Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-29 / 196. szám
’Kedd, 1933. augusztus 29. KuetiUjskg Borzalom napja 1emesváron Kálónál járőrrel fogatolt le egy főhadnagy és agyija-főbe vert m*OY*r ifjakat — Katonákkal mezítelenre 'vetkőzielve órák hosz- szat ütött egy fiatalembert a térparancsnokságon Leirliafaflan emberkinzó tortúrákat állott ki Sziklay dr. félszemü ütjyyéJ (TEMESVÁR, augusztus 28.) Száraz tényeknek a leírása következik itt, ebben a tudósításban. Páratlan borzalomnak a leírása ez s egészenérthető a mélységes felháborodás, amivel ilyen történetnek a híre és hatásai a lelkeket eltöltik. Ennek a felháborodásnak mi nem adunk itt szavakban kifejezést, mert minden szónál nagyobb súlya lesz talán annak a sokatmondó hallgatásnak, amely várja, kéri és követeli a megfelelő következményeket. A legmegrázóbb rémregény ez, tisztességes emberek pokoli kínszenvedéseiről, a legembertelenebb megkinzásá- ról. Az állami tekintélynek és a hadsereg presztízsének a kérdése, hogy milyen elégtételt tar- tanak megfelelőnek azok, akik erre illetékesek. A szenvedés a megtámadott, megkínzott embereké, minden nemes érzésű ember részvéttel kell hogy osztozzék e megaláztatásnak szenvedő elviselésében, de e lelkek nemességén nem ejtenek parányi csorbát sem a durva ütések és vérző sebek. E fájó sebek és kékült véraláfutásgk nem foltjai, nem csorbái a nemes életnek. Foltot letörülni, csorbát kiküszöbölni nem a felemelkedett lelkű szenvedőknek van szüksége. Várjuk, hogyan fogják fel a kötelességteljesitést azok, akik megfelelő lépéseket tehetnek. Csütörtökön este tíz órakor a zsúfolásig megtelt Scudier parkban egy pádon hat fiatalember hallgatta a zenét. Gerőffy Jenő boxbaj- nok, Szál Ferenc textiltechnikus, Hermann Árpád magántisztviselő, Zahner László lúgost kereskedő, Bors János magántisztviselő és Bajai Vilmos cukrász. Hirtelen hatalmas termetű katonatiszt termett előttük, Iliescu Demeter tiizerfőhadnagy, aki láthatóan erősen borközi állapotban volt. A katonatiszt rárivalt Zahnerre: — Igazolja magát Gerőffy, aki Zahner mellett ült, rászólt: — Nincsen joga téged igazoltatni... — Mit beszólsz, fogd be. a szádat — rivalt rá a főhadnagy és egy arra sétáló katonát parancsolt oda. A katonának meghagyta, hogy vigye be Zahnert a térparancsnokságra és tartsa ott. Zahner el is ment a katonával, de a tórparancs- ságon bocsánatkérések közepette engedték el. Közben a parkban filmszerű gyorsasággal peregtek le az események. A főhadnagy odaintette magához a parkban cirkáló őrjáratot és azzal lefogatta a fiatalemberek kezeit s a védtelenné lett fiatalembereket pedig számtalanszor felpofozta. A sportszerűségnek és a gentlemanségnek ritka példáját adta a bikaerős Gerőffy volt országos bajnok, különben a Magyar Párt ifjúsági tagozatának választmányi tagja, aki ereje megfeszítésével tartotta magát vissza attól hogy a főhadnagyot egyetlen ökölcsapással le ne teritse. Vagy öt percig tartott ez a hihetetlenül visszataszitó jelenet, mikor arra sétál Sziklay József dr., ügyvéd, volt szolgabiró, egy félszemü ember, aki a meglévő egy szemén vas tag szemüveggel is csak gyengén lát. A főhadnagy pillanatra abbahagyta a fiuk bántalmazását és nekiesett Sziklaynak, akinek szemüvegé egyetlen ökölcsapással arcába vágta. A szemüveg ezer szilánkba tört, az üvegcserepek fel vérezték az ügyvéd arcát, aki teljesen vakon kapkodott. A főhadnagy öt percen keresztül szünet nélkül verte a tehetetlen embert, mig a fiuk, felhasználva a főhadnagy más- irányu elfoglaltságát, szétütöttek a járőr között és elszéledtek a parkban. Hiescu végre megelégelte a zokogó ember bántalmazását, szörnyű káromkodások közpette eltávozott, Ssüdayi pedig, akinek arcából dűlt a vér, Arje Lárrló nevű járókelő a közeli Lloyd kávéházba vezette, ahol az jól-rosszul lemosta arcáról a vért és telefonált a térparancsnokságra, jelentve, hogy bejön panaszt emelni támadója ellen. Közben Zahner a térparancsnokságról jövet találkozott az utcán Gálik Pál ismert sport- biróval, akinek elmondta a történteket és akit felkért arra, hogy menjen vele a térparancsnokságra érdeklődni, hogy nem vitték-e he a többi fiút is oda. A két fiatalember elment a térparancsnokságra, de ott senkit sem találtak. Ellenben a kapu alatt, kiíeléjövet, találkoztak Iliescuval, aki szónélkül torkonrngadta az ismeretlen Gálikot és elkezdte felfelé vonszolni. Á szobába érve megparancsolta Gáliknak, hogy vetkőzzön le. Gálik, aki életében először látta a tisztet, természetesen tiltakozott,, mire a