Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-02 / 174. szám

Szerda, 1933. augusztus 2. keletíUjsmg 9 Jeitittti ifié/... / leJtinti (rtluf 27 (Minden jog fenntartva.) X. A véres szenzáció egyszerre kijózanított mindenkit. Az indulatok acsarkodó lár­máját egy pillanatra felváltotta a megdöbbe­nés némasága, hogy aztán felolvadjon a rész­vét, a sajnálkozás és a mentegetődzcs siránko­zásában. Hát szabad volt ezt idáig vinni? Ennyire feszíteni a húrt? így elmérgesíteni ezt a gye­rekes huzavonát, hogy végül emberéletbe ke­rüljön? Hozzá még ilyen derék, törekvő és ár­tatlan ember életébe? A legvéresebbszájú uszítok ijedten lapul­tak meg, annál hangosabban beszéltek azonban azok, akik eddig némaságra voltak kárhoz­tatva, akiket mind e percig lehurrogtak, legyá- váztak és leárulóztak, mert a békülést hirdetve, a kiengesztelődés útját próbálták egyengetni. Most végre diadalt ülhettek a szegény Kovács kihűlt teteme fölött, s mélységes szemrehá­nyással így kezdték minden mondatukat: — Én megmondtam előre!... Sokáig azonban nem élvezhették ezt a di­csőséget, mert kiderült, hogy immár nincs senki, aki vállalná, hogy valaha is más véle­ményen volt és nem akadt az egész városban ember, aki másnap már ne ugyanazzal kezdte volna a beszélgetést, lett légyen bár eddig a legharsogóbb hangú és legengesztelhetetlenebb heccszerző: — Én megmondtam előre! ■ •. Az egyetlen ember, aki nem tagadhatta le az ügyben való szomorú szerepét, Rápolthy volt, a párviadal kétes dicsőségű győztese, aki­nek a golyója a szerencsétlen fiatal ügyvéd életét kioltotta. Ellene fordult hát az egész közhangulat, még pedig nem csak az áldozat hitsorsosai, ha­nem főképpen azok részéről, akikhez magát ő számította. Mert a zsidók a velük szemben álló egész pártot tették felelőssé a Kovács ha­láláért, egy kalap alá foglalva mindenkit, aki­nek a Sólyom megveretése óta a városi köz­gyűlést követő tüntetésekig az ellenkező olda­lon szerepe volt, bárha csak annyi is, hogy aláírt vagy nem írt egy lovagias ügyben fel­vett jegyzőkönyvet. Ugyanezek azonban, hogy magukról a felelősséget elhárítsák, a legéleseb­ben megtagadtak minden közösséget Rápolthy- val, könyörtelenül pálcát törve fölötte, mint hepciáskodó, éretlen kraltéler fölött. Kemény és nehéz szavak hangzottak el el­lene s valósággal szerencséje volt, hogy az eset után azonnal eltűnt a városból és hazament a falujába, mert súlyos inzultusoknak lehetett volna kitéve a saját osztálybeliek részéről, akik apránként annyira belelovalták magukat az ellene való elkeseredésbe, hogy már-már kezdtek róla úgy beszélni, mintha nem is pár­bajban és egyenlő esélyek mellett, hanem or­gyilkos módon, védtelen helyzetében terítette volna le Kovácsot. Ennek az elkeseredésnek pedig a mélyén az lappangott, hogy éppen a saját osztálybeliek igen jól érezték, hogy Rá- polthynak az az eljárása, hogy egy olyan em­berbe kötött bele, akinek azonkívül, hogy zsi­dónak született, még csak köze sem volt a do­loghoz, egyébként pedig a legmérsékeltebbon viselkedett, mennyire kompromittáló