karánsebesi epizód, szimbolikus a számomra. Talán René Miller Fülöp számára is. De ő holnap elutazik. Karánsebes pedig ma­rad álmaival együtt. (I e-) mái f NAPLÓT! ki PVC II USAS 1 KSrüít INUTCIl det KAP MINDEN I CDAPC'nál KolTár DIÁKVEVŐ Ltrfltit Menjen! Kérje Barátnője szemeláttára szíven lőtte magát (Bukarest, szeptember 26.) Rejtélyes ön­gyilkossági eset történt tegnap este Cetatea Albaban, ahol egy vasúti tisztviselő felesége, barátnője szemeláttára lőtte szivén magát. Grigore Cuznetov feleségével, Xéniával együtt ment haza este a hivatalból, másfél órát sétáltak a városban, majd otthon megva­csoráztak. Vacsora után vendégük érkezett, az asszony egyik barátnője, akivel kellemesen el- társalgott a házaspár. Később a férj kiment egy cigarettát elszívni, mert felesége nem áll­hatta. a cigarettafüstöt, az asszony ezalatt bent maradt barátnőjével és levélíráshoz fogott. A legkisebb jel sem mutatott arra, hogy rövide­sen halálos tragédia fog lejátszódni. Amig Xénia irt, barátnője az asztal mellett ült vele szemben és egyszer csak azt látta, hogy a házi­asszony felkel az asztaltól és az ablak felé in­dul. A következő pillanatban eldördült a revolver és Xenia eszméletlenül esett össze. Szivenlőtte magát. A mentőkért telefonáltak, de mire azok megérkeztek volna, az öngyilkos asszony kiszenvedett. A gyilkosság okát a leg­nagyobb rejtély takarj'a. A ,házaspár jól élt egymással, anyagi gondjaik şem voltak. Egyik leveléből kiszakított mondatból arra leket kö­vetkeztetni, hogy „individuális szabadság hiá­nya“ keserítette el a különösen érzékeny lelkű nőt, aki után most két kicsi gyermek maradt anyátlanul. I Őszi ültetésihez I nagy készlet elsőosztályu gyümölcsfa, sétányra | és többféle faiskolai cikket G olcsó árban ajánl I GAZDASÁGI TANINTÉZET FAISKOLÁJA I Mediaş — Erdély — Telefon 29. A szállítás októberben kezdődik. Árjegyzék ingyen. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom