Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-20 / 189. szám
Keleti-Újság £t\ -•. <Wj *,W/ gyeríEnelíeelel! Ezer bacillus: ezer veszély! Rovarolc terjesztik és egyellen bacillus - ba békésen szendergő gyermekedre jut - súlyos betegségeket idézhet elő. Végy tehát FU-ÍOX-ot mely minden rovart azonnal 1 MŐlb-„ elpusztít. Teljes átszervezés előtt | Sä romániai postaszolgálat A posta vég-zi a kereskedelmi inkasszót és a cukor, petróleum, szesz és só elosztására is vállalkozik (Kolozsvár, augusztus 19.) Á román posta j egyedül áll a világon azzal a tulajdonságával, hogy nemcsak jövedelmet nem hoz az államnak, j de 1930. óta fokozatosna növekvő deficittel zárja költségvetési éveit és a deficitet az állam egyéb jövedelméből kell pótolni. Hogy ennek a helyzetnek mik a szülőokai, eltérőek a vélemények. Maga a posta azzal indokolja a deficites álla-j potot, hogy sok jövedelmező üzletágtól; megfősz-1 tolták. így elvették tőle a telefonszolgálatot, amelyet a Morgan amerikai társaságnak adott bérbe az állam, a dohányjövedékek elosztásának üzle- j tét a Discom kezébe adták, a csomagszállitás és a postai küldemények jelentékeny részének to-1 vábbitását helyi érdekű vasutak és autóbuszok végzik, amelyek már szintén nem a postának fizetik az engedélydijakat, hanem az Autonom Ut- pénztárnak, végül a postatakarékpénztárii intézmény is kicsúszott a posta kezéből és erre a célra is külön intézet alakult: a Casa Naţionala de Economii. A posta elesett ezektől a jövedelmektől és bevételei ennek következtében úgy megfogyatkoztak, hogy nemcsak jövedelmet felmutatni nem tud, de berendezéseit sem tudja karban tartani, amortizálni és felújítani. Lehet, hogy a postának igaza van a külföldi példák azonban azt mutatják, hogy más államokban a postai szolgálat jövedelmező tud lenni akkor is, ha mindezek a teendők, amelyeket az idők során valóban elvettek a román postától, nincsenek is postai kezelésben. Hiba tehát valószínűleg másutt is lesz, mert alig érthető, hogy a távirda, levélpostai és utal- ványszogálatra, amelyekben a posta változatlanul is kiváltságos helyzetben van, rá lehessen fizetni. w A posta vezérigazgatósága most át aléarjo teljesen szervezni az egész postai szolgálatot és olyan újítást akar meghonosítani, amiktől bevételeinek fokozását és deficitjeinek eltűnését reméli. így mindenütt be akarja vezetni a kereskedelmi inkasszót, ami valóban jövedelmező foglalkozás lehet, tekintettel arra, hogy sok pénzintézett felhagyott ezzel az üzletággal, amely a megromlott gazdasági viszonyok mellett részükre nem mutatkozott rentábilisnak. UjjC akarja szervezni a távirati és pénzesutalványok szolgálatát, amelyet a közönség nem talált elég gyorsnak, vállalkozni akar a cukor, petróleum, szesz és só elosztására, amelyet vidéki hivatalainak segítségével éppen úgy tudna végezni, mint ahogy végezte ezelőtt a dohányáruk elhelyezését is. Vissza akarja állítani a megyei és falusi postahivatalokat, úgy, ahogy azok 1920—21. években voltak és végül végre akarja teljesen hajtani a posta autonómmá tételére vonatkozó törvényt, amely már három éve életben van, de nincs végrehajtva. Mindezen tervekre vonatkozólag a posta vezérigazgatósága már el is készítette a szükséges szabályrendeleteket, amelyeket jvóáhagyás végett a közlekedésügyi miniszter elé terjesztett. Vasárnap, 1933. augusztus 20. Az if UéUingeseU Írországról valóban el lehet mondani, hogy ott a forradalom: permanens. Az irek szabadságharca jó néhány évszázaddal ezelőtt kezdődött meg és ugylátszik, De Valera uralomra jusása után sem ér véget. Pedig Írországnak e sokat emlegetett forradalmára legális utón jutott a hatalomhoz. Igaz, hogy csak néhány szótöbbsége van a parlamentben, de van annyi, hogy elég tétessék a pa^_ aientárizmus szellemének. Azok a felkelők, akik e pillanatban De Va- lerával, ezzel a kérlelhetetlenül more geometrico gondolkodású matematikai professzorral, szikár, de szenvedélyes jansenistával szembekerültek, „kékingesek“ néven ismeretesek. A felkelők és nemzeti forradalmárok ing-kulturá- ját az olaszok kezdették meg, a fasiszták fekete inget hordanak. A francia Valois szindikálista- fasisztái a kék ing mellett döntöttek. A nemzeti szocialisták inge: barna. Az ir kékingesek azonban nem fasiszták, nincsenek dogmáik, nincsenek társadalmat átformáló ötleteik, náluk az ing-viseletnek nincs világismereti jelentősége. Meg akarják buktatni De Va- lerát, mert úgy érzik, hogy a „független“ Írország első embere gazdasági romlásba viszi őket — ez az egész. De Valerának meg kellett tehát élnie a bizarr helyzetet, hogy ő a rend és a legálitás őrzője, aki megvédi országát a felkelőkkel, a „forradalmár“-okkal szemben. A forradalmi- ságból jogrenddé finomult alkotmányosság jogán. Még akkor is, ha bizonyos mértékig azoknak is igaza van, akik Írországon belül hadakoznak ellene. Hiszen a végső következtetésig vitt kérlelhetetlen igazság, nem mindig az igazság. De Valerának tulajdonképpeni ellenfele Cos grave, a volt ir miniszterelnök. Cosgrave azonban a háttérben áll és helyette egy elszánt tábornok jelentkezik, aki holnap-holnapután hajlandó akár rohamra vezényelni táborát. Az ir elégedetlenkedők szerint De Valera azzal, hogy Angliával meg akarja szakítani a gazdasági kapcsolatokat is, lehetetlenné teszi, hogy az ir kisgazdák exportálhassák termelvényei- ket Angliába. A kékingesek magukat jó hazafiaknak tartják, O’Dussy, a felkelők vezére »például a háború utáni belső harcokban Írország függetlensége mellett foglalt állást, bebörtönözték, éhségsztrájkba kezdett, megszökött, ezer fontot tűztek a fejére, hogy elfogják. Viszont ennek ellenére az Angliával való kapcsolat tekintetében nem tudnak olyan intran- zingens módon viselkedni, mint De Valera, aki mint annakidején Cromwell, megszerezvén szabadságát népének, diktatórikus magatartással — mondják — el is vette tőle. Anglia természetesen segíti a Cosgrave híveit mozgalmaikban — De Valera is gondoskodik megfelelő segitségről. Az ir diktátor belügyminisztere, 0 Kelly, Amerikába utazik, hogy megnyerje Észak-Amerikának a segítségét. Valahányszor az Íreknek Angliával szemben szükségük volt anyagi és morális támaszra, mindig nyugodtan fordultak Észak- Amerika felé. Az ir belügyminiszternek főfeladata ezúttal, hogy rámutasson Amerikában: lám, Anglia nem fizeti meg a szövetségközi /adósságok rátáit Amerikának, de a szegény Írországot a legsúlyosabb gazdasági megtorlásokkal kényszeríti rá, hogy az évi annuitásokat továbbra is fizesse. Ez az argumentálás /azonban csak elvi jelentőségű lesz Amerikában és azzal, hogy Washingtonban fejTiólintás- sal adnak majd De Valerának igazat, Írország mai nyomorúságában nem lesz segitve. Írországot egyedül Írország mentheti meg és ezért kívánatosabb most, mint valaha, hogy Írország függetlenségi pártjai megértsék egymást. Az ir szabadságharc heroikus emlékei követelik meg, hogy e belső párt-tusakodás ne adjon alkalmat Angliának, visszacsinálni eddigi engedményeit. A szenvedélyes kékingesek sem felejthetik el, hogy ezrek és ezrek szenvedtek mártir-halált, a legutolsó évtizedekben is, hogy a kelták ősi földje, szabad legyen és független O’Dussy igazolhat alibit, hogy hajdanában ő is éhségsztrájkolt, de például a yorki polgármester 79 napon keresztül folytatta éhségsztrájkját a teljes függetlenségért és el is pusztult, a börtönben. Jó hazafiakban nincs hiány Írországban, sőt valljuk be, jó hazafiakban a zöld szigeten túltermelés mutatkozott minden időben. Okos, józan emberekre van ma szükség, akiknek be kell látniok, hogy könnyebb kivívni egy ország függetlenségét, mint megtartani, még akkor is, ha ez a szabadságharc néhány évszázad véres munkájába is került Amikor a történeti időkben tombolt Írország ban a forradalom, egy Cruikshank nevii grafikus megdöbbentő képsorozatot rajzolt a The Irish rebellion pusztításairól. A rajzok a forradalmi vadságnak, az ösztönök tombolásának olyan eszeveszett látványát örökítették meg, mint Goya világhírű rézkarcai a spanyol-francia háború korát. Cruikshank rajzai beroizmus nélküliek, csak a durvaságot, a vér és a komer hit felszakadt lihegését adták át az utókornak. I Az ir nép ez a furcsa, álmodozó, szívós, különleges lelkialkatu fajta azonban jól tudjuk, a hősiességnek is a népe volt. A hősiességnek és az alacsonyrendüségnek is. Mert ez a kettő forradalomban ritkán választható el egymástól. Ám most, amikor az ir nép megnyerte szabadságát és a polgárháború még mindig feneketlenül dühöng, a hősiesség háttérbe szorul és a polgárháborúnak az az arculata villan felénk, amely oly megrázóan és félelmetesen él a The irish rebellion rajzgyüjteményének lapjain. (I. e.) * A konverziós törvény végrehajtási utasi fását 12 lejért mindenütt megkaphatja magyar nyelven a Keleti Újság bizományosainál. Ha véletlenül kifogyott volna, küldjön be a kiadó- hivatalnak 15 le’t és keresztkötés alatt posta- i fordultával megküldjük.