Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-29 / 196. szám
4 KELETlUjsm Kedd, 1933. augusztus 29. Újabb hólabdázás készül Románia hontalanjai körül Az uj állampolgársági törvény nsm orvosolja a régi sérelmeket (Kolozsvár, augusztus 28.) Szeptember elsején jár le az a határidő, amelyet utolsó terminusként szabtak meg a még függőben lévő állampolgársági ügyek rendezésére. Sajnos ez a legutolsó lehetőség csak kevés ember számára rejt valóban módot arra, hogy végre véglegesen rendezhesse állampolgárságának ügyét. Az állam ahelyett, hogy ezt az ezer és ezer családot a legégetőbb módon érdeklő kérdést, akár a megértés, akár pedig a békeszerződések értelmében rendezte volna, ezt az utolsó „lehetőséget“ is határok közé szorították- Az állampolgársági törvény hatvanheteik paragrafusának módositása, amelynek íijapján most a kérdést rendezni óhajtják, tulajdonképpen semmiképpen sem rendezi az állampolgársági problémát és a helyzet jelenleg hogy a terminus lejártával azoknak az állampolgársági ügye, akik nem kerültek be a listákba, még rendezetlenebb lesz, mint eddig volt. Tánc az illetőség körül... Az első állampolgársági törvény 1923-ban készült el, — amelynek. Márzescu, akkori igazságügyminiszter volt a szülőapja, — teljesen egyéni felfogás alapján, figyelmen kivül hagyva a békeszerződések idevonatkozó utasitásait. A trianoni békeszerződés ugyanis kötelezte az utódállamokat, hogy a szerződés megkötésének idején az uj határokon belül élőket minden külön formalitás nélkül állampolgároknak ismerjék el. A trianoni okmányt egyébként úgy készítették el, hogy azok az aíáiró államok számára alapokmányt jelentettek, amik uj törvénnyel csakis az aláiró államok közbejötté mellett lett volna megváltoztatható uj törvénnyel. Márzescu igaaságiigyminiszter azonban nem vett tudomást a békeszerződések megmásíthatatlan intézkedéséről és az uj állampolgársági törvényt a saját egyéni felfogása szerint alkotta meg. Törvénye különös feltételeket szabott azok számára, akik román állampolgárok akarnak lenni, igy elsősorban az állampolgárság megszerzéséhez az illetőség igazolását kötötte ki főfeltételül. Az impérium- változás előtt nem volt szükség illetőségi bizonyítványra és csak kevesen gondoltak arra, hogy ezt a fontos okmányt megszerezzék- így történt, hogy sok ezer ember, aki itt él, állam- polgárság nélkül maradt, annak ellenére, hogy nemcsak itt birt lakhellyel a békeszerződések aláírásának idején, hanem itt is született és minden joga meglenne arra, hogy nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is állampolgárnak ismerjék el. A bürokrácia áldozatai,.. Hosszú éveken keresztül állandóan napirenden forgott a hontalanul maradt Romániában lakó polgárok ügye. Rengeteg anomália, kálvária járás, panasz; vesződség fűződik az uj Románia eme rendezetlen problémájához. Végül is a nemzetiparasztpárti kormány beígérte az állampolgársági kérdés rendezését és valóban a parlament meg is szavazta a törvény 67. paragrafusának módosítását. De ez a rendezés nem jelentette a probléma tulajdonképpeni rendezését. A törvény szerint csak azok folyamodhatnak állampolgárságuk utólagos megadásáért, akik igazolni tudják, hogy az 1924-cs bejelentés időpontjában nem tartózkodtak az országban, vagy betegségük miatt tiem jelentkezhettek• Ez a megoldás nem adott módot arra, hogy azok, akik igaztalanul kimaradtak az állampolgársági listákból, most jogaikhoz jussanak. A sokezer rendezetlen állampolgárságú ember közül mindössze pár százra vonatkoznak az uj törvény rendelkezései, a nagy többséget ellenben továbbra is kirekesztették a rendezés lehetőségéből. Egyébként az alanti példák önmaguktól beszélnek: Egy a sok ezer és ezer közül... Kolozsváron egy tisztviselő annak idején szabályszerűen jelentkezett az állampolgársági listák összeírásakor. Amikor lezárták a felvételt, értesítették az illetőt, hogy tévedésből kifelejtették a listából és igy még a mai napon sincs állampolgársága... Schwartz Jenő, kolozsvári lakos még kiskorú gyermek volt, amikor az orosz betörés idején menekülnie kellett szüleivel együtt Má- ramarosból, ahol született. Vulkánba kerültek, ahonnan azután a román offenziva idején menekültek el és igy kerültek el Kolozsvárra. A család itt telepedett meg, akkoriban Schwartz Jenő 12 esztendős volt, aki most már tizenhét éve él Kolozsváron. Amikor az állampolgár- sági listák összéálljtására sor került, Schwartz kiskorú volt, apját kellett kövesse az állampolgárságban, az idős kereskedőnek azonban nem volt — illetőségi bizonyítványa, igy nem kapott állampolgárságot. Ezen az alapon fia is elesett az állampolgárságtól, pedig szolgált