Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-24 / 219. szám
Vasárnap, 1933. szeptember 24. keutíUjsso ii 712 CCÖSZÓ JSJCOL ÁJTt Jrja: Hagy Tiborján III ßodog a (áng! \ Középeurópai Amatőr-Kupa döntője a Magyarország- Románia mérkőzés A román sröveiség nem áll el a profijátékosok szerepeltetésétől \ olt egyszer egy Garcia nevű énektanár, aki az énekes szája elé, mintegy 15 cm. távolságra, égő gyertyát állított és a növendéknek úgy kellett a gyertya irányában énekelnie, hogy a láng meg ne lobbanjon. Azt állítják, hogy a Garcia növendékei^ késő öreg korukban is megőrizték hangjuk frisseségét. Lehet, hogy ez nemcsak a fenti gyakorlaton múlott, de hogy hozzájárult, az kétségtelen. Könnyen kitalálható, hogy a gyakorlat célja a kilélegzés könnyű, egyenletes és minden erőlködő lökéstől mentes beidegzése volt. A cél csak ez, az értelme ennél is több. Nem tűnt még fel, hogy a gyermeknek milyen éles, messzeható a hangja? Tui sivit az ucca lármáján, végig száguld a mezőn és órákig harsog anélkül, hogy berekedne, nem fáradt a torka és másnap újra kezdi és harmadnap megint. Ezzel szemben, a felnőtt egy-két órai, nem beszéd csak kiabálás után, már bereked, fáradt. Pedig a felnőtt minden fizikai munkát jobban, kitartóbban bír, mint a gyermek, miért csak éppen a beszédben marad alul?! Mit tud a gyermek, amit mi is tudtunk valamikor és felnőve elfeledtünk? Azt már nagyon régen észrevették, hogy a hangszalagok, helyesebben: hangajkak, minden egyes hangnál másként viselkednek, hol meglazulnak, hol megfeszülnek, hol közelednek egymáshoz, hol távolodnak. Ez a megfigyelés eredményezte az u. n. „hur“-elméletet, amely azt állította, hogy a hang magassága a hangszalag gok, hurok, vastagságától és megfesziilési készségétől függ, vagyis: minél magasabb hangon akarok beszélni, annál jobban meg kell feszite- uem a hangszalagjaimat. Ez a nagyon tetszetős elmélet mindaddig tartotta magát, amig alaposabb vizsgálat alá nem vették, mert akkor egymásután merültek fel olyan kérdések, amelyekre nem tudott kielégítő választ adni.,.Például: felnőtt korban elérünk bizonyos hangmagasságot és ez a legkésőbbi öreg korban sem változik. Az aggastyán hangja, ha színtelenebb ha megtörtebb is, de ugyanolyan magas, vagy mély, mint volt férfi korában. Már most: a „hnr“-elmélet alapján ez azt jelentené, hogy ugyanakkor, amikor széles, nagy kar- vagy lábizmok az idő múlásával elgyengülnek, erőtlenekké válnak, a hang-„hurok“ feszítésére szolgáló finom kicsi gége-izmok ereje nem változnék, soha sem öregednének meg. Ilyen és ehhez liésqnló ellentmondások arra kényszeritették az érdeklődőket, hogy más magyarázatot keressenek és ma már a síphoz hasonlítják a beszélő szervet. Ebben a hasonlatban az a lényeges, hogy szerves, egymástól el nem választható egésznek tekinti a gégét és a rezonátort (mellkas, légcső, száj- és orr üreg). Ez a felfogás úgy formulázza meg a tételt, hogy a hang magasságát befolyásolja ugyan a hangajkak vastagsága, de igazi meghatározója a késő öreg korban sem változó rezonátor terjedelme és formája. Azt mondja például, hogy a gőgicsélő cse csemő azért sétáltatja hangocskáit a legkülönbözőbb, legfurcsább, legélesebb magasságokban és mélységekben, mert próbálgatja, illesztgeti és végül összhangzásba hozza hangajkait és rezonátorát. De ne csak akkor figyeljük meg a csecsemőt, amikor tele a kicsi bendő és kedvesen gő- gicséli bele a világba megelégedését és boldogságát, de pl. akkor, amikor kiemelik a fürdőből és ahelyett, hogy enni adnának neki, különböző tortúrákkal kényszerítik rá a civilizáció áldásait, Ha megfigyeljük azt az asztaltetején rug- kapáló