Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-25 / 193. szám
sei őház BUDAPEST V. S BWWW*** v R& !M55S—ÎB5T. Pén/elc ClufcKolozsvdr, 1933 augusztus 23. Ara 3 te) xaohzetési árak belföldön; Egész évre 800, félévre 400, Peeyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ívre 60, félévre 25, negyedévre 12.60, egy hónapra 6J50 ®*eaí^- — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MÁGYARPÁRTI LAP XYI. ÉVFOLYAM - 193. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolo»« vár, Strada Baron E. Fop (volt Bras sal nccs) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiák 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A szegedi meghívó Benes Rémálsa uictzift, Sro^jy IWUMWolioivel Ausztria sorsáról tárgyaljon A cselt külügyminiszter inkább az Anschluss! akarja» mint a magyar-osztrák egyesülést —* Hogyan történik a nemzeti szocialisták átcsempészése a Határon (Prága, augusztus 24.) A lapok "beavatott helyről szerzett értesülései szerint hivatalos kormánykoramüniké kiadása várható arról, hogy Benes augusztus 28-án Mussolinival való tanácskozás céljából, Olaszországba utazik. A csehszlovák külügyminiszter a tárgyalások befejeztével visszatér Prágába s azután a közeli hetekben sor kerül párisi látogatására is. Politikai körökben úgy hírlik, hogy Benes és Mussolini a dunai államok gazdasági együttműködéséről fognak tárgyalni s Benes ki fogja fejteni álláspontját a magyar-osztrák együttműködéssel szemben. Utalnak a csehszlovák külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatára, amelyben többek között azt hangoztatta, hogy amennyiben az Anschluss és a magyar-osztrák együttműködés között kell választania, akkor inkább választja az Anschluss^ Egyik cseh politikus .»aUeiósras megjegyzése szerint ez annyi, mintha választani kéne a pestis és a kolera között. Benes római útja után visszautazik Prágába, ahol he fog számolni útjáról, majd tovább utazik Párisba, ahol tárgyalásokba fog bocsátkozni a franciákkal a kisantant államok helyzetéről az olasz-magyar-osztrák barátság létrejötte után. Az a vezércikk, amely a kormánypárt kolozsvári félhivatalosában megjegyzéseket fűz a Sorban Mihály kisebbségi alminiszter szegedi meghívásához, egészen jellemző a kisebbségellenes mentalitásra- A meghívásban felfedezi éstöbbé-kevésbé megfelelő szavakkal méltányolja ez a vezércikk a kéznyujtás gesztusát, azonban nem arra keres alkalmat, hogy a kisebbségi magyarsággal szemben a békés hangulat hajlandóságát mutassa. Hanem ellenkezőleg: ellenséges indulatot mutat meg. A tárgyilagos román politikának néhány észrevételre nyílt volna alkalma ebből a meghívásból- Ott kezdjük: észrevehette volna és észrevehetőé, hogy abban az alföldi nagy magyar városban ötven esztendővel ezelőtt egy román ember volt a törvényszék elnöke. Ma, amikor gyulafehérvári fogadalom és nemzetközi szerződés vitte lie az állami alapkövek kö?6_ a kisebbségi jogot, Romániában nem juthat ilyen és ehhez hasonló pozíciókba magyar ember. Gondoljanak csak arra, hogy milyen életmódban, tekintélyének és hivatali munkájának milyen megbecsülésében volt része a szegedi törvényszék román elnökének a magyar világban. Gondoljanak arra a sok törvényszéki bíróra, táblabiróra s kúriai bírókra, akiknek felemelkedése előtt Mém állott útban a nemzetiségi hovatartozásuk. És tegyenek összehasonlítást, de őszintén, az akkori cs a mostani állapotok között. Hogy mit érhetett el^ román ember a régi Magyarországon és mit érhet el magyar ember a mai Romániában U Kérdezzék meg, ne nyilvánosság előtt, hanem csak maguk között Serban államtitkártól, hogy volt-e valaha a legkisebb nehézsége is az édesapjának az érvényesülés utján azért, mert nem volt magyar ember1? És nézzék mpg, hogy a legkisebb hivatalnoknak s az egyszerű vasúti munkásnak milyen tortúrákat k'cll kiállania állandóan itt azért, mert nem román emberek. Dénem is volna szükséges, hogy Serban államtitkárt kérdezzek meg arról a bánásmódról, amiben családjának a magyar Szegeden része volt. Hiszen majd mindenik erdélyi román politikus családjának meg volt az az érvényesülése, amire jó volna, ha őszintén emlékeznének. Ezekre a visszaemlékezésekre adhatna alkalmat a szegedi meghívás, amiből észrevehetnék összehasonlításképpen azt is, hogy abban az alföldi, igazán nagy magyar városban, egyik ucca ma is román embernek a nevét viseli- Mi történt cs mi történne itt, Kolozsváron egy kisebbségi ember nevéről elnevezett ucca magyar nevével? Milyen más mentalitás uralkodik itt, a.hol a leggyönyörűbb kulturalkotásokról, amelyek büszkeségei lesznek századokmúlva is ennek a földnek, még a nyomait is kivakarják a kövekből az alapítók neveinek. Szegeden Trianon után is megadják a tiszteletet az emberi alkotásban részt vett nem magyaroknak. És ez az eset igenis méltóságteljes példája annak, hogy ki az, aki leiekből, felemelkedettségből tartja magát távol a kicsinyesen embertelen gyűlölködéstől. Példa ez arra, hogy ki nem képes az elnyomásra. Vessük fel a kérdést: annak a rengeteg kultúrintézménynek, amit készen vett át a román impérium Erdélyben, nem egy alapitója él ma is Magyarországon s akármelyik gyönyörű intézménynek valamilyen jubileumi ünnepségre megbivnák-e ide az élő alapitót? A magyarok még a leszármazottat is megtisztelik, a fiút is meghívják. Jó alkalom ez az összehasonlításra és kimondhatatlanul szükséges volna a kézfogó közeledés- Legyen megfelelő belátás hozzá s a kormány kolozsvári félhivatalosa is megtehetné, ha akarná, hogy ne az ellenségeskedés légkörét fokozza. Az örök Anschluss-veszcdclcm. (Páris, augusztus 24.) A Temps vezércikkben foglalkozik a középeurópai helyzettel. Hangoztatja, hogy az Anschluss-veszedelem sikerrel csak abban az esetben lesz elhárítható, ha Ausztria nagyobb gazdasági egységbe tömörül és tagjává válik s ennek keretében függetlenségének megőrzése mellett megszerzi életképességét. A lap rámutat arra, hogy a nemzeti szocialisták programjukba vették az összes németfaju és nemzetiségű elemek által lakott területek egyesítését s igy ha Hitler átmenetileg nem is fogja egy ideig erőszakolni Ausztria bekebelezését, ez végleges megoldást nem jelent, mert kínálkozó alkalommal újjá fog éledni az Anschluss-veszély. A vezércikk végső konklúzióiban utal arra. hogy a kisan- tantot figyelembe kell venni Középeurópa újjáalakításánál. Nagyarányú embercsempészés a bajor-osztrák határon. (Prága, augusztus 24 ) líultschinböl, amelyet a békeszerződés csatolt el Németországtól Csehszlovákiához az utóbbi hetekben megélénkült csehszlovákiai német nemzetiségű lfjalc csoportos ástzökése Németországba. A fiatalemberek birodalmi területen rohamosztagokba állanak be. Bécsi jelentés szerint a linzi kcrcsztényszoclalista Volksblatt arról ad hírt, hogy a bajor-osztrák határon nagyarányú embercsempészés folyik. Különösen alkalmas hely, az útlevél nélküli határátlépés üzelmei céljaira a Grosser Mühl folyó medre, amelyen éjszakánként csapatostul gázolnak át a sekély vízben osztrák fiatalemberek Bajorországba, ahol Igazolás után rohamosztagos kiképzésben részesítik őket s visszabocsátják különleges feladatokkal Ausztria területére. A lap szerint az Igazolás egyik módja az. hogy a határátlépő Ifjak ujságlapokat kapnak kezükbe, melyeknek másik eltépett részét postán elküldötték Bajorországba. Ezeket a darabokat összeillesztik s ha a szakadási helyen az ujságlapok összeillenek, nemzeti szocialista kiküldöttként kezelik az illetőt. Ausztria királyság — király nélkül ? A bukaresti lapok londoni tudósítóinak jelentése szerint, az osztrák hivatalos körök komolyan foglalkoznak a királyság visszaállításának kérdésével. De ez a körülmény viszont korántsem jelentené azt, mintha Ausztria koronás főt kapna. Ha a tervek sikerülnek, megszűnnék a köztársaság és államjogi vonatkozásban ugyanaz lenne a helyzet, mint Magyarországon. Ausztria kormányzója Starhemberg herceg lenne. s Dollfuss kancellárék meg vannak győződve afelől, hogy ilyenformán komolyabban kiizd- hetnének Hitler Anschluss törekvéseivel szemben. A szenzáció erejével ható jelentést még nem cáfolták meg és nem erősítették meg- Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy Boris bolgár király olaszországi tartózkodása alatt hosszabb bizalmas megbeszélést folytatott Mussolini miniszterelnökkel. {üecs, augusztus 24.) llmos feltűnést keltő letartóztatást eszközölt ma a kora reggelt órákban a bécsi rendőrség. Napokon keresztül tartó nyomozás után alapos gyanuokok merültek fel Mayerhoffer városi tanácsos ellen, akt egyébként Hitler gyámjának a fia, hogy rendkívül élénk összeköttetést tart fenn a nemzett szocialistákkal. A bécsi rendőrség hivatalos nyilatkozata szerint Mayerhoffemek a, letartóztatásával egy nagyobbszabásu nemzeti szocialista kampánynak a nyoméira akadtak, Összeülnek a négyhatalmi egyezmény aláírói. (Páris, augusztus 24.) A .Parisban megjelenő Matin értesülése szerint október második felében Franciaország, Németország, Olaszország és Anglia külügyminiszterei hosszabb megbeszélésekre jönnek össze Parisban, amely alkalommal megvitatásra kerülnek azok a politikai momentumok, amelyek a közelmúltban megkötött négyhatalmi paktum következtében merültek fel.
