Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-30 / 172. szám
2 KiiiTiQjsm Vasárnap, 1933. Julius 30. B Pop Ghiţa most már nyíltan megmondja, hogy politikai okokból tartja sürgősnek a szatmármegyei katholikusok elsvábositását ■———OtggBgBBm— ..... .. Követeli Fiedler püspök eltávolítását és elmondja, hogfy Maniu hivatalosan is megintette a püspököt — Már román részről is felemelik szavukat a szentéletü püspököt ért méltatlan támadások ellen (Kolozsvár, julius 29.) Azt hittük, hogy a Fiedler-ügy egyelőre lekerült a napirendről, azok után, hogy a magyar lapok rámutattak Pop Ghiţa akciójának inditó okaira és bebizo- nyitották, hogy semmiféle erkölcsi, vagy egyházi okai nem lehetnek annak, hogy a kormány akciót indíthasson egy katholikus, püspök ellen, aki nem hajlandó egyházmegyéjé- íiak békéjét hajánál fogva előráncigált kultúrharccal felforgatni. Pop Ghiţa azonban ismét, megszólalt, újra felsorakoztatja szegényes érveit, ugyanakkor pedig teljes nyíltsággal megmondja, hogy a Fiedler püspök eltávolítását elsősorban politikai szempontok követelik. A cél az, hogy Szatmármegye sváb származású ötvenezer magyarját galopp tempóban elné- metesitsék, nehogy magyarságuk kényes politikai konzekvenciákkal járjon. Mindenesetre Csak jókívánságaimat fejezhetem ki a román kormánnyal szemben elhatározása miatt, hogy Fiedler István rom. kath. püspök ügyében Rómában lépéseket tesz a szentszéknél. A minisztertanács energikus, gyors határozata egészen biztos, hogy a románság szemében mindenhol a legjobb hatást váltotta ki. A szatmár—nagyváradi egyházmegye helyzete régóta gyenge pont Románia nemzeti politikájában. Napról-napra rosszabbodott a helyzet és egyenes veszélyt jelentett' a román állam biztonsága és integritása ellen. Ha a többi katholikus egyházmegyékben, jól, rosz- szul, de valamiképpen normalizálódott a helyzet, ebben az egyházmegyében ahelyett, hogy az agitációk a dolgok uj rendje ellen megszűntek volna, folytonos növekedést mutattak. Természetesen tartózkodtak attól, hogy ez nyilvános formákat öltsön. De a tűz csak szunnyadt a hamu alatt és újra felélesztette e vidék sváb. lakosságának problémáját. Ez a német töredék mintegy kétszáz évvel ezelőtt idetele- pitve — a gyarmatosítás mindjárt a szatmári béke után megkezdődött ■— minden vezetés, nemzeti szervezkedés, kultúrpolitikai öntudat nélkül néhány évtized múlva elindult a magyarosítás lejtőjén. Az elnemzetietlenités fö tényezője a római katholikus egyház volt. Az a rendkívüli befolyás, amelyet itt a katholikus papság gyakorolt, (akárcsak Bajorországban, a svábok eredeti hazájában) megkönnyítette a magyarosítás munkáját.- A katholikus pap határtalan tekintélye a sváb parasztok között — egyébként dicséretreméltó vonása e nép jellemének — itt végzetessé vált az etnikai kifejlődésre. Mintegy félszázaddal ezelőtt a papság bevezette e vidék sváb falvaiba a magyar prédikációt és lassanként a felekezeti iskolákba is a magyar tanítást. A svábok minden aktiv politikai öntudat hiányában a változást szinte panasz nélkül fogadták el, de mindenesetre a legkisebb ellenállást sem fejtették ki. így indult meg ez a magyarositási folyamat, amelyet itt— ott elősegített a magyar környezet is (pl. Nagykároly, Tasnád), de amelyben legnagyobb szerepe a katholikus egyház tevékenykedésének volt. De ami a legfurcsább, az. ötven évvel ezelőtt megkezdett magyarositási folyamat tovább folytatódott változatlanul 1918, a határok megváltozása után is. Ellenkezőleg, éppen az utóbbi időben a katholikus papság magyar asszimilációt siettette tevékenysége megkétszereződött. Ennek a kis német töredéknek — mintegy 50.000 léleknek a magyarosítása nagy nemzeti problémává lett a magyarság részére. Mivel a magyar elem Nagykároly környékén nem alkot többséget, a revíziós tevékenység a legnagyobb erőfeszítéseket teszi a svábok teljes asszimilálása érdekében, hogy ezek segítségével a magyar kisebbség többséggé alakuljon át. Komoly emberek ma. egészen biztos, még Budapesten sem gondolnak olyan revízióra, amely az egész Erdélyt visszaadja és abban is kételkedünk, hogy maga Rothermere lord meg lenne győződve annak a lehetőségében, hogy Kolozsvárt Magyarország visszanyerje. Amiről Budapesten nagy meggyőződéssel beszélnek, az nem egyéb, mint a határok kiszélesítése különös, hogy Pop Ghiţa revíziós kérdést kever a kizárólap egyházi és kulturális vonatkozású ügybe. Azért, mert Pop Ghiţa. rémeket lát és a revíziót emlegeti, nem lehet egy szentéletü főpapot csak ngy máról holnapra elcsapni. A mi álláspontunk ebben a kérdésben, sokkal reálisabb és világosabb, mint Pop Ghiţa fantazmagóriája. Ez pedig nem más, minthogy minden ember olyan nemzetiségű, amilyennek érzi és mondja magát. Ha a szatmár- környéki katholikusok magyarul éreznek és akarnak beszélni, ettől a jogtól megfosztani őket erőszakosan, állami szempontból sem észszerű, mert a békétlenség felszitása minden csak nem konszolidációs eszköz. Lássuk azonban, mit mond uj cikkében Pop Ghiţa: 20—30 vagy 50 kilométerre, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia felé, nem háborúval, hanem népszavazással, amelyet a nagyhatalmak rendelnének el. A szatmár-nagyváradi püspökségnek az a missziója, hogy előkészítse a népszavazást ezen a zónán, a svábok elmagyarositása és így magyar többség megteremtése által ott, ahol ma ez még nem létezik. íme a problema lényege, íme Fiedler püspök ügyének jelentősége. A kinevezésekor, I930Tban, a kormány azt gondolta, hogy joga van ettől a prelátustöi a. sváb probléma kifejlődésének uj irányba terelését várni. Senki sem kérte âş nem kéri Fiedler püspöktől, hogy egy néme- tesítö, még kevésbé, hogy románositó akciót indítson meg a megyéjében levő magyarok között. Amit vártak, az volt, hogy ez a sváb származású püspök megértse kötelességét, ami abban állott, hogy véget vessen nemzettestvérei között a magyarosításnak és hogy közreműködjön annak az akciónak eltávolításánál és megsemmisítésénél, amely egyenesen a román állam területi integritására tört. A király abban a különös tiszteletben részesítette, hogy a szokásoktól eltérően személyesen fogadta az uj - szatmár-nagyváradi püspököt hüségeskiijének letételénél és jelentőségteljes beszédet intézett hozzá, amit akkor a sajtó eléggé kommentált. Ma meg kell állapítanunk. hogy Fiedler püspök elárulta a sváb ügyet, megcsalta az ország kormányát a hozzá fűzött reményekben és súlyosan visszaélt a királyi bizalommal. A svábok magyarosítása tovább foly, mint azelőtt. A legtöbb templomban magyarul prédikálnak, a legtöbb iskolában magyarul tanítanak. Az igen kevésszámú kivételt a sváb mozgalom nyerte meg hosszú és nehéz harcok után, ami nem a püspökiek, hanem a nép felébredt nemzeti öntudatának köszönhető. Mert még ma is a svábok többsége svábul beszél és érez a papság erőlködéseinek kudarcára. A papság azonban folytatja magyarositő akcióját az iskolákban, templomokban és a minden egyházközségben megszervezett katholikus szövetségek által, amelyek valóságos fókuszai a szubverziv propagandának. Kajaba, Bojáki, Körösi, Tempfll és más papok irredenta kirohanásainak friss esetei a szlpmtomái en- J nek a román állam ellen irányuló felforgató szellem- ' nek, amelyet újra felkeltettek szunnyadó állapotából, a szatmári és szilágymegyei svábok ügyének szőnyegre hozatala által. Fiedler püspök, aki megtűri őket, felelős értük és azért a politikáért, amelyet jó- hlszemüleg szolgálnak. 