emberbogárt, azt látjuk, hogy az ordi- báiás megkezdése pillanatában kidagad, mintegy felfúvódik a hasfal és majdnem változatlanul igy marad, amig csak a* orditás tart, azután, amikor kifogy a levegő, besüpped, hogy a lélegzetvétellel egyidejűén újra kiboltosod- jék. Ezt á technikai eljárást ismétli, amig csak az édes anyatej ki nem békiti a világgal. Neki hiába mondják: mellet ki! hasat be! öt a Természet vezeti, az pedig jól tudja, hogy a gége nagyon finom szerkezet, amelyet nem szabad felesleges és kártékony légnyomásnak kitenni. A természet tudja azt is, hogy az u..n lélegző-központ minden pillanatban hirt kap ér zelmeinkről, hangulatainkról as automatikusan, mondhatnám, reflexszerben gondoskodik arról, hogy indulataink és a gége teherbíró ké < pességének megfelelő levegő álljon hangunk rendelkezésére. Nekünk tehát semmi más tennivalónk nincs, mint elősegíteni a természetnek ezt az ösztönös munkáját azzal, hogy soha, semmiféle körülmények között se a hasfal erőszakos behúzásával, se a mellkas hirtelen lesüllyesztésével ki ne szorítsuk magunkból a levegőt beszéd közben. A kilélegzést bízzuk az ösztönünkre. De ez nem jelenti ezen a téren sem a beszélő teljes tétlenségét, mert amikor a beszéd megkezdése előtt, vagy minden nagyobb szünet alatt kombinált lélegzéssel felhalmozzuk magunkban a levegőt, arra kell törekednünk, hogy a beszéd alatt a mellkas felemelt állapotban maradjon. Erre nemcsak azért van szükségünk, mert ezzel nagy levegőtartalékról gondoskodunk, de azért is, mert igy tudjuk hangunk részére a legjobban kihasználni a legnagyobb rezonátor közreműködését. Az elmondottak tudatosítására és beidegzé- ére a következő gyakorlatot ajánlom: vegyenek elő akármilyen szöveget és mély lélegzetvétel után (kombinált lélegzés: hasfal előre tolása után felemeljük a bordákat) kezdjenek hangosan és lassú tempóban olvasni és eleinte öt-tia szótag után ismételjék meg, de csak a rekesa- ; izom-lélegzést; azután emeljék a szótag számokat. Az első napokban az egy lélegzetre történő olvasás 2—4 másodpercnél tovább ne tartson. Három-négy nap után emelhetik a szótag számokat öttel-tizzel, mindig szemelőtt tartva, hogy erőlködni nem szabad. Ha valakinek a szivével, vagy a tüdejével baja volt, el ne mulassza megkérdezni az orvosát, hogy ajánlja-e a gyakorlatot. A gyakorlat maximális eredménye 40—50 másodperc, de erre a készségre már csak előadó művész vagy színész törekedjék. A legnehezebb szónoki problémát is meg lehet oldani, ha valaki tud egy lélegzetre beszélni 15—20 másodpercig. Természetesen, az ilyen gyakorlatoknál a szöveg Írásjeleire ne legyenek tekintettel. Állva, vagy egyenesen ülve olvassanak és inkább többször naponta, mint egyszerre hosszabb ideig. Ezzel a beszédtechnika alapvető két tényezőjének kérdését kimerítettem. De nem mulaszthatom el mégegyszer hangsúlyozni, hogy a legtöbb torok rendellenesség (rekedtség, gyors elfáradás stb.) oka a rossz lélegzésben rejlik. Ne rettenjenek hát vissza ezektől a talán unalmasnak látszó gyakorlatoktól, mert kettős az eredményük: az egyiket Cuvier, a franciák nagy anatómusa igazolja: „Gyönge mellű voltam és megerősödtem, mióta tanító hivatásom hangom cselekvő és rendszeres használatára kényszeri- tett“; a másikat a tapasztalat igazolta nálam és igazolja majd másoknál is: a beszélő lelkének lángla csak akkor lobog szabadon, ha nem lobog — a gyertya lángja. Ady Endre életéröl, verseiről, jelleméről irta: Révész Béla. Ára 60 lej. Vidékieknek is a pénz lés 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Uj- I ság kiadóhivatala Cluj—Kvár, strada I B. L. Pop (volt Brassai u.) 5 sz. a. (Bukarest, szeptember 