főhadnagy a szobában volt öt katonával tépetíe le Gálikról a ruháit és alsónadrágját. Amikor Gálikon csak egy szál ing volt, leoldotta az egyik katona derékszijját és annak vascsattos végével két óra hosszat verte. Az öt jelenvolt katona kötelessége volt lefogni az orditó, siró, könyörgő fiatalembert, aki a pokol minden kinját szenvedte végig, mert a főhadnagy sarkantyú« csizmájával olyanokat rúgott belé, hogy még ma sem képes leülni. Iliescu leültette Gálikot és olyan értelmű jegyzőkönyvet diktált neki, amely szerint Gálik látta volna, hogy a többi fiuk a parkban megtámadták Iliescut és ő ezt írásban bizonyítja s Iliescu hozzá egy ujjal sem nyúlt. Gálik megírta a nyilatkozatot, annál is inkább, mivel a tiszt minden egyes szónál hatalmasat csapott a fejére, úgyhogy a jegyzőkönyv véres is lett. Mikor készen volt az Írással, felállt s a főhadnagy mintegy pontot téve az egészre, olyat csapott Gálik szájára, hogy fekete szinü lett az ajka. Ekkor nyilott az ajtó és beimbolygott a félvak Sziklay dr., panaszt tenni. — Panaszt tenni, te szemét — üvöltött, rá a főhadnagy és olyan pofont adott a vak embernek, hogy az fejjel esett bele az egyik üvegajtóba, az ablakot betörte és fejjel előre logott be a másik szobába, a főhadnagy pedig borzasztó üvöltések közepette verte a magatehetetlen embert. Ekkor lépett be a szobába Pentia kapitány és felszólította a főhadnagyot, hagyja békében áldozatait. A kapitány eltépte a jegyzőkönyvet s a rendőrségről elhivatta a szolgálatos tisztet, aki meg is jelent. Baba ’Áron komiszár azután belekarolt a vak Sziklayba, akit a főhadnagy hátulról egyre el akart gáncsolni s hátulról lökdöste a lépcsőn lefelé. A rendőrségen a szolgálatos tiszt passzív viselkedésétől felbátorítva, arra akarta kényszeríteni Sziklayt, hogy nyilatkozatot adjon arról, hogy miszerint ő a főhadnagyot nem ismeri, sohasem látta, amely nyilatkozat adását az ügyvéd természetesen megtagadta és magyarul könyörgött a rendőrtisztnek, hogy hivassa át a szomszédban lakó szemorvost, mert elviselhetetlen kínjai vannak. A rendőrtiszt velősen azt felelte, ha fáj valamije, menjen kórházba, most azonban nyilatkozzon. Iliescu és Gálik eltávoztak s a főhadnagy, alig hogy kiléptek a szolgálatos tiszt szobájából, lepofozta Gálikot a lépcsőn s a kapu alatt ácsorgó rendőr kezéből kiragadott gumibottal ütni kezdte a megkínzott sporthírét. A rendőr lefogta a tisztet, mire Gálik elrohant. Sziklayt egy rendőr a lakására vezette, ahonnan az Békés Dezső dr, szemorvos lakására vezettette magát. Békés Dezső dr. megállapította, hogy a szerencsétlen ügyvéd szivárványhártya vérzése csak napok múlva fog annyira szűnni, hogy egyáltalán láthat valamint a fél- szemével és sérülései harminc napot túl gyógyulok. Éjjel három órakor éktelen csengetéssel két tiszt állított be Sziklay lakására: Iliescu és egy másik főhadnagy barátja, akik ezredesük nevében jöttek el — szerintük — és az ügyvédet nyilatkozat adására akarták kényszeríteni. Az ügyvéd azonban valahogy kibújt a nyilatkozatadás alól, mire eltávoztak. Másnapra kiderült, hogy az ezredesnek nem volt tudomása az éjjeli látogatásról. Másnap délelőtt a térparancsnokságon találkoztak az incidens résztvevői. Fuchs kapitány jegyzőkönyvet vett fel az esetről, majd Danila és Vargolici ezredesek kihallgatták a szenvedőket. A főhadnagy viselkedése most se változott meg és állandóan azt hangoztatta, hogy a fiatalemberek támadták meg őt, ő csak védekezett. Boitan ezredes, vezérkari főnök Sziklay dr. előtt kijelentette, hogy ez már negyedik botránya a főhadnagynak, de ezúttal beletörik a bicskája. Sziklay dr., Baba Áron ellen is megtette a feljelentését a rendőrvezérfelügyelőségnél. Iliescu Dumitru Sziklaynak olyan értelmit Írásbeli nyilatkozatot adott, hogy sajnálja a történteket és elismeri, minden ok nélkül kötött bele. Gálik Pál a Magyar Párt utján a miniszterelnökségen, a hadügyminisztériumban és a temesvári katonai ügyészségen megtette feljelentését a főhadnagy ellen, akit súlyos testi sértéssel, személyes szabadsága megsértésével és hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádol. A többiek szintén a Magyar Párt utján a katonai ügyészségen tették meg fejelentésiiket a főhadnagy ellen. Temesvár város közvéleménye felháborodottan követeli a borzalmak megtorlását és a magyarság reméli, hogy parlamenti képviselői megtalálják Bukarestben a módot arra, hogy a súlyosan összevert párttagok a kellő elégtételt megkapják. Vasárnap, f. hó 2 7"én megnyílt az újonnan átalakított Newyork
