Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-04 / 176. szám

TénteJe, 1933. augusztus 4. __________ KUETíUjSm (Minden jog fenntartva.) 29 Keresztény körökben a főispán környeze- - téből kiszivárgott információk nyomán hama­rosan híre futott, hogy az új szerkesztő három­széki székely ember, a zsidók viszont csak rá­néztek és már tisztában voltak vele, hogy a Sólyom állása nem került keresztény kézre, így a szerkesztőcsere köztük sem keltett semmi recenzust, sőt utólag kiderült, hogy mindenki örült neki, mert személy szerint senki sem ro­konszenvezett Sólyommal a saját hitsorsosai közül sem. Rendben volt itt már minden, csak egy ember járkált még ijedten és kétségbeesetten a városban: Mike Imre, akinek a Kovács ha­lála nem csak a barátja, de szerelmi, illetőleg házassági ügye protektorának az elvesztését is jelentette. Kovács akkor délben, mikor utoljára talál­kozott vele a végzetes napon, azt Ígérte, hogy rendbe fogja hozni a dolgát másnap Steinerék- kel, ebben azonban megakadályozta az, hogy ezt a másnapot már meg sem érte. Kovácsnak ugyan, — ezt persze nem tudta Mike,.— akkor, mikor az Ígéretet tette, az volt a szándéka, hogy még a párbaj előtt megír egy levelet az öreg Steiner Mundi bácsinak, és hivatkozva a saját, a zsidóság érdekében hozott áldozatára, felszólítja benne, hogy ne gördítsen akadályt a fiatalok boldogsága elé, ezt a levelet azonban nem bírta többszöri kísérlet után sem úgy megírni, ahogy szerette volna. Nem készült el idejére, közben érte jöttek a segédei, mire ösz- szetépte a fogalmazványt és elindult meghalni anélkül, hogy az Ígéretét beváltotta volna. Mike tehát most itt áll tanácstalanul, nem tudva mihez kezdjen, merjen-e közeledni Mag- dusékhoz, vagy ne merjen és tájékozatlansá­gában, — mert a Kovács halálával minden kapcsolata megszűnt, aminek a révén értesül­hetett volna a zsidók közhangulatáról, — azt hitte, hogy a halálos párbaj után az elkesere­dés még sokkal nagyobb lesz a keresztények ellen, mint előbb volt. A temetést követő napon mégis csak el­szánta magát és bekopogtatott Magdusékhoz. Steiner papa nem volt otthon, Róza mama és Magdus kitörő örömmel fogadták. Mikor azon­ban a Magdus levelében foglaltakra került a sor, mindketten sírvafakadtak és bevallották, hogy Steiner most is hajthatatlanul ragaszko­dik hozzá, hogy a leánya zsidó maradjon s hogy éppen ma jelentette ki, hogy ez nem le­het akadály a Mike, szemében, ha Magdust ko­molyan szereti. Mike hiába próbálta fogyatékos ékesszólá­sával megmagyarázni a helyzetet, sőt minél világosabbá akarta tenni, annál jobban bele­bonyolódott. Annyira, hogy végül még Mag­dus is megsértődött és azt mondta, hogy ha Mike így gondolkozik, nem is lehet a felesége, mert világos, hogy nem szereti, ha az a cse­kélység is számít nála, hogy kikeresztelke­dik-e, vagy nem. Mikor pedig Mike erre azt felelte, hogy ez egyáltalában nem csekélység, hevesen kifakadt, cs azt kiáltva, hogy csak­ugyan az apjának van igaza s kirohant a szo­bából. — Hát mégse lehet! — sóhajtotta Mike megsemmisiilten és mert hiábavalónak bizo­nyult minden békítési kísérlete, azzal az érzés­sel vett búcsút Róza mamától, hogy most már végleg kútbaesett minden reménysége. Oláry, akinek elpanaszolta a dolgot, látszó­lag nagy részvéttel, a szíve mélyén azonban annál jobbaneső megkönnyebbüléssel hallgatta végig a szomorú históriát, majd azt felelte: — Higyje el Mike, szerencséje van! Jobb nőtlen segédnek lenni, mint nős cégtulajdo­nosnak! Emlékezzék rá, ha majd annyi idős lesz, mint én!... Bár az én boldogult apósom is megakadályozta volna valahogy, hogy a leá­nyát elvehessem!... Most úrfi volnék!... És, ami ritkán esett meg vele, elnevette magát, kivillogtatva sárgás és töredezett fo­gait- A szokatlan emóció azonban megbosz- szulta magát, a nevetés a torkára ment, ful­dokló köhögés fogta el, úgy, hogy végül is alig bírta elkomolyodva kinyögni: — Hát akkor hiába csináltuk az egész lel­tározást! ... Na de ez sem baj! Legalább tu­dom, hogy mim van!... Mike azonban nem tudott ilyen könnyű­szerrel belenyugodni a dologba. Kétségbe volt esve, nemcsak az önállósági kilátás kutbaesése miatt, de mint szerelmes is, aki a biztosnak vélt boldogság küszöbéről kénytelen visszafor­dulni. Nagy bánatában elpanaszolta az esetet Péter bácsinak, akinek szintén leesett az álla erre a hírre: — Ejnye! A fene egye meg! Pedig már meg voltam nyugodva, hogy végre rendbejössz, révbejutsz és jóra fordul a dolgod!... Nagyon kellemetlen és bosszantó lenne, ha ez a házas­ság elmaradna! Mike sóhajtva felelte: — Már el is maradt, Péter bácsi! Az öreg gondolkozott és hümmögött egy darabig, aztán hirtelen azt mondta: — Na! Vedd a kalapodat és gyere! Majd magam próbálok beszélni annak a gyapjú» szamárnak a fejével!... Te csak a kislányt békítsd ki! ígérj neki akármit! Ha kell azt is, hogy te térsz át a zsidó hitre!... Ne félj. köz­ben én úgy megdolgozom az öreget, hogy ta­lán még ő is kikeresztelkedik feleségestül!.-.-.. Hát ezt az utóbbit ugyan nem csele­kedte meg Steiner papa, abban azonban jól számított Péter bácsi, hogy az ő személyes megjelenése Steineréknál egyszerre meg fogja törni az öregnek minden ellenállását. Mert hát mégis csak más az, ha egy gyapjúszenzál- nak Mike Imre, a kereskedősegéd akarja meg­magyarázni, hogy kereszténynek lenni előke­lőbb dolog, mint zsidónak maradni, vagy ha ugyanezt Mike Péter, a földbirtokos és vár­megyei tisztiügyész értteti meg vele­Steiner, mikor kettesben maradt Péter bá­csival az ebédlőben, annyira nem ellenkezett, és annyira természetesnek találta, hogy a leá­nyát még azon a héten megkereszteljék, hogy az öreg úrban utólag az a gyanú merült fel, hogy Imre talán csak úgy eszelte ki ezt aa egész históriát cselképpen, hogy öt odacsalja a zsidókhoz. (Vége köv.) »«««M ntIMM rnotw» Tanítók figyelmébe! Az elemi iskolai tankönyvek ellen évek hosszú során át igen sok oldalról és teljesen indokoltan elhangzott panaszok arra indítot­ták a Minerva Irodalmi és Nyomdai Müinté- zet Rt. igazgatóságát, hogy az erdélyi refor­mátus Egyházkerület igazgató tanácsával egyetértőleg uj tankönyveket Írasson és hoz­zon forgalomba. A részvénytársaság felkéré­sére Lőrinczi Ferenc, Felméri Sándor, Bede- lean Diomed, Ferenczi Gábor, Kali Sándor és Ősz Sándor megírták az elemi iskolák I—IV. osztálya részére szükséges összes tan­könyveket. Ezeket a tankönyveket a közokta­tásügyi minisztérium ez év julius havában en­gedélyezte. A tankönyvek közül az I. osztályos Abc. Felméri Sándor szerkesztésében, külön ro­mán toldalékkal; továbbá a II. osztályos Ma­gyar Olvasó és egyéb tudnivalók könj'-ve, — a III. osztályos Magyar Olvasó, Magyar nyelv­tan és Természettudományok könyve és végül a IV. osztályos Magyar Olvasó, Magyar nyelv­tan, Természettudomány és Földrajz tanköny­ve az iskolák megnyitása előtt feltétlenül el­készül és a tanítás céljaira rendelkezésre fog állani. A legkiválóbb tanügyi szakfórfiak által összeállított tankönyvek az érvényben levő tanterv figyelembevételével úgy vannak ösz- szeállitva, hogy azok a magyar tannyelvű ele­mi iskolák igényeit minden tekintetben kielé­gítik s a tanítók munkáját nagyban megköny- nyitik. A több oldalról előre beszerzett bírá­latok szerint ezek a tankönyvek az eddig meg­jelent összes hasonló tankönyveket minden te­kintetben felülmúlják. A kiadó részvénytársaság megkeresésre is­mertetési példányokat küld. Könyvnapi Hiad olcsó áron gazdagítsa könyvtárát Fetőfi: összes költeményei----------­Babits: Versek —-----------— — — Mikszáth: Noszti fiú esete Tóth Marival Móricz: Forr a bor--------------— — Földi: Meztelen ember ---------------­Szitnyai: Nincs feltámadás — Szomory: Gyuri Zilahy: A lélek kialszik Vándor: Andrea a nap Lei 120* Lei 120»— Lei 90*— Lei 60’— Móricz-. Rokonok — —-----------— Bl Bei 60*­FöIdi: Isten országa felé--------------­Lei_ Lei 60’— 60*— — IU Lei 60* Lei 60*—-----------Üí Lei ©O’— Földi: Szahara (3 kötet)----------------S|| Lei 180*— Katona: Bánk bán----------­Lei 90*— Lei 42*— Vidékieknek is a pénz és 10 lej porté előzetes be­küldése esetén azonnal szállít ja a Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj-Kvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucoa) 5. sz. alatt. Siessen megenni, míg íz teész&et fari

Next

/
Oldalképek
Tartalom