Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-24 / 192. szám

lA PEST Claf-tkoIomavOr. 1933 au(ju3xtu% 24. Ara ■EJóíiictési árak belföldön: Egész évre ***íywlé»re 860, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévre 86, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 Peng®- i— Egyes szám ára 31a gyár országon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — lí)2. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Clnj-Kolo vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassal neca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cin], postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A gabona megrekedt útja Katasztrófális következményei lesznek an­nak, ha a gabonaexport megrekedt útjait a kormánynak nem sikerül megnyitani. A ga­bonaüzlet leglázasabb napjai egymásután tel­nek el, anélkül, hogy a reménytelenség szikla­falán rést tudnának ütni. A kormánynak most az az ötlete támadt, hogy propagandával^ kí­sérli meg a belföldi eladásoknak a feltartózta­tását- Propagandával arra akarja rávenni a falvak gazdáit, hogy no adják el a gabonater­méseiket, hanem a később jobb árnak a re­ményében tartsák vissza. őszintén szólva, nem értjük ennek a propa­ganda-biztatásnak a célját és várható eredmé­nyét. Eltekintve attól, hogy a piacnak az árait nem lehet propagandával, hanem csak vásár­lások irányitásával befolyásolni, a kormány szerencsétlen tévedésben van akkor, amikor minden erővel a belföldi árakat akarja fel­verni. Alapos a tévedése, ha azt hiszi, hogy az exporton lendít a belföldi árak mesterséges emelésével és ártalmas a tévedése, amikor bel­földi kenyérnek, a belföldi megélhetésnek az erőszakos drágításától kedvező hatást vár. Kétségtelen, hogy agrártermelő államban általános gazdasági érdek a mező termésének értéktartása, azonban a polgárok'egyrészének a kenyérmagvásárlóknak a megélhetését, ha nehezítik, ennek szintén meg van és meg lesz az az általánosan káros következménye, ami súlyosan visszavág a mezők termelőire. A fo­gyasztók vásárlóerejét csökkenti a drágitás, különösen a mai nehéz megélhetési viszonyok között s a vásárlóképesség lecsökkentésével szemben hiábavaló minden olyan igyekezet, ami a piaci árakat mesterségesen akarja emel­ni. Az egész ország megszenvedi azt, hogy az exportlehetőségeket nem sikerült megterem­teni. A tervek vagy rosszak voltak, vagy elkés­tek ezekkel. Nem hisszük, hogy tévednénk, ami­kor a külföldi bevásárlók makacs tartózkodá­sának okát éppen abban látjuk, hogy a gabona­árak itt jelentősen magasabbak, mint más_ or­szágokban. Mert ez a tiszta valóság. Teljesen érthetetlen ilyen körülmények között, hogyan gondolják éppen az áraknak az emelésével se­gíteni az exporton- Ha az olasz kereskedő rideg ábrázatával ott áll a brailai kikötőben és nem vesz semmit, mert azt mondja, hogy a romá­niai buza ára magasabb, mint a más ország­beli, akkor az áraknak nem a felemelését, ha­nem a leszállítását várja. Es hátat fordít abban a pillanatban, amint még nagyobb összeget kérnek tőle. Az a kilencszázmillió lej, ami körül elve- ezekedték az időt Bukarestben s amit gabona­bevásárlásokra kiván fordítani a kormány, az export célját kellett volna hogy szolgálja. Ez­zel az összeggel a mezőgazdaság vesztesége nélkül kellett volna versenyképesen olcsóbbá tenni a buza árát, hogy menjen ki az ország­ból. A kivitel a meglevő mennyiségnek a csök­kentésével befolyásolná a belföldi árakat is. Azonban ha semmi egyéb célt nem látnak a kormány tevékenysége előtt, csak a belföldi fogyasztás megnehezítését, akkor bekövetkez- hetik az a szomorú helyzet,* hogy ebben az ag­rártermelő országban, a termés bősége mellett drágább lesz a kenyér, a megélhetés, mint a többi országokban, ahol a jövedelmek nagyob­bak és a kereseti lehetőségek biztosabbak. Ma már ott tartunk, hogy mi esszük a drágább ke­nyeret, mint mások. És ott tartunk, hogy en­nek ellenére, vagy éppen ezért nem vásárol külföldi vevő a mi piacainkon. És a végered­ményben semmi haszna sem lesz ebből a gaz­dának. Mindebből azt a tanulságot kellene le­vonnia az illetékes intéző, körnek, hogy a sok vita után megszerzett kilencszázmilliót, pusz­tán és kizárólag az export-céljaira lehet fel­használni, • • ' r' Herriot Ro ániát sértő nyilatkozatot tett Madgearu miniszter kijelentései a külföld számára Bizonyos feltételek mellett hajlandó visszavonni a moratóriumot Tltnlescn a Dana-bizottság: feloszlatását kéri (Bukarest, auguztus 23.) A kormányt nap- róí-napra újabb és ujabb támadások érik úgy itthon, mint a külföldön- A külföldi közvéle­mény a transzfer-moratórium után erősen a