a román hadseregben is, itt él, sőt ráadásul még adót is fizet és nincs mód, hogy állampolgár- sági bizonyítványt kapjon. A végzetes dátum. Augusztus 31-én lejár a törvényszabta határidő és az állampolgársági panaszokat nem (Bukarest, augusztus 28.) A romániai görög keleti egyház történetében példátlanul álló eset foglalkoztatja a közvéleményt. A bukaresti patriarhia egyik egyházi főméltóságának kérésére vasárnap a déli órákban egy század csendőr kordont vont a Pantelimön negyed Keresztelő Szent Jánosról elnevezett temploma körül és nem engedték be a misézni készülő lonescu Vasile nevű papot. Az ügy előzményei, amint azt a bukaresti lapok híradásaiból ki lehet hámozni, egy régi személyi harcra vezethetők vissza. Mintegy öt évvel ezelőtt uj templomot akartak emelni a városnegyed lakói. Le is. helyezték az alapköveket, de az akkori lelkészük korántsem^ tekintette szívügynek az uj templom befejezését. Éppen ezért az egyházi hatóságok uj papot neveztek ki lonescu Vasile személyében, aki közel egymillió lejt gyűjtött és tetőalá hozták az Isten házát. Igen ám, csakhogy közben egy vidéki pap mindenáron a fővárosba akart kerülni s emiatt áthelyezték Vasile Ionescut. A lakosság azonban tudomást szerezve a kulissza mögötti üzelmekről, erélyesen tiltakozott a pap kicserélése miatt, sőt a mult év folyamán, a szó szőorvosolták. A régi, a zavaros és igazságtalan helj'zet továbbra is fennáll, sőt még rosszabbodott. Az állampolgársági listák lezárásával „dovada speciala“-kat bocsátottak ki, amelynek alapján az állampolgárság nélkül maradottak, mint naturalizált állampolgárok itt tartózkodhattak az országban. Mindezt azzal a kikötéssel rendezték, hogy ez a rendszer megszűnik, ha az állampolgárság kérdését véglegesen rendezték. Most majd mindazoktól, akik ezúttal sem kaptak állampolgárságot, bevonják a dovada specialakat és idegen állampolgároknak nyilvánítják őket. Mivel pedig ezek a szerencsétlen emberek és családok már nem tartoznak semmiféle állam kötelékébe, olyan példátlan tömeglabdázás kezdődik meg velük a szomszédos államok határai között, amilyenre még soha nem volt példaItt lenne az ideje erélyes országos akció megindításának, hogy a kormányt felvilágosítsák arról, hogy a kérdés ezúttal még sokkal nyíltabb, mint eddig volt. A küszöbön lévő augusztus 31-i dátumnak az elteltével rengeteg szenvedés, panasz és jogtalanság kutfor- rása nyílik meg a most már „rendezettének nyilvánított állampolgársági problémák ilyetén elintézése folytán. Éppen elég baj, panasz áramlott tizennégy esztendőn keresztül a rendezetlen állampolgárság kálváriájáról, miért kell, hogy az amúgy is eleget szenvedett emberek ezreinek egzisztenciáját rombolják szót a megnemértés és a paragrafus korbácsával a végső kétségbeesés Golgotájára kergetve őket. ros értelmében megakadályozta az uj pap beiktatását. Az ügyet szinleg nem szorgalmazták tovább, a napokban aztán Ciosu püspökhelyettes átiratot intézett a fővárosi csendőrparancsnokságnak, arra kérve, hogy vasárnap akadályozzák meg a pap misézósét. Délelőtt 10 órakor aztán felvonultak a csendőrök és egy szakasz rendőr. A hívők észrevéve a készülő dolgokat, nyomban meghúzták a harangot s néhány pillanat múlva odacsődült az egész negyed apraja-nagyja. A csendőrkapitány erre parancsot adott ki a harangkötél levágására és a rendőrök gummibottal verték szét a tiltakozó híveket. Végül is sem a régi, sem pedig az uj pap nem tudott misézni, mire felsőbb parancsra a karhatalom jelenlévő képviselői lepecsételték a templom bejáróit. Az ügy kínos feltűnést keltett és széles körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg a példátlan eset további fejleményei iránt. Az adókivetésnél jobban védheti az érdekeit, ha ismeri az uj adótörvényt. Magyar fordítása kapható Dr. Mandel Forditó Irodában, luj, Memorandului 24. Ára 60, vidékre 70 lej. SUES A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! ECKHARDT FERENC egyetemi ny. r. tanár: mmmawBBiEBw M&ţfyarorsizâţj A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! Ára egész vászonkötésben .........90 lei Mindenki olvassa el, aki a történelemben az igazságot keresi. - Káldor kiadás. A 90'— leit bármely könyvkereskedés visszatéríti, ha egyéb KÁLDOR KIADVÁNYOKBÓL 450'— lei boltiáru könyvet vásárol és az ECKHARDT-könyvben található utalványt leadja. Csendőrök akadályozták meg egy bukaresti görögkeleti lelkész vasárnapi miséjét A hívek nem nyugodtak bele papjuk áthelyezésébe, meghúzták a harangot és csak á karhatalom közbelépésével sikerült helyreállítani a rendet — Egyelőre lepecsételték a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templomot