23.) A futballszövet- ség elhatározta, hogy a Magyarország elleni válogatott csapatot véglegesen szombaton este állítja össze. A csapat egyes posztjaira kijelölték már az embereket, azonban a kapus személyéből kitűnik, hogy a szövetség nem hallgatott az óvatosság szavaira s profi játéka* sokat is akar szerepeltetni. A cél ugyanis az, hogy a mérkőzést mindenképpen megnyerjék s az azután, hogy utólag Magyarország megóvja a meccset, nem számit. Fő a győzelem. Bukarestben különben újból akciót indítottak egyes lapok, hogy a válogatott csapatban csak román eredetű játékosok képviselhessék az ország színeit. Különösen Magyarország ellen tartják fontosnak ezt, megállapítva, hogy a magyar játékosoktól bármennyire átérzik is a meccs fontosságát, nem lehet azt kívánni, hogy teljes erőmegfeszitéssel küzdjenek a saját véreikből álló csapat ellen. A középeurópai amatőrkupa jelenlegi állása szerint a Magyarország—Románia mérkőzés döntőnek számit. Amely nemzet csapata győz, azé a kupa is. A jelenlegi helyzet a következő: i .i 1 1. Kag^aroruifl 2. Románia 3. Csehszlovákia 4. Ausztria 5 3 — 2 22: 13 6 4 3 — 1 9:6 6 5 2—3 13:15 4 6 2 — 4 11:21 4 A magyar-román meccsen kívül hátra vaH még a Románia—Csehszlovákia mérkőzés, amelyet a jövő év tavaszán fognak lejátszani. Ismét változás történt a magyar válogatottban, mivel Solty lemondott. Helyette Pázmán- dyt állították a csatársorba, fedezetet pedig a kecskeméti Kliment játszik. Vasárnap délután két bajnoki mérkőzés lesz a városi sporttelepen. Két órakor a KA.C a Fellegvár ellen. 4 órakor a CFR a Haggibborral játszik. A KOMÁN KATONA-VALOGATOTT. A Románia, Csehszlovákia és Lengyelország közötti katonai futball tornán a romám lesz a legerősebb, amit az alábbi felállítás is elárul: Zauber — Chir óla, Simsino- vlci — Moravetz, Kotormány, Juhász — BLndea, Kovács, SchiUeru, Stockschläger, Kocsis. ROMÁNIA A KÖZÉPEURÓPAI KUPA- BAN. A belgrádi Jugoslavia—Svájc világ- bajnoki selejtezőre a szövetség Balázs mérnököt, a Ripensia egyik vezetőjét kiküldötte mint hivatalos megfigyelőt. Balázs mérnök feladatához tartozik az is, hogy a jugoszláv és svájci szövetség vezetőivel közös megegyezést készítsen arra nézve, hogy a jövő évben a három ország csapatai is résztvehessenek a középeurópai kupa küzdelmeiben. Mivel valószínű, hogy jövőben az eddigi négy résztvevő nemzet (Ausztria, Olaszország, Magyarország, Csehszlovákia) négy-négy csapatot indit, Románia, Svájc és Jugoszlávia azt fogják kérni, hogy két-két együttesük szerepelhessen a kupában. Tekintve a három ország egyöntetű kérését, valószínű, hogy 1934-ben ilyen módon kibővül a középeurópai kupa. A svédek diszkoszdobó rekordere H. Andersson legutóbb 49.08 m-et dobott. A profi Cochet első versenye megkezdődött Parisban. Cochet Plaa-val együtt Franciaországot képviseli az Amerika—Franciaország profi tenniszmérkőzésén. Amerika részéről Tilden és Barnes játszanak. Dánia győzött az északi országok úszó viadalán. Eredmények: 200 in. mell: 1. Norman norvég 2 p. 54.5 mp. Norvég rekord. 2. Reingold finn 2 p. 54.5 mp. 400 m. gyors: 1. Jörgensen dán 5 p. 20.7 mp. Dán rekord. 1500 m. gyors: 1. Jörgensen dán 22 p. 22.5 mp. 100 m. gyors: 1. Peterson svéd 1 p. 03 mp. 2. Christensen dán 1 p. 03.6 mp. Dán rekord. 100 m. hát: 1. Carlsen norvég 1 p. 13.8 mp. A női számokat a 200 m. mell kivételével a dán Lili Andersen nyerte. (100 m. 1 p. 11.9 mp.; 100 m. hát: 1 p. 26.9 mp.; 400 m.: 5 p. 51.8 mp. Dán rekord.) 200 m. mellen Jacobsen dán győzött 3 p. 11.8 mp.-es idővel. A pontversenyben 1. Dánia 59 pont. 2. Svédország 42 pont. 3. Finnország 41 pont. 4. Norvégia 27 pont.