vala­mennyiükre. Hozzájárult még ehhez az is, hogy a valódi tényállást tulajdonképpen senki sem ismerte. A sértődés alapjául szolgáló szóváltást senki sem tudta utólag pontosan rekonstruálni, a lapok az egész kávéházi affért részben hiányo­san, részben elferdítve közölték, mert a Kovács segédeiből mindössze annyit sikerült kihá­mozni, hogy az ő értesülésük szerint Rápolthy gyáva zsidónak nevezte a felüket. A Rápolthy segédei viszont, akik egyébként fiatal jogász- gyerekek voltak, nem hallottak a megbízójuk­tól csak annyit, hogy Kovács kihívó hangon beszólt vele, mire ő megsértette. Ezekből a hiányos adatokból aztán a kö­zönség képzelete úgy alkotta meg magának a dolog képét, hogy Rápolthyt minél keményeb­ben elítélhesse, Kovácsot pedig felmagasztal­hassa. A fiatal ügyvéd emléke napok, sőt szinte órák alatt legendássá nemesült. A Rápolthy ellen való kifakadások mellett jóformán egye­bet sem lehetett hallani a városban, mint az elhúnyt magasztalását, akiről az, aki csak ezek­ből a beszédekből alkotott róla fogalmat, azt kellett, hogy higyje, hogy ő volt messze vidé­ken minden vonatkozásban a legkiválóbb, leg­nagyobbra hivatott, legszellemesebb, legkedve­sebb, legtehetségesebb, legjobb és legnépsze­rűbb ember, nemcsak dédelgetett kedvence és barátja mindenkinek, de valódi eszményképe is, amilyen századonkint csak egy születik. így beszéltek róla főleg a keresztények, amire nézve nagy kérdés, hogy szegény Ko­vács örült volna-e neki, ha hallotta volna. Sok­kal inkább fájhatott volna neki az, hogy a zsi­dók közt nem akadt senki, aki megértette volna, hogy tulajdonképpen érettük, a zsidó­ság becsületéért szállt síkra és, hogy annak, hogy ebbe a szerencsétlen párbajba belekeve­redett, nem Rápolthynak a knakélereskedése volt az oka, hanem az ő lelke legmélyéről fa­kadó vágya, hogy egy hősi gesztussal becsülést és elismerést szerezzen az egész fajtájának, ő azt szerette volna, hogy azt mondják rá a ke­resztények: r — íme! Ilyen bátor a zsidó, ha rákerül a sor! — És azt mondják rá a zsidók: — íme! ő volt a mi áldozati bárányunk, aki vérével megváltotta a mi becsületünket. Ezt azonban nem mondta senki. Részben, mert nem is tudták, hogy mi ment végbe az ő lelkében, mikor mindenáron kiállt a pisztoly­cső elé, részben pedig, mert, akik hallottak is effélét emlegetni, azt felelték rá vállatvonva: — Ennél a Klein sokkal okosabb fiú volt- Kiállt azért, mert tartalékos tiszt volt és mert nem tehetett egyebet! Szegény!... (Folytatjuk.) migray szenzációs könyve A Marxizmus csődje ISO lejért ismét kapható a Minervánál Cluj— Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1. sz. >gpoj?y Kilenc uj rekord az MSE országos uszóversenyén Pontversenyben első az MSE, ámely a vándorserleget Is megnyerte A Marosvásárhelyi Sport Egyletnek Mihály nagyvajda iovédnöksége alatt meg­tartott országos uszóversenye, a 35 éve fenn­álló sportegyletnek egyúttal jubiláns ünnepe is volt. A versenyeken nagyszámú és lelkes közönség vett részt, de megjelent az országos uszószövétség elnöke: Mihail Savit és Boizescu főtitkár is. A kitünően sikerült uszóverseny részletes eredménye a következő: 200 m. szenior gyors.: 1. Ziegler (U) 2 p 44.7 mp országos rekord. 