Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-27 / 195. szám
KeletiUjsxg Barangolás PécSny Simon hazájábain Három nemzet — lizennégy vallás Erdcszeni- györgyön —- Alaol az angol királyi címer a Rbédey-család címerével borul össze (Erdőszentgyörgy, aug. 26.) Furcsa falu ez az Erdőszentgyörgy, ahogy ott fekszik a Kisküküllő völgyében, senem Marosszéken, sanem Udvarhelyszéken, hanem inkább a két „szék“ között a pad alatt. Mert a két megye határán egyszer ide tartozik, máskor oda. Jobban mondva és robotosabban, az öregek állítása szerint mióta a világ, örökké Marosszékhez tartozott, de mióta a világ „megváltozott“, Er- dőszentgyörgy is megyét cserélt és átlépett Udvarhelyszékbe. Most itt éviekéi és nagyobb szerepeket vállal. Mindjárt az átlépése azzal a kitüntetéssel járt, hogy kinevezték járási székhelynek. A megyei közigazgatásban meg lehet találni az erdőszentgyörgyi járást, ha valakit közelebbről érdekel, amely úgy jött volna a világra, hogy a régi parajdi járásból kiszakítottak egy darabot, ugyanúgy a keresztúriból még nagyobbat, a legnagyobb részt pedig Marostorda megyéből. Az igy öszetoldozott területet nevezték volt el erről a nagy faluról, amely azonban méltatlannak bizonyult erre a pozícióra, megfosztották rangjától és a keresztúri járáshoz csatolták. Pár évig élt igy a szürkeségbe elveszve, de folyton abban a reményben, hogy sikerül visszaszerezni, ami végre be is teljesedett. Éppen ezen a héten tették Erdőszent- györgyöt ismét járási székhellyé. „Szabad ember három vagyon benne“ Erdőszentgyörgy az utóbbi évtizedekben rohamosan haladt előre. Valósággal rohan a megélhetési lehetőség után, aminek következtében egyre jobban szét terjeszkedik a Küküllő szép lapályos völgyében, amelyet felfélé hamisítatlan székelyek laknak, tőle nyugatra pedig a szászok ültettek be mosolygó szőlőtőkékkel. (Ezek ugyan most nem nagyon mosolyognak, mert hideg miatt az idén nem érnek meg, attól félünk, de már megszoktam, hogy innen csak szépet Írjak, akkor pedig a „mosolygódnak benne kell lennie.) Ennél a nagy életbekapasz- kodásánál nagy szerepe van a felette nagyszámú zsidóságnak, amelynek láttán az ember nem tudja elhinni, bogy fainban van. De nem utolsó tényező n sok román sem, minek következtében a fejlődés biztosítása itt bizonyos mértékben államérdek is. Pedig Szentgyörgy valaha a környék egyik legkisebb falva volt. A legrégibb hiteles adat az 1567-beli 25 dináros adó összirása, amikor 12 kapuszámmal szerepel, mig a szomszédos Csókfalva, Makfalva, Kibéd és Bözöd kétszer annyi adót fizetett. De itt volt a fejedelmi Bhédey-család rezidenciája, minek következtében a falu hamar fejlődésnek indult. Növelte a létszámot a nagybirtokokra betelepített román jobbágyság. Eléggé jellemzi a helyzetet, több mint száz év múlva 1694-ben a német katonák kvártélyozásáról szóló jelentés, amely azt mondja: „Erdőszentgyörgy, Rhédey ai’aimék bírják, szabad ember három vagyon benne.“ Ma szabad ember elég van benne, valami háromezer, csak a „vagyon“ szóval van baj. Ez errefelé mindég kétértelmű volt, de most, az egyik értelemben kezd kikopni a használatból, hogy ne zavarjon: onnan, ahol vagyonos állapotot jelentett. Most csak mint ige szerepel s ha a bajai iránt érdeklődnek, mondja a székely: — Vagyon ... Bővön vagyon ... Három nemzet — tizennégy vallás Három nemzet — tizennégy vallás. Ez tpind befér ebbe a faluba. És csend van mégis, szinte igen is csend, az emberek lelki élete ritkán ad hangot magáról. A „három nemzet“ hallatára a történelmi unio trium nationum iut az ember eszébe, pedig tiszta hiába. Itt már nemzetek