kormány ellen fordult. Most Herriot francia vezefőpolitikusnak a Románia érdekeit sértő kijelentései képezik megbeszélés tárgyát poli­tikai körökben. Herriot kijelentései súlyosan érintik Romániát. Az A deverul szerint Herriot Szófiában olyan kijelentéseket tett, amelyek Romániát is igen súlyosan érintik. A külügyminiszter fel­adata lesz ezeknek a kijelentéseknek a hiteles­ségét megállapítani és azokból a megfelelő konzekvenciákat levonni. A lap e közlése szerint a külügyminiszter lépéseket tesz, hogy magyarázatot kérjen Herriot volt miniszterelnöktől. Tvtnlescu jegyzékei az angol és párisi kormányokhoz. Titulescu jegyzéket intézett az Adeverul szerint a londoni és párisi kormányokhoz és javasolja, hogy szüntessék meg az Európai Dunabizottságot. E bizottságnak semmilyen munkaköre nincs, csak az érdekelt államok költségvetéseit terhelik azoknak a szinekurák- nak a költségei, amelyeket a Dunabizottság tagjai okoznak. Nagy érdeklődéssel várják a külügyminiszteri jegyzékre adandó válaszokat. Uj tárgyalások kezdődtek. Az ipar- és kereskedelmi minisztérium több állam kormányával tárgyalásokat foly­tat külkereskedelmi szerződések megkötésére. Bár az általános európai helyzet és a vámkor­látozások meglehetősen nehézzé teszik ilyen szerződések létrejöttét, mégis remélik, hogy a tárgyalásoknak kedvező eredményük lesz. A kormány helyzetéről. Azokra a heves támadásokra, amelyek a kormányt ellenzéki részről érik, a félhivatalos Lupta válaszol és a kormány helyzetét erősnek tünteti fel. A Lupta cikke szerint kormánykörök igen elitélik a liberális párt magatartását, amelyet a transzfer-moratóriummal szemben tannsit. Ez a magatartás azonban nem árt a kormány­nak, csak a liberálisoknak, akik a pártérdeket most is fölébe helyezik az állam érdekének — írja a lap. — A kormány nagy munkát fejt ki s a ga­bonaértékesítés rendkívüli feladatát teljes energiával fogja végrehajtani. Ezenkívül tár­gyalásokat folytat a külföldi államokkal gaz­dasági kapcsolataink normalizálása végett. Tárgyalások kezdődnek rövidesen a hitelezők­kel is, a küladósságok kamatainak leszállítá­sára és az esedékességek időpontjának elha­lasztására. Külpolitikai téren Titulescu fejt ki hatalmas diplomáciai akciót az egész vonalon. 'A kormány minden irányban teljesiti köteles­ségét- Helyzete teljesen szilárd, ezzel szemben az ellenzéki pártok próbálkozásai szegényesek, belső helyzetük anarchisztikus és gyengeségü­ket már leplezni sem tudják. Megállapítható, hogy a kormány biztos kézzel vezeti az orszá­got, amelynek komoly népe bizalommal tekint a Vaida-kormány működése felé. Madgearu feltételei A transzfermoratórium életbeléptetésének kérdése állandóan foglalkoztatja a gazdasági, pénzügyi és politikai köröket. Élénken kom­mentálják azt a tényt, hogy Roger Aubovn- nak, a Banca Naţionala- francia szakértőjének az Agence Economique Financiere cimü lapban intervjuja jelent meg. Ezt az interjút nagyon cáfolják egyes bukaresti lapok, azonban nem cáfolja a francia gazdasági lap. Madgearu pénzügyminiszter ugyanchhoz a laphoz az Agence Economique Financiere- hez nyilatkozatot jutatott el, amit a lap leg­utóbbi száma közöl. A nyilatkozatban a követ­kezőket jelentette ki: — A minisztertanácson előterjesztett jelen­tésemben a devizaforgalomról és az ország ke­reskedelmi mérlegéről szóló adataim igazolják, hogy ebben a két kérdésben bármiféle haloga­tás lehetetlen volt. Miután az augusztus 15-re Parisba összehívott értekezlet és a szeptember 2-ára tervezett gabonaértekezlct halasztást szenvedett, feltétlenül szükséges volt, hogy a transzfermoratóriumot életbeléptessük. A pá­risi értekezleten megfelelő bizonyítékokkal fogom igazolni, hogy eljárásunk teljesen jóhiszemű volt. — Véleményem szerint Románia csak úgy szaporíthatja devizaállományát, ha fokozza ki­vitelét. Ezt igazolja az a körülmény, hogy mig az elmúlt évben az első hét hónapban, a kül­kereskedelmi mérlegből származó kétmilliár­dos devizaállomány fölött rendelkeztem, addig ebben az évben ez a devizastokk alig érte el az ötszázmillió lejt. — A devizacsökkentést a kliringforgalom és a hetenként külföldről megismétlődő külön­böző beviteli korlátozások eredményezték. — Szüntessék meg ezt a szerencsétlen rend­szert— fejezte- be ' nyilatkozatát Madgearu pénzügyminiszter— és Románia újólag azon­nal eleget tesz fizetési kötelezettségének. ­A Viitorul, illetve a liberális párt egyik pénzügyi szakértője, Victor Slavescu hevesen támadja Madgearu pénzügyminisztert az egy- oldalulag és hirtelen életbeléptetett transzfer- moratóriumért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom