Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-10 / 181. szám
Csütörtök, 1933. augusztus 10. KUETlUjSKG___________________________3 Vox austriaca Ausztriában, sőt akarva, nem akarva, az egész német nyelvterületen áhitatosan ünnepel nek egy irót, akinek legnagyobb érdeme talán abban van, amit neki engedélyeznek ugyan, de hazájának nem szívesen: a külön ausztriai lélekben. Hermann Bahr ez az iró, most lett hetvenéves és köztudomásszerüen ő testesíti meg leghatásosabban azt, amit külön ausztriai léleknek nevezünk. Hiába írja most a gleichschaltolt Vossische Zeitung egyik legutóbbi vezércikkében, hogy az osztrákok mesterségesen állítják be magukat külön törzsnek és hogy csak máról holnapra^ fedezték fel alkotmányuk megvédésének szükségességét, Ausztria a német anyanyelv egybehangzása dacára is egészen más, mint a Németország, azt mindenki megérzi, aki átlép a határon. Igaz ugyan, hogy más a bajor lélek is mint a porosz, mégis a nemzeti szocialista gazdálkodás inaugurálása óta nem hagynak ilyen különbség-érvényesüléseket és nagy diadallal állapítják meg, hogy ami Bismarcknak csak félig sikerült, az most Hitlernek egészen sikerült: megteremteni a német egységet. Hogy Ausztria is beletartozik ebbe a német egységbe és hogy lelke mélyén talán Ausztria is sóvárgott a maradéknélküli Anchlussért, az nem uj dolog. A világháború utáni korszakban éppen az osztrák szociáldemokrata párt volt a leghangosabb oly tekintetben, hogy közjogi egységbe kell hozni Ausztriát Németországgal és Otto Bauer fogalmazta meg az osztrák alkotmánytervezetnek azt a mondatát, amely igy hangzik: Német-Ausztria a német köztársaságnak alkotórésze. Hogy azután Seipel, aki Lueger óta a legnépszerűbb politikus volt a nemzeti alapon álló, katholikus, kispolgári Ausztriában, nemcsak külpolitikai óvatosággal, de belső, úgyszólván osztrák meggyőződésből állást foglalt egy szőröstől bőröstől való német egység ellen, csupán azt a tételt bizonyítja, hogy az Anschlussnak Ausztria részéről mindig ára volt és van és ezt az árat Németországnak meg kell szabályosan fizetni. Németországban szeretik úgy feltüntetni a dolgokat, hogy az ausztriai Anschluss-ellenes törekvés inkább gazdasági, mint szellemi jelentőségű. Az osztrák kapitalizmus a monarchia összeomlása után is megtartotta gazdasági relációit, az a terület, amelyet a német politika „Ostraum“ meghódítása cimen vesz tervbe, az osztrák termelőknek, a nagyiparosoknak, nagyekereskedőknek a százszoros vámhatár ellenére is operációs területet jelentett, amelynek kézről való leütését joggal félti a nagyobb felkészültségű német gyáripartól. Nem vitás, hogy Ausztriában meg vannak azok a magánérdekek, amelyek a politikai elveket rugalmasan szabályozzák és az Anschluss gondolatát hol előtérbe hozzák, hol a háttérbe szorítják. De az is bizonyos, hogy túl államkapitalista, vagy magánkapitalista érdekeken, vannak olyan lelki közszükségletek is, amelyeket a mai Ausztria nem talál kielégíthetőnek a mai Németországban és ha eddig meg volt a jogcíme egyik-másik osztrák társadalmi rétegnek az Anschlusshcz, úgy most meg van a jogcíme, hogy ne legyen hive az Anschlussnak. De visszatérve Hermann Bahrra, aki egyforma könnyedséggel ir immár ötven esztendeje drámát, regényt, esszét, publicisztikát egyaránt és a szellemi élet minden területén, theológiában, politikában, képzőművészetben, történelemben egyaránt jártas és egyaránt van mondanivalója, ez a Hermann Bahr tiz évvel ezelőtt, amikor hatvanéves születésnapját ünnepelték, Erkenntnisse cimü kötetében akövetkoző aforizmát irta meg: „ellene vagyok minden diktatúrának, mivel én a teljes szellemi szabadság mellett vagyok. Ha tehát a jogot követelem magamnak, hogy ellene legyek minden diktatúrának, úgy nem vitathatom el másnak a jogát sem, hogy diktatúra- párti legyen. Össze akarjuk mérni erőinket teljes szabadságban. E szabadságot meg kell adni annak is, aki nekem nem adja meg, ha még oly kellemetlen is. Ez a viszonyom a kommunizmushoz. Ellene vagyok, de éppen ellene vagyok annak is, hogy elnyomják“. Hermann Bahr ma hetvenéves korában bizonyára igy tisztázná viszonyát a nemzeti szocializmushoz is- Ám küzdjenek a szellemi erők a maguk igazáért, de egy fair plag szabályaival. De ha Ausztria csatlakoznék a mai nemzeti szocialista államhoz, az annyit jelentene neki, hogy Ausztriának szellemi szabadsága megszűnik s olyan mondatok, amelyek Hermann Bahr ajkán fogamzottak meg. az Anschluss után aligha láthatnak majd napvilágot. Pedig Hermann Bahr igazán nem nz az iró, akit „destruktiv“-nek lehetne bélyegezni. A katholikus Ausztriának ő volt a leghatásosabb szószólója, ő találta- meg, sajtolta ki kövekből, muzsikából, históriából, az osztrák élet ezer jelentőségéből azt a különleges valamit, amit ő „barokk, benedekrendi szellemnek“ nevezett. Hermann Bahr gyökeréig osztrák katholikus volt és osztrák nemzeti. Ám a katho- licizmusnak abban az értelmezésében, amely a szellem univerzialitását és magát a szellemet sohasem hagyta figyelmen kivüh És ha elgondoljuk, hogy ma Ausztriában nem a kommunisták, vagy szociáldemokraták vannak uralmon, hanem a legnacionalistább ró+egek, a heimwehristák, keyesztényszociaiisták — azok a keresztényszocialisták, akik jó két évtizeddel ezelőtt az osztrák kispolgárság beszervezésével, ha mindjárt kissé antiszemita izü szocializmust, de: szocializmust hirdettek és akik bizonyos mértékig a jelenlegi nemzeti •szocializmus egyházatyáinak tekinthetők — mondom, ha erre gondolunk, akkor talán még sem lehet azt állítani a Dollfuss-kormányról, hogy csak rideg anyagi okok miatt, francia, (Róma, augusztus 9.) Az olasz hidroplán- raj három tonna Amerikából származó europei rendeltetésű postával 10 óra 10 perces repülés után délután 6 óra 55 perckor az Azo- rokra érkezett. A légi raj kilenc gépe Horta, a vezérgép és 14 másik hidropláii Ponto Del- gada légi kikötőjében szállott vízre. Ponto Delgada légvonalban kétszáz kilométernyire fekszik Hortától. Balbo tábornok megérkezése után azonnal rádiótávirattal jelentette a megérkezést Mussolininek és az olasz kormánynak. Rómában a.repülőraj megérkezésének a hire óriási lelkesedést keltett. A lapok külön kiadásban jelentek meg és a szerkesztőségi épületek frontján percről-pcrcre újabb híreket adtak a Balbo-flotta repüléséről. Nyári hőségben üdít frissít erősít a valódi fiiüiiü DIANA SÖSBORSZESZ Kiváló fertőtlenítő! vagy olasz zsoldban állva, veti magát közbe, „két német törzs“ egyesülése közé. Ha elliisz- szük, hogy a jubiláns Hermann Bahr tényleg a legtisztább osztrák szellemet testesíti meg, úgy fel kell tételezzük azt is, hogy a mai Ausztria gyökereiben hasonlóképpen a bahri értelmezésit szellem szabadságáért küzd. A „szellem szabadságát“ — nemzeti szocialista ideológia szerint — is respektálni kell s Németország mindig követeli, hogy ismerjék el a kívülálló hatalmak Németországnak azt a jogát, hogy saját fazonja szerint élhessen. Miért nem látják be Berlinben, hogy esetleg a kis Ausztria is a maga saját fazonja szerint akar élni?! (I ej, Újabb jelentés szerint Balbo repülőraja Hortából tovább startol 5 ó. 21 perckor Lisszabon felé- Ugyancsak tovább startolt a Ponto Delgada légi kikötőbe érkezett raj is. Ez utóbbi raj szerencsétlenül startolt, amennyiben a start közben a 11. számú hidroplán a tengerfenékbe fúródott és a pilóta meghalt, három ember megsebesült. Lisszabonban megtettek minden előkészületet a Balbo-flotta érkezésére. Balbo és társai Lisszabonban Camorno köztársasági elnöknek lesznek a vendégei- Balbo két részletben érkező flottáját ma estére várják Lisszabonba. A hidroplán-flotta egy napot tölt Lisszabonban s azután útra kel a visszatérő légi ut utolsó szakaszára, a Róma melletti Ostia légi kikötője felé. Könyv- és papirkereskedők könyvnyomdák 1934. ÉVI NAPTÁR- SZÜKSÉGLETÜKET mi legolcsóbb árban szerezhetik be a Heti- és havi asztali- és fali előjegyzőnaptárak agendák, zsebnaptárak ■fMHKWiagwi.TOHWiM w mi faliabroszok, kosaras- és szakmanaptárak dús választékban Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság reklámnaptárosztályában Cluj—Kolozsvár, Ma estére vărjăte a Balbo-flottăt Lîssabonba Az azovi szigeteiéről ma reggel tovább startolt a hidroplán- raj — Súlyos baleset érte a 11. számú repülőgépet
