Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-15 / 185. szám
Kedd, 1933. augusztus 15■ KeletjUjspcg Nagygyűlést tartottak a magyar iparosok a kolozsvári Magyar Pártban Előadók Ismertették az életbevágó sérelmeket — Összetartó szervezetet alakítottak és kimondották az erdélyi nagygyűlés összehívását (Kolozsvár, augusztus 14.) Impozáns keretek között tartotta meg vasárnap délelőtt a délutáni órákba nyúló gyűlését a Magyar Párt rendezésében a kolozsvári magyar iparosság. A gyűlésen megjelent Kolozsvár minden, számottevő magyar kisiparosa. Érdekes megemlíteni, hogy a gyűlésen nagy számban lehetett látni zsidó iparosokat is és megjelentek román iparosok is. A zsúfolásig megtöltött terem lelkes hallgatói előtt nyitotta meg a gyűlést V á- sárhelyi János püspökhelyettes, a Magyar Párt kolozsvári tagozatának elnöke. Hatalmas beszéd keretében mutat rá azokra az okokra és indokokra, amelyek szükségessé teszik a magyar iparosság megszervezését, ha nem akarja magát kitenni annak, hogy rövid időn belül nyomtalanul eltűnjék az ipar és kereskedelem frontjáról. Iíámutat arra is, hogy a magyar kisiparosság éveken keresztül másoktól várt segítséget és ehelyett csak a saját romlását elősegítő intézkedésekkel találta magát szembe. — Ne várjon teliát a magyar kisiparosság senkitől segítséget, hanem fogjon össze ő maga és tegyen meg minden lehetőt a saját megmentésére, ne pedig ölbedugott kézzel várja azt, hogy mások segítsenek rajta. A továbbiakban kitér az összefogás és szervezés tulajdonképpeni céljára, hogy lelkesen a magyarságért dolgozni tűdé iparosokat neveljenek, akik kellő utasításokkal és tanításokkal ellátva, minden helyen és időben megállhassák a helyeiket, kibeszélhessék fájdalmaikat, addig nem hagyva abba kanosszajárásukat, amíg hajaikra orvoslást nem találnak. Az egybegyűltek lelkesen ünnepelték a felemelt lélekkel elmondott megnyitó beszédet. A tapsvihar lecsendesülése után az elnök a szót Demény Andor építőmesternek adta át. A kisipar nagy sérelmei. Demény Andor jól megszerkesztett előadás keretében ismerteti a magyar kisiparosság szomorú helyzetét és mielőbbi összefogásra hivja fel a kolozsvári magyar kisiparosságot. Élesen kifakad a mai egyenlőtlenség elve alapján kirótt közterhek és adózási rendszer ellen s kéri a nagygyűlésen keresztül a Magyar Pártot, hasson oda parlamenti képviselői utján, hogy az adózási rendszert változtassák meg sürgősen. — Mert nem lehet célja az államnak, — mondotta, — hogy bennünket magyar kisiparosokat megfojtson az egyenlőtlenség elve alapján. Egy állam csak akkor erős, ha polgárainak a megélhetése minden tekintetben biztosítva van, de igy, hogy ha már maga az állam fojtja meg polgárait a súlyos terhekkel, megrepedeznek az alapok, kidőlnek a pillérek és az alkotmány össze dűl. Beszédének végén a következő indiványt terjeszti a nagygyűlés elé: Mondja ki a nagygyűlés, hogy a Magyar Párt keretein belül az iparos szakosztály megalakítását szükségesnek látja és azt ezennel megalakítja. A magyar parlamenti csoport a következő sérelmekben azok orvoslása végett tegye meg a megfelelő lépéseket: 1. A kormány az iparosok terhére megállapított és a más foglalkozású állampolgárok közterheivel nem arányos adókat cs taxákat aránylagosan szállítsa le. 2. A megbénult pénzforgalom élénkítését, ha másképpen nem, mérsékelt inflációval segítse elő. 3. Az egyenlő elbánás elve alapján vagy a konverziós törvényt terjessze ki a kisiparosságra, vagy pedig adjon moratóriumot és addig is függessze fel a végrehajtásokat és árveréseket. 4. A kartellek kártékony működésének a megszüntetését. 5. A késedelmes köztartozások azonnali kifizetését. (i. A kisipari foglalkozás rentábilissá való tételét még a nagyipar és a gyáripar ellenére is. 7. A közmunkák azonnali megindítását és azok odaítélésénél a kisipari érdekek szem- előtt tartását. 8. A kontárok kíméletlenül való üldözését. 9. A közintézmények műhelyeinek magánkezelésből való teljes kizárását. Vásárhelyi János elnök indítványára a nagygyűlés elhatározza, hogy az egyes felolvasások záradékaként előadott indítványokat az összes előadók meghallgatása után tárgyalják le. Ezek után Heged ü s Gyula kőműves- mester előadására került a sor. Az iparos elnyomott helyzete a munkakanuirában. Hegedűs Gyula ismerteti azokat az anomáliákat, amelyek a munkakamarák felállítása körül felhalmozódtak. Élesen kifogásolja azoknak a lelkiismeretlen adótisztviselőknek az eljárásait is, akik az önkényesen megállapított és kivetett adókkal éppen itt okozták a legsúlyosabb károkat. Feltétlenül helyreigazítandó- nak kívánja azt is, hogy a kisiparosokat, mint ÜFári hőségben üdít frissít erősít a valódi DIANA SÓSBORSZESZ Kiváló fertőtlenítő! kézmüiparosokat a munkakamarákba tömö- ritsék. Előadása szerint a jelenlegi munkaka- marában a kisiparosság a munkásokkal, magántisztviselőkkel van együtt. A munkakamarában a kisiparosok mindössze 19 taggal szerepelnek, szemben a munkások harmincas tagszámával, ami mindenkor a kisiparos érdekeknek az elnyomatását eredményezik. Beszédének: végén előterjeszti határozati javaslatát: Mondja ki az iparos nagygyűlés, hogy a kisipar érdekeinek megvédésére és az iparosság életkérdéseinek megmentésére szükségesnek tartja önálló független kézműipari kamara létesítését. Felkéri a nagygyűlés nevében a Magyar Pártot, hogy képviselői utján támogassa az iparos társadalmat céljainak elérésében. A munkásbiztositő. A következő előadó Lengyel Albert nyomdaigazgató alapos felkészültségről és ismeretről tanúskodó előadást tart a közel- multban megszavazott és érvénybe léptetett társadalombiztosító rendelkezésről. Minthogy a felolvasás tárgya túlságosan közérdekű dolgokat ölel fel, külön cikk keretében ismertetjük. Az adózás visszásságai Fiilöp Géza a Magyar Párt kolozsvári tagozatának titkára előadásában kéri a Magyar Párt helyi tagozatát, hasson oda, hogy a Magyar Párt összes vidéki tagozatai minél hamarabb hasonló iparos nagygyűléseket hívjanak össze, aminek keretében a fenti általános sérelmekben tiltakozásukat fejezzék ki. Tegyék lehetővé, hogy a mozgalom országos jellegűvé valljon. Kérje fel a nagygyűlés a parlamenti csoportot, hogy az adózási inkvizíciót memorandumba foglalva terjesszék a minisztérium elé, kérve a sürgős és méltányos intézkedést. Töröljék a kisiparosság adóhátralékának felét, a fennmaradó hátralékra pedig adjanak hároméves türelmi időt. Kormányintézkedést kér a tiz év óta felgyűlt, vagy tévesen kirótt és behajthatatlan adóhátralékok törlése végett beadott kérvények azonnali sürgős elintézéséért. Intézkedjenek, hogy az adóhivatalokban a könyveket rendesen vezessék. Minden adófizető polgárnak a kért felvilágosításokat bármikor a legnagyobb készséggel adják meg. Kérje fel az időközi városi tanács tagjait a nagygyűlés, hogy az uj szabályrendelettel kapcsolatban a telepadózás jelenlegi rendszere ellen elvileg foglaljanak állást. Továbbá, hogy a községi taxák fizetésénél, valamint a fellebbezéseknél a kisiparossúgnak munkanélküliségére való tekintettel igyekezzenek a felmerült sérelmeket sürgősen orvosoltatok Kérje és utasítsa a nagygyűlés a Magyar Párt összes tagozatait, hogy az adóvallomások beadásának idejére és a fellebbezések megszerkesztésére megfelelő szakértőket kérjenek fel, akik ismerve az adózás mai sok kérdését, gyakorlatilag álljanak a kisiparosság rendelkezésére.- Közintézmények az ipar ellen, O'nofrai István ácsmester a kontárkérdésről tart szakszerű előadást, amelynek keretén belül éles hangon fejti ki, hogy a közintézmények a kontároknak a legnagyobb kitermelöt azzal, hogy a kisiparosságnak juttatandó munkálatokat házikezelésben végezteti el, hozzá nem értő felelőtlen elemekkel és ezzel az iparral rendelkező adófizető polgárait fosztja meg a kereseti 'lehetőségtől. Indítványt terjeszt elő, amelyen a nagygyűlés megbízásából lel kéri a Magyar Pártot, képviselői utján hasson oda, hogy ezt a kérdést megfelelően rendezhessék a kontárok üldözését, büntetését és a büntetések felhajtását bizzák a kézmü- iparosek szervére, a munkakamara kézműipari szakosztályára, vagy ennek átakitása esetén annak jogutódjára, a kézműipari kamarára. H o r V á t h Pál lakatosmester a kontin- gentálás kérdése cimen tart előadást, amelynek keretében ismerteti azt az álláspontot, amelyben a kisiparosságot hozták lehetetlen helyzetbe, a mindenkori teljesíthetetlen intézkedéseket tartalmazó koutingentálási rendelet intézkedéseivel. Lehetetlennek tartja azt az intézkedést, hogy egy iparosnak, ha szüksége van valami különleges munkaeszközre, vagy gépre, amelyet az ország, területén egyáltalában nem készítenek, három-négy országból kell megrendelnie kilónként, mert behozatali engedélyt nem kap rá másképpen. Indítványában kéri az Országos Magyar Párt képviselőit hassanak oda, hogy csak azok az áruk kontin- gén táltassanak, amelyeket az ország területén is gyártanak. A kisiparosok részéről ne igényeljenek adóbizonylatokat és hasonló feltételeket a behozatali kérdésekhez és ezeket a kéréseket azonnal intézzék el. Szakosztályok és erdélyi nagygyűlés. Az építőiparosok sérelmei címén Tor day Mihály építőmester tartott szakszerű előadást, amelyben ismerteti azt a lehetetlen állapotot, amit az újonnan érvénybe léptetett építkezési és tervezési rendelkezések vonnak maguk után. Kéri a nagygyűlést hasson oda, hogy ezt a kérdést alaposan szakértőbizottsággal vizsgáltassa meg s ezután igyekezzék megfelelő lépéseket tenni. A kérdést megfelelő szakosztály elé utasítják.