kötöttek egymással uniót, anélkül, hogy tudnának róla: a román, a magyar és a zsidó. Szász csak egy-két család van, innen kimaradhatnak. A háromféle nemzetség szinte egyforma arányban van egymással, ebben a tekintetben Erdőszentgyörgy igazán egyedül áll. Alig több a magyar, mint a román és alig valamivel haladja meg a románok száma a zsidókét. Ahogyan ez a társadalmi kép kialakult, az nem véletlen, hanem hü képét nyújtja Erdély történelme egy-egy nagyobb fejezetének. A románok és magyarok közötti jobbágyviszony általánosan ismert, de érdemes a zsidóság ilyen nagyszámú letelepedésének okát felkutatni. Mit mond Fülöp Ferenc? Most mindenki a székely szombatosokra fog gondolni és megoldottnak is véli a kérdést. Pedig ezek a zsidók nem Péchy Simon, hanem egyenesen a Mózes követői, soha sem voltak szombatosok, még kevésbbé székelyek. A székely szombatosok utódai csak Bözödujfaluban élnek és csupán azért emlitem meg itt őket, hogy vallás dolgában itt soha sem volt nyugalom. Folyton istent kerestek itt a lelkek, uj istent, mintha a régi nem lett volna soha elég erős rajtuk segíteni s áhitatos nagy lelkűk szomját eloltani. De Erdőszentgyörgy a szombatosság történetében másképpen is nagy szerepet játszik. Itt tartották 1618-ban az unitáriusok és reformátusok közös zsinatukat avégett, hogy hitel- veiket pontosan elhatárolják az akkor lábra- kapó és rohamosan fejlődő zsidózókétól, akiknek már a környék minden falvában külön felekezetűk volt. Ekkor zárták ki őket hivatalosan keblükből az unitáriusok és indult meg az a hosszú és elkeseredett üldözés évszázadokon keresztül, melynek az lett a vége, hogy 1868- ban az utolsó és híven kitartott töredék Bözöd- ujfaluban hivatalosan áttért a zsidó vallásra. A régi vallási küzdelmek járnak a fejemA sok nemzetség és mégtöbb vallásfelekezet összetorlódása ezen a kiesi földön, nem volt egyikre som jó hatással. Mint mikor a sok hullám összecsap, mindegyik elveszíti erejét sajátságos jellegeit, szin és forma nélkül hull össze, keveredik el egymással. Erdőszentgyör- gyön hiába keres valaki sajátságos népviseletet, akár románt, akár magyart. A magyarok öltözködése inkább a marosszékeiekéhez hasonlít, de nincs benne semmi szin, semmi eredeti sajátosság. A románok pedig utánozzák amennyire lehet a mellettük lakó magyarokat, öltözködésben, szokásokban. Népművészet nincs sem építkezésben, sem szövésben, vagy faragásban. Pedig Udvarhelymegye felől jövet az ember vár valami udvarhelyszékit, bár egykét házat vagy szép faragott kaput, Marosszék felől pedig valami marosszéki sajátosságot, hiszen ott is elég van. I)c mind a két esetben csalódik. Ha az utón szembejön egy falusi gazda, nem lehet megmondani, román-e, vagy magyar. Még akkor sem, ha megszólal, mert u magukat románoknak vallók közül csak kevés tud románul. De a természet mintha nem szivesen viselné ezt az öszekeveredést, a föld ősereje csodálatos figurákat doh ki magából. A Kalandos nevii patak a hegyekből a legfantasztikusabb alakú köveket sodorja elő, amelyek hol embert, hol állatokat utánoznak a megtévesztésig hűen. Olyan alakok, kővé vált mozdulatok tűnnek elő, amelyekről alig tudja elhinni az ember, hogy nem művész vésője mintázta. Jókai Mór is megemlékezett a Kalandos pataknak erről a romantikus búvárkodásáról a Bálványos vár cimü regényében. A faluban kapuzábéknak, ülőpadoknak használják fel őket és csodálkozik a nép a természet művész szendvedélvén. Legutóbb Mária anyakirályné egyik szo- vátai útja alkalmával lett figyelmes egy ilyen kődarabra, amely az egyik kapu előtt felállitVasárnap, 1933. augusztus 