2. Paşca (U) 2 p 55 mp. 3. Gérec TCA (Bucureşti). 200 m. szenior mellúszás: 1. Hárjescu (Sp. St. Buc.) 3 p 13.3 mp. 2. Barth (Sp. St.) 3 p 14 mp. 3. Aranyosi (U) 3 p 15.6 mp. 100 m. ifj. hát.: 1. Chilf (MSE) 1 p 26.3 mp. 2. Dózsa (KAC) 1 p 31 mp. 3. Margulius (TCR Buc.) 1 p 83 mp. 3X100 m. női vegyes staféta: 1. MSE a) (Daróczi Juci, Welmann I., Izsák Lili) 4 p 57.7 mp országos rekord, 2. MSE b) 5 p 10.6 mp. 3. U. a) 5 p 38.8 mp. 50 m. női ifj. gyors.: 1. Salíai (Hsa Temes­vár) 39.2 mp. 2. Bucur (U) 41.6 3. Nagy Lili MSE 41.7. 50 ni. leánygyermek gyors,: I. 10 évig: 1. Csorba Éva 57.6. 2. Zathureczky Délia 59.5. 3. Radó Éva 1 p. II. 12 évig: 1. Zeeman Manci 52.5. 2. Patrovits Lili 53. 3. Nemes Magda 1 p. III. 14 évig: 1. Koha Klára 46.6. 2. Gergely Dóra 49.2. 3. Rubin Lili 55 mp. 50 m. fiúgyermek gyors,: I. 10 évig: 1. Veress 37.6. 2. Békés 40. II. 12 évig: 1. Apot- heanu (Mures) 39.3. 2. Buteanu (Mures) 45. III. 14 éven alól: 1. Kelemen 34.6. 2. Szalmásy 38.9 mp. 4X100 m, szenior staféta: 1. MSE Szabó, Vancea, Daróczi, Berta) 5 p 06.5 mp. 2. U. 5 p 06.6 mp. 3. CFR (Bucurest). 200 ni, női mellúszás: 1. Welmann MSE 3 p 45.3 mp országos rekord. 2. Radó (MSE) 3.55. 3. Szathmári (MSE) 4.02. 100 m. női ifj. hát.: 1. Radó (MSE) 1 p 47 mp. 2. Nagy (U) 1 p 54.6 mp. 3, Welmann Frida (MSE). 400 m. ifj. gyors.: 1. Daróczi (MSE) 6 p 28.2 mp. 2. Vişanu (Sp. St.) 6 p 32.8 mp. 3. Pat- raulea (TCR Buc.). 1500 m. szenior gyors.: 1. Ziegler (U) 24 p 55.8 mp. 2. Florescu Sp. St. 27 p 49 mp. 3. Ra- dulescu (CFR Buc.). 3X100 m. ifj. vegyes staféta: 1. MSE (Si­mon, Chilf, Daróczi) 4 p 16.2 mp országos re­kord. 2. Universitatea. 3. TCR (Buc.). 100 m. szenior gyors.: 1. Patea (U) 1 p 10.6 mp országos rekord. 2. Berta (MSE) 1 p 10.8 mp. 3. Gérec (TCR Buc.) 1 p 11 mp. 100 m. szenior hát.: 1. Chilf (MSE) 1 p 23.3 mp országos rekord. 2. Enninger (Sp. St.) 1 p 24.8 mp. 3. Molnár (lisa). 200 m. ifj. mell.: 1. Gherman (TCR) 3 p 11.9 mp országos rekord. 2. Aranyosi (U) 3 p 13.5 mp. 3. Simon (MSE) 3 p 28.6 mp. 100 ni. női gyors.: 1. Izsák Lili (MSE) 1 p 29.6 mp. 2. Welmann (MSE) 1 p 31 mp. 8. Nagy Lili (MSE) 1 p 33 mp. 4X50 m. ifj, gyors staféta: 1. Temesvár kombinált 2 p 13.2 mp. 2. MSE. 3X50 m. női ifj. vegyes staféta: 1. MSE a) (Daróci Juci, Radó II., Nemes) 2.15.6. 2. MSE b) 2.24.1. 3. U 2 p 24.9 mp. 3X100 m. szenior vegyes staféta: 1.' MSE (Kovács, Chiff, Berta) 4.09.4. orsz. rekord. 2. TÉR 4.10. 3. Sp. St- Bue 4 p 16 mp. 100 ni. női ifj. mell: 1. Szathmári MSE 1.45.6- 2. Radó MSE 1.46-2. 3- Spiegel (Hsa) 1 p 53.5 mp. 4X50 ín. női gyors staféta: 1. MSE (Nemes, Welmann, Nagy, Izsák) 241-5. Orsz. rekord. 400 m. szenior gyors: 1. Ziegler (U) 6 p 11.2 mp. 2. Paşcu (U) 6.28.2. 3. Vancea 6.31. 100 ni. női hátuszás: 1. Welmann MSE 1.45.8. 2. Radó II. MSE 1.47.6. 3. Nagy U 1 p 49 mp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom