Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-24 / 192. szám

Csütörtök, 1933. augusztus 24. HflETlUjSÄG 3 murmur 'Tmrm’wrvrvsa • // Erőszak és erőszakiiélkiiliség Erőszak és eröszaknélkiiliség; — Írét olyan vik;g- áramlat, amely, mint kormányzási elv, egyformán akarja blrtokbavenni az emberi gondolkozást. Alapjábanvéve: mindig ez a két eszmeáramlat ha­tározta meg az emberi gondolkodás erővonalait. De ma a politika irányelve lett és erre az elvre dogmát, rendszert építenek. Az erőszaknélküliség elvének legnagyobb történeti képviselője Jézus volt. Általában a vallásrendszerek mindig az erőszak kiküszöbölését hirdették. A XIX. században az eröszaknélkiillség elvének legjellegzete­sebb hordozója a kornak úgyszólván egyedülálló val­lási zsenije: Iiierkegard volt. A XX. században az erö- szaknélküliségben Gandhi próbált politikát, sőt forra­dalmi politikát csinálni. Gandhi fellépéséig a forradalom kizárta az erö- szaknéiküliséget. Azok, akik a fegyvert, a diktatúrát, a hatalmaskodást elvetették, az evolúció hivel voltak, lievoluciöt nem lehet rózsavízzel csinálni, Gandhi azon­ban megpróbálta. Igaz, ezt Indiában, Keleten egy egészen más gon­dolkozása kontinensen kísérelte meg. Első megmozdu­lása csodálatos volt. Milliók és milliók vállalták a non copcration elvét és egész Európa lázasan figyelte, hogy vájjon lesz-e eredménye e szokatlan politikai kísérlet­nek. Nem lehet azt állítani, hogy sikertelen maradt. De azt sem, hogy e siker döntőjellegü siker volt. Gandhi még ma sem érte el azt, amit ákar, még ma Is chségsztrájkol, még ma is hirdeti a passzív ellenál­lást, de India népe úgy véli, hogy szabadságharcának második szakaszát most már csak erőszakkal lehet be­fejezni. Felkeléssel, háborúval, barrikádokkal és vérrel. Az erőszak elve tehát alkalmasabb módszernek kí­nálkozik és Gandhi elvének elhalványosulása fájdal­mas igazolása annak az elvnek, amelynek jegyében bontakozik ki a mai egész Európa. Az erőszak mindig kormányzási principium volt és olyan elméleti szószó­lói voltak, mint egy Machiavelli. De ma egy francia bányamérnöknek, George Söreinek könyve óta az ösz- szes bal- és jobboldali forradalmak az erőszakra, mint szükségszerű kormányzati tényre építenek, felállítják az erőszak dogmájának csalhatatlanságát, vüágprin- ciplumot csinálnak belőle és Így hosszú időre kiformál­ják az emberi gondolkodás útját, még azokban is, akik jobb ösztöneikre hallgatva, szeretnék kiküszöbölni az emberek együttéléséből a nyers kikényszeritő erőt. Tehát: ott Gandhi, itt Soréi. Egészen furcsa, hogy ez a Soréi Mussolinira és Trockljra is egyformán ha­tott. A fasizmus cs a bolsevizmus egyaránt terméke­nyült meg általa. Soréi maga sem tudta a végén, hogy hová tartozik. Szindikálista volt, szocializmust akart, de nemzeti alapon. Később az Action Franoaise mág­neses zónájába került és elmélete „forradalmi konzer­vativizmus“ jellegzetes vonásait tárta fel. Közvetlenül halála előtt 1882-ben Soréi Lenin mellett nyilatkozott. Lenintől azonban mindig elválasztotta az, hogy nem volt történeti máterialista, nem hitt az osztályharc egyedulvalóságában. Politikai víziója szélesebb terüle­tet láttatott meg, mint amennyit meglát egy csak osz­tályharcra beállított politikus. „A szociálizmus kifor­málja a proletariátust, de nem a világot.