27. IVIatild-lSorviz ésM fSSöpaíakt-llorvi* Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a terasz szetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kntkezelőség: Fleischer György, Brassó ben, amint Fülöp Ferenc helybeli református lelkész, a környék történelmének lelkes kutatója beszél a község vallásfelekezeteiről. — Tizennégy felekezet van ebben a faluban, ahol összevissza alig 3000 ember él. Különösen az újabb szekták hódítanak, amelyek szinte kivétel nélkül képviselve vannak. Az első pillanatra hihetetlennek látszik ennyiféle vallás, de nyomban hozzá is kezd névszerinti felsorolásukhoz: görögkeleti, görög katholikus, római kath., református, unitárius, lutherrnu» orth. zsidó, neo’og zsidó. Ezek a régebbiek, de egyfolytában jönnek utánuk a „hívők“. Két baptista imaház van a faluban, mind a kettőt pár ével ezelőtt építették, az egyiket a románok, a másikat a magyarok részére. A baptisták mellett van a millenisták, szombatosok, 7-ed napos adventisták szektája. Ahogy számolom, közben mégis kételkedem. A szombatosok ellen is kifogást teszek, hogy ma már nincsenek, a régi szombatos vallás egészen kihalt. De a tiszteletes ur megnyugtat, hogy vannak a régiek helyében uj szombatosok, akik nem itt találták ki vallásukat, hanem Amerikából hozták. De ez mindég csak tizenhárom! A tiszteletes ur gondolkozik egy darabig, de aztán bevallja, hogy nem jut eszébe a tizennegyedik. Mosolyog a helyzeten, ahol a vallások között még a pap maga sem tud eligazodni. De Péchy Simon földjén vagyunk, ahol a legtürelmesebbek vallás dolgában egymás iránt az emberek. A nép senkit sem itél el hitéért, legfennebb csodálkozik rajta. így volt régen is, ma sincs senkinek semmi bántódása amiatt, hogy melyik templomban vagy ima^ házban járul az Ur elé. va annyira felizgatta kíváncsiságát, hogy kiszállott autójából és közelről vette szemügyre. Csak a kőfigura nagysága és súlyos volta állította el attól a szándékától, hogy autójában magával vigye. A nagy mult ajtója előtt Milyen sok mindent lehet mondani erről a faluról, az ember csak akkor csodálkozik cl, amikor hozzákezd. Itt áll fent a piacon a kastély, az ősi Bhédey-család egykori tulajdona- Innen repült ki Marosszék csodaszép leánya, Rhédei Claudina nyugat felé, egy herceg oldalán s gyermeke ma az angol birodalom trónján, V. György király mellett foglal helyet. Rhédey János rövid erdélyi fejedelemsége után ide tért vissza pihenni. A Küküllő szép völgye sok mindenről tudna beszélni a régi szép időkből. Beszél a fejedelmi kripta, beszél az ősrégi református templom, melynek falán az angol királyi címer összebornl a Rhédey- család címerével, hogy soha el ne lehessen választani őket. Sok emlékről lebben fel a fátyol, a feledés fátyla, amint a templom ajtón belépünk. Próbálunk elindulni az emlékek között. Bözödi Jakab György Aranyér bánfáimat ellen a „Goedecke“-féle „Anusol-Supposltor" (be'iét) minden kor utó!élhetetlennek bizonyult. A világ minden részében az orvosok nagyrésze „Anusol‘‘-t ir elő és számtalanok azok az esetek, amelyekben ez a gyógyszer a gyógyíthatatlannak hitt beteget megmentette. — As „ANUSOIb-SUFFOSITOB, ‘ (betét) azonnal meghozza a. kivánt megkönnyebbülést és rövid időn belül megszünteti a sokszor ciy rettenetes aranyérbán talma kát. Haszná'ata egyszerű, tiszta éa olcsó. Ezenkívül az az előnye is meg van, hogy a óe--i teg a kezelés alatt foglalkozásának üzését megs.aki'aa nélkül folytathatja. A gyógyszertárban KiraonUottaa „Goedecke“-féle „Anusol—Suppositor“-! kérjen amar- tetö jele a piros doboz és a gyári piomba. „Kalandos“ patak romamfibája