7—8 hónappal ezelőtt Manlu Oyula, akkor még miniszterelnök e sorok Írója által informálva, a szigorú és kategorikus hivatalból! dorgálásban részesítette Fiedler püspököt. Az utolsó hét friaa eseményei betöltötték a mértéket. Nem várhatok egyebet, minthogy a kormány olyan energiával hajtsa végre akcióját, amilyennel a napokban elhatározták. De a szatmár-nagyváradi egyházmegye problémáját nem lehet félintézkedésekkel megoldani. Csak teljen és radikális megoldást látunk lehetségesnek: Fiedler püspök helyettesítését egy Igazi német érzelmű prelátus által. Eddig szól Pop Ghiţa cikke. Amint láthatjuk belőle, a „kisebbségbarát“ képviselő nem veszi azt a fáradságot magának, hogy a magyar sajtó érveire érvekkel válaszoljon, hanem cinikusan bevallja: az elnemzetlenitést pusztán csak a politika indokolja s örömmel újságolja, hogy a kormány már meg is fette a maga lépéseit Rómában Fiedler püspök eltávolítására. Remélhető azonban, hogy a tényállás teljes ismeretében a kormány nem fogja magáévá tenni Pop Ghiţa álláspontját annál is inkább, mert már román részről is akadnak, akik elitélik Top Ghiţa akcióját. Pop Josif hódolatát fejezte ki Fiedler püspök iránt. Szatmári tudósítónk jelenti: Pop Josif, szentjobbi apát, aki tudvalevőleg román ember, értesülésünk szerint erőteljes hangon fejezte ki tiltakozását a Fiedler püspököt ért támadások ellen és a püspök ^személyével szemben hódolatát fejezte ki. Fiedler püspök egyébként ezidőszerint a püspökség szatmármegyei szőlőjében nyaral teljes visszávonultságban és nem hajlandó reflektálni az őt ért méltatlan támadásokra. Hogy is áll az a bizonyos „elmagyarositás“? Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Olvasva a Keleti Újság „A sváb püspök bűne“ cimü vezércikkét, feltűnt nekem, hogy a cikkíró a legsúlyosabb érvre nem hivatkozik. Kérem a cikkíró figyelmét felhívni arra, hogy a Magyar Kisebbség évekkel ezelőtt 1500 olyan házasságot közölt katholikus anyakönyvek alapján, amelyeknél a Szatmár vidéken élő sváb vőlegény magyar menyasszonyt vett feleségül. Ha meggondoljuk, hogy a református anyakönyvekben is szép számmal vannak ilyen, vegyes házasságok, amelyeknek leszármazottjai az apa német nevét viselik, holott vér szerint fele részben anyjuk után tiszta magyarok és hogy ezek a házasságok természetesen megismétlődtek, senki sem csodálkozhatik rajta, ha a szatmár- vidéki katholikusok tényleg vérbeli magyarokká váltak és nem nevezhetők elmagyaroso- dott sváboknak. Tisztelettel: Cs. Lázár László. Erről az érvről mi nem feledkeztünk meg, csakhogy, mint a fenntiek is bizonyítják, a Pop Ghiţa-féle politikusoknál nem az érv, hanem a politika a fontos. — A román írók kultúrpalotát építenek. Bukarestből jelentik: Károly király tegnap vendégül látta a román irók nagyszámú küldöttségét, akik Victor Eftimiu vezetésével jelentek meg az uralkodó előtt. A király hosszasan elbeszélgetett a román irodalom reprezentánsaival és nagy jártasságot árul el úgy a román, mint a külföldi irodalom ismeretében. Az irók feltárták az uralkodó előtt súlyos gazdasági helyzetüket, mire a király személyes hozzájárulását Ígérte meg a román irók kultúrpalotájának felépítéséhez. Szúmos női bajnál a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nöorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, a rendkívüli enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerre! alkalmazzák. CLUJ.C.RfCEl£ PfPDIHANIX^ 21 na 'mava&éÚvmsúv I RÍŐI DSVÄTÄRIHÄZBM Pop Ghiţa újabb kirohanása Fiedler püspök ellen