“ — mondotta. De: szocialista volt mindvégig, nem ellensége a prole­tariátusnak és az erőszak mithosza is a proletáriátus kezébe tette le a fegyvert, nem ragadta ki a kezéből. Ahol megint elválik gondolkodása Miarxtól és megint közeledik nagy mesteréhez Proudhonhoz: a nemzeti gondolat. „A munkásmozgalom a nemzet terében zaj­lik le. A nyugati keresztény kultúra terében ölt for­mát“ — hangoztatja. Soréi elmélete, amelyet itt csak egyetlen vonatko­zásban ismertetünk — noha szétágazóbb, kiterjed az állam és a gazdasági élet munkaterületeire is — egy­magái) ainéve rámutat arra, hogy a szélsőséges bal- és szélsőséges jobb, a nyílt erőszakra helyezkedő világné­zetek mennyire hasonlítanak egymáshoz. Hitler maga is azt állítja Mein Kampf című könyvében, hogy amit ő csinál, az a kommunizmus negativ oldala. Am, ha az erőszak uralma, az erős kéz uralma, a diktatúra politikai szemszögből jogosultnak is látszik és háttérbe szorítja a demokrácia érvényesülését — bi­zonyára a demokrácia erejének aléltsága és nem a diktatúra nagyszerűsége miatt, az erőszaknélküllség nagy gondolata csak ideig, óráig szorítható vissza. Az cröszaknélkiiliség bizonyos vonatkozásban egybeesik a szellemmel és a szellem erős, mert lelki tulajdon, nem lehet bebörtönözni, nem lehet megragadni, láthatatla­nul és elnyomottan is dolgozik és akarva, nem akarva, tompítja, enyhíti, szelídíti az erőszakot mindaddig, araig a végén megsemmisíti, (1. e.) Hughes szerint elkerülhetetlen háború a Csendes Óceánon j(tpán9 Kinn, Északamerika, Anglia, sőt Franciaország is részt vesznek a készülő félelmetes háborúban (Sidfley- augusztus 23.) Hughes volt ausztráliai miniszterelnök rádióban tartott beszédé­ben elkefHihetetlennek tartja a Csendes óceánon a háborús összecsapást. Japán nem elég* szik meg ^Mandzsúriával és előreláthatólag kívánni fogja, hogy engedjék meg a japánok Ausztráliában való letelepedését. Ausztrália ebbe semmi körülmények között sem mehet bele, viszont a japán erőszaknak nem tudna ellentállni. Ezért fegyverkezni kell, hogy fenn­tarthassa az '■ellenséget, mig az angol hadiflotta segítsége meg nem érkezik — fejezte be sza­vait Hughes vdjt miniszterelnök, > Titkos katonai egyezmény Kína és az Unió között Alpm sajtó hirt ■ egyfernényről, gyverszállitásök, (London, augusztus 23.) 1 ad egy amerikai-kínai titki amelyet Kínába irányuló érdekében kötöttek meg. Az Egyesült Államok cserébe jogot nyert arra, hogy a japán Formosa szi­getével szemben az ázsiai kontinens ke­leti partvidékén, Csang-Csu és Fu-Csu között flottabázist építhessen ki. Az amerikai hadiszerg,várak a titkos szerződés rendelkezéseihez képest, n ár eddig is nagy­mennyiségű fegyvert, lőszert, hadirepülőgépe­ket, két cirkálót» és két tengeralattjárót adtak át Kínának, sőt 750 ezer dolláros készpénzköl- csönt is nyújtottak a kinai kormánynak. A leleplezések Tokióban nagy izgalmat váltottak ki. ■>, Végűi hozzá kell számítani e konfliktusok­hoz, hogy Franciaország is meg szállt a napok­ban néhány csóndesóeeáni szigetet. Francia- ország ez eliárá-a a Csendes Óceánon érdekelt El Äl „«„y rwdalmat keltett. Nyil- vánvaló, hogy a csendé§Óceáni vitás kérdések nagyon kiéleződtek és jog’óS ieltevés, hogy meglepetésszerü események robbfiD-hátpak ki. Az aradi díákkongresszus mérsékelt hangon foglalkozott a kisebbségi kérdéssel (Arad, augusztus 23.) A három napra ter­vezett aradi diákkongresszus fegyelmezetten tartotta meg háromnapos kongresszusát. A közgyűlésen tárgyalták a kisebbségi kérdést is- Moldovaiul elnök bejelentette, hogy a ki­sebbségi problémáról Neamtiu Octavian tart előadást. Neamtiu hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy együttműködés jöjjön létre a kisebbségekkel és megállapította, hogy a ro­mán népet non vezeti semmiféle gyűlölet. A magyar kisebbségről beszél és kijelenti, hogy kéz a kézben akar a román ifjúság haladni a magyar dolgozó néppel úgy a politikai, vala­mint a gazdasági és kulturális élet minden te­rén. A románság nem üldözi a magyar nyel­vet s nem üldözi a magyarságot politikai té­ren sem. Kifejti, hogy a magyarság rosszul ér­telmezte a gyulafehérvári pontokat, amennyi­ben a tanítás és nyelv szabadságát az autonó­miával tévesztette össze. Előadása keretében kifejtette, hogy a ro­mán ifjúságnak kötelessége foglalkozni a ki­sebbségi kérdéssel, kötelessége megoldást ke­resni. Azonban le kell szögeznie, hogy a ki­sebbségi probléma csupán belpolitikai kérdés- Bele kell vonni a kisebbségeket az államéletbe, kölcsönös közeledést és együttműködést kell kulturális téren létrehozni. •— Nem szabad megakadályozni a magyar­ságot abban, hogy kultúráját fejleszthesse, vi­szont meg kell ismertetni vele a román kultú­rát ■— jelentette ki. Neamtiu előadása alatt több vasgárdista és cuzista diák követelte, küldjön a kongresz- szus üdvözlő táviratot Zelea Codreanunak, Cuza professzornak és Siancu kapitánynak. Vita keletkezik, majd végül a felszólaló diá­kok megfogalmazzák a táviratokat, amelyeket továbbítás céljából átadtak az elnökségnek. Budiaéanu külföldi politikusok állásfogla­lásaival kel védelmére Neamtiu teóriáinak és kifejti, hogy a kisebbségek szabadságot kap­tak Romániában. Felszólalása után Radu Emí­lián fejtegette teóriáját, amely szerint Romá­niában csak azok a népfajok számíthatnak ki­sebbségieknek, amelyek egy bizonyos területen egységes tömegekben élnek együtt. Bozinteanu vasgárdista delegátus ugyancsak folytatta a politikai pártokat illető filippikákat; java­solta, hogy fel kell oszlatni a politikai párto­kat és helyettük generális intézkedéseket ja­vait úgy a politikai, mint a gazdasági élet­ben. Felszólalásaik után Neamtiu leszögezte, hogy az erdélyiek vannak olyan jó románok, mint bármelyik más országrésziek és legalább is úgy a szivükön viselik a nemzet érdekeit. MERA & COMP autóbuszai 1933 augusztus 22-től ismét köz) ekednek Kolozsvár—Beszterce között Indul Kolozsvárról:.. .. 6 és 16 órakor | Indu! Besztercéről:.. .. 5*30 és 14 órakor érkezik Désrc: ................. 8 és 18 órakor | érkezik Désre:...........7*30 és 16 órakor érkezik Besztercére; .. 10 és 20 órakor | érkezik Kolozsvárra: .. 9*30 és 18 órakor Kényelmes és gyors utazás — uj kocsikkal. Viteidij* Kolozsvár—Beszterce menet: 130*— lej, menettérti 240*— lej. Indulás Kolozsvárról a főposta mellétti autóbusz